2022. július 3., vasárnap

Az átverés

„Huszonhat évesen. Soha nem késő. Köszönöm mindenkinek, aki támogatott az utamon" – posztolta a minap az egyik legnépszerűbb közösségi oldalon egy közismert magyarországi celeb, aki természetesen az irigyeinek is üzent, nyomdafestéket nem tűrő szavainak idézésétől azonban ezúttal eltekintünk, hiszen semmilyen érdemi információt nem tettek hozzá az általa közzétett bejegyzéshez, annál inkább az a kép, amelyet mellékelt hozzá, azon ugyanis egy nagy virágcsokrot szorongatott, aminek köszönhetően követői közül sokan arra következtettek, hogy kedvencüknek végre-valahára sikerült leérettségiznie, amihez természetesen rengetegen gratuláltak is neki, dicsérve a kitartását, az eltökéltségét, a céltudatosságát.

Nem sokkal később azonban kiderült, mindannyian átverés áldozatai lettek, hiszen kedvencüknek esze ágában sem volt ilyesmivel foglalatoskodni, csupán kölcsönkért valakitől egy virágcsokrot, hogy ilyen módon tréfálja meg rajongóit. „Gratulálok minden ballagónak és érettségizőnek! Annyira jólesik a sok gratuláció, most már tudom, milyen érzés lenne leérettségizni, jó ez a fless, még egy kicsit fürdök benne, köszi nektek!" – fogalmazott soron következő posztjában az illető, aki azonban arra vonatkozó információt nem közölt a követőivel, vajon valóban vannak-e hasonló tervei, és amennyiben igen, akkor milyen időtávlatban szeretné azokat megvalósítani.

Persze, könnyen előfordulhat, hogy a követői számára mindez nem is lett volna igazán releváns információ, hiszen azt azért bevallhatjuk, hogy a hírességekért rajongók zöme nem elsősorban intelligenciahányadosuk magassága, műveltségük szintje vagy éppen iskolázottságuk foka alapján választ magának kedvenceket, vagy ha még ennél is tovább megyünk, példaképeket, amivel természetesen nincs is semmi probléma, hiszen mindenkinek szíve joga eldönteni, kire miért néz fel, vagy miért nem.

Csakhogy sajnos az esetek túlnyomó többségében mindez vajmi kevés tudatosságot feltételez, hiszen általában nem érvek és ellenérvek felsorakoztatása meg hosszas vívódás után meghozott döntések sora áll az ilyesmi mögött, hanem sokkal inkább puszta érzelmekről, szimpátiáról, azonosulni tudásról meg akarásról és hasonlókról van szó. Jobbára mindenféle kritikai attitűd nélkül. De talán éppen ennek a kritikai attitűdnek a hiánya az, ami megkérdőjelezheti a példaképekké avanzsált közismert emberek különféle megnyilvánulásainak helytállóságát, mert bár könnyen ránk süthetik, hogy azért nem nevetünk például az említett híresség tréfáján, mert nincs humorérzékünk, amit akár el is fogadhatunk, még akkor is, ha feltétlenül nem értünk egyet vele, a kérdés mégis jóval összetettebb, és anélkül, hogy esetleg bármilyen módon moralizálni vagy netán ítélkezni kívánnánk, maradjunk csupán annyiban, hogy számos további kérdést vet fel az egyéni és a közösségi viselkedési formákról, illetve az ismertség és ezáltal a példaképség felelősségéről.

És talán éppen ezért nem annyira vicces, mint amennyire kitalálója annak szánta, hiszen az érettségi a fiatalok életében igenis fontos mérföldkőnek tekinthető, egy olyan megpróbáltatásnak, amely meghatározza vagy legalábbis befolyásolja a jövőjük alakulását, és bár az idő múlásával meg az ember elé tóduló kihívások sokaságával való szembenézéssel nyilvánvalóan csökken a jelentősége, ugyanúgy, ahogyan a hozzá kapcsolódó élmények is elhalványodnak, mégsem szerencsés elbagatellizálni, ugyanúgy, ahogyan az ember életének egyéb mérföldköveit sem, különösen azokat, amelyeken még nincs túl, illetve különösen azok részéről, akik még maguk sincsenek túl rajta, vagyis – ahogyan az egyik kedves barátom édesapja mondaná, igaz, talán más kontextusban és minden valószínűség szerint kevésbé cizelláltan: „Előbb bizonyítsál, fiam, aztán okoskodjál!"

S hogy mit tehetnénk még hozzá mindehhez? Legfeljebb az ominózus poszt azon elemét, amellyel maradéktalanul egyetérthetünk, nevezetesen, hogy vannak dolgok, amelyeket valóban soha sem késő megvalósítani, mint amilyen egyebek mellett az érettségi megszerzése is. Úgyhogy hajrá, kedves celebek!