Az ókori Róma 1500 évét megelőzte egy másik sajátos arculatú kultúrának a maga 1500 éve. Fölfedezője, Arthur Evans a mítosz királyáról minószinak nevezte el ezt a Kréta szigetén kialakult civilizációt. A minószi művészet realista ábrázolásra és emberi léptékre törekvő remekműveiben, a festményekben, a vázák díszítésein, a palotákat támasztó oszlopokban az első olyan kulturális kifejezésmódot fedezhetjük föl, amit mi, európaiak szinte már a sajátunknak érezhetünk.
A korabeli ázsiai és afrikai civilizációk, a babiloniak és az egyiptomiak monumentális építményei, öröklétbe merevedő művészi alkotásai ámulatba ejtenek bennünket, de távolinak érezzük magunktól a mögöttük álló látásmódot, amelyben minden a túlviláginak, a megfoghatatlannak és az azt megtestesítő világi hatalomnak rendelődik alá: a profán a szakrálisnak, a testi a szelleminek, az egyéni a közösséginek, az ember alattvalóként az istenként tisztelt uralkodónak. A krétai civilizáció alkotásain már átviláglik a világi szabadság, az individualizmus fénye: ezek a realizmusra törekvő alkotások emberléptékűséggel a világnak a szent életidegensége alóli, a testinek a szellem zsarnokága alóli, az egyénnek a közösségi parancsuralma alóli és az embernek az állam despotikus hatalma alóli fölszabadulását hirdetik a művészet eszköztárával.
Történelmi ismereteink hiányosságaiból kifolyólag nem tudhatjuk, hogy e műveknek szabadságot árasztó szelleme az akkori krétai ember életmódjának és gondolkodásmódjának a visszatükröződése volt-e, vagy inkább az ókori civilizációk világában a Kr. e. második évezred elejétől megerősödő és az állami hatalomtól egyre inkább önállósuló – az ókori mércék szerinti – polgári réteg igényeinek a kielégítése, a lakosság azon meggazdagodó része ízlésének a kiszolgálása tehát, amely a krétai luxusáruk fő vásárlórétegét képezhette. Valószínűleg mindkettő közrejátszott abban, hogy a művészi kifejezésmód ilyenné vált. Azt viszont már teljes meggyőződéssel állíthatjuk, hogy a történelem során az ókori Hellászban a görögök civilizációteremtő szellemi ereje már központi ismertetőjegyévé tette a világit a szent életidegensége alól, valamint az egyént a közösség és az állam parancsuralma alól fölszabadítani kívánó emberi törekvést, amelyeket néhány mondattal ezelőtt világi szabadságnak és individualizmusnak neveztünk, s amelyek sok évezreddel később Európában, az újkorban a liberalizmus irányzatának a megalapozó eszméivé váltak.
Ma is ez, az egyéni jogainkhoz való ragaszkodás és a sajátos emberközpontú világlátás tesz bennünket európaiakká, éppen ezért a nyugati ember individualizmusa szemszögéből látva az első európaiak a görögök voltak. A kontinens elnevezése is a görögöktől származik. A hellének azonban nem tekintették magukat kizárólagosan európaiaknak, az Európa és az Ázsia közötti megkülönböztetés, amelyben Ázsia az idegent, a másmilyent, a barbárt jelenti, a későbbi viszonyokat, a kereszténység és az iszlám középkori harcát visszatükröző gondolati képződmény. Az Égei-tenger körüli szárazföldet, a Peloponnészoszi-félszigetet és Kis-Ázsia nyugati partjait, valamint a közöttük lévő szigeteket belakó görögök lakóhelyük szerint legalább annyira voltak európaiak, mint amennyire ázsiaiak, s e kettős hovatartozásuk lényegében a görög gyarmatosítás idején sem változott meg, a Kr. e. 8. századtól ez a hajós nép egyaránt terjeszkedett keleten és nyugaton.
A helléneket nem a lakóhelyük tette Európa és a Nyugat egyik szellemi ősévé, hanem a keleti népektől és civilizációktól elkülönülő világlátásuk. Hellász szellemi téren másfél évezreden át megbonthatatlan egységet képezett, még a római hódítás sem volt képes a görögségnek e civilizációs különállóságát megsemmisíteni, sőt alkotóerejükre hagyatkozva szellemi értelemben végső soron a hellének győzedelmeskedtek Rómán. Műveltségükkel, emberközpontú világlátásukkal, az egyént béklyóiból fölszabadító bölcseletükkel végérvényesen „megfertőzték” a latinokat.
Ez a példa is alátámasztja, hogy a civilizációt a sajátos gondolkodásmód és világlátás szellemi hatalma élteti, nem a világi uralom és a katonai erő. Az utóbbiakra az államok léte alapozódik.
