Arra lehet számítani, hogy 2027 végéig több mint 50 ezer háztartás kihasználja az állam által nyújtott támogatásokat az energiahatékonyság javítása érdekében – jelentette ki Dubravka Đedović Handanović bányászati és energiaügyi miniszter a Dubajban megrendezett Globális Energiahatékonysági Szövetség (GEEA) által szervezett kerekasztal-beszélgetésen. Mint mondta, ez a támogatás az elavult és nem hatékony fűtési rendszerek cseréjére, hőszivattyúk, napkollektorok és napelemek beépítésére vonatkozik, az energetikai felújítás költségeinek 50–65 százalékáig.
– Az 50 millió eurós értékű energiahatékonysági programot a Világbank támogatásával valósítjuk meg, és az intézmény szerint Európában és Közép-Ázsiában az egyik leghatékonyabb és legsikeresebben megvalósított projektnek minősül. Az energia észszerű használatának ösztönzése gyors, illetve költséghatékony módja az energiafogyasztás, a lakosság és a gazdaság költségeinek, valamint a káros gázok kibocsátásának csökkentésére – fogalmazott Đedović.
A tárcavezető az eseményen bemutatta azokat a legfontosabb projekteket, amelyekkel az állam támogatja az energiahatékonyság növelését, elsősorban a háztartásokban és a középületekben. Elmondása szerint a háztartások támogatása mellett a meglévő távfűtési rendszerek folyamatos felújításába történő beruházások mellett új projekteket is indítottak, amelyek célja, hogy lehetővé tegyék a geotermikus technológiák, hőszivattyúk és napenergia-megoldások integrálását a távfűtési rendszerekbe az ország tíz városában.
– Egyik leginnovatívabb európai projektünket is megvalósítjuk, nevezetesen egy nap-hőerőmű integrálását a távfűtési rendszerbe Újvidéken. A rendszer a távfűtéshez csatlakozik, tehát a cél elsősorban a háztartások és az épületek fűtése – közölte Đedović.
– A 105 millió euró értékű projektet a londoni EMEA Finance magazin 2024-ben a kelet-közép-európai régió legjobb városi infrastruktúra projektjeként ismerte el. A nyáron összegyűjtött hőt a világ legnagyobb hőtárolójában tároljuk, és télen felhasználjuk, ötvözve a megújuló napenergiát, a Duna energiáját és a villamosenergia-rendszer többletét – fejtette ki Đedović.
Kiemelte, hogy Szerbia energiahatékonysági céljai az ország nemzeti stratégiai dokumentumaiban vannak meghatározva, és összhangban állnak az Európai Unió követelményeivel. Az EU által 2023-ban elfogadott új energiahatékonysági rendeletet össze kell hangolni az uniós szabályokkal és jogi keretekkel.
– Szerbia energiahatékonysági célja, hogy 2030-ra kevesebb nyersanyagot használjon fel az energia előállításához, valamint hogy hatékonyabban alkalmazza az energiát a háztartásokban, iparban és középületekben, ezáltal 2020-hoz képest körülbelül 40 százalékkal csökkentve az energiaintenzitást. Az energiahatékonyságot új energiaforrásként tekintjük, amely a legtisztább, a legolcsóbb és a leggyorsabban hozzáférhető. Ezért az energiahatékonyságba történő beruházások továbbra is Szerbia energiapolitikájának prioritásai maradnak – fogalmazott Đedović, aki Dubajban találkozott Suhail Mohamed Al Mazrouei-vel, az Egyesült Arab Emírségek energetikáért felelős miniszterével, akivel a szektori együttműködés további elmélyítéséről folytatott megbeszélést.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
