A választási bizottságok tagjainak képzése nem újdonság, korábban is szükség volt erre, egyedül annyi változik, hogy a törvénymódosításokat az ODIHR ajánlásainak megfelelően fogalmazták meg, és kötelező érvényűek lesznek – emelte ki Nenad Vujić igazságügyi miniszter kedden a köztársasági képviselőház múlt héten megkezdett ülésén, amely napirendjén a választási törvénycsomag módosítása szerepel.
A parlamenti ülés képviselői kérdésekkel kezdődött. Többek között Úri Emese, a VMSZ parlamenti képviselője a szervátültetéssel foglalkozó új törvénytervezettel kapcsolatban tett fel kérdést. Elmondta, hogy a szervátültetés életeket menthet, így fontos a szervdonor kérdését is jogszabályok közé helyezni. Az új törvény – amely még nincs parlamenti eljárásban – figyelembe veszi nemcsak az Alkotmánybíróság döntését a korábbi jogszabályokkal kapcsolatban, hanem az európai jó példákat is. Kiemelte, fontos, hogy a polgárok és a hozzátartozók is érezzék, hogy a döntésüket szem előtt tartják. Rámutatott, hogy a szervdonor kérdéséről több információt kell kapniuk a polgároknak, amiben a médiumoknak és a minisztérium által indított népszerűsítő kampánynak nagy jelentősége van. Az egészségügyi minisztérium felé intézett kérdése pedig az volt hogy milyen módon tervezik az önkéntes alapú szervdonorok számát növelni.
A napirendre térve az ellenzéki képviselők ezúttal is arra mutattak rá, hogy a szóban forgó törvénymódosítások kozmetikázás, mert mégsem vették figyelembe az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) minden ajánlását. A hatalmi koalíció csak azokat építette be a jogszabályokba, amelyek nekik megfelelnek, és ezzel nem hogy javítanának a választási feltételeken, hanem még ronthatnak is rajtuk.
A tegnapi parlamenti vita során számos kérdés felmerült. Dušan Nikezić, a Szabadság és Igazságosság Pártjának képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy bár létrejött az egységes névjegyzékkel foglalkozó bizottság, ám a tagok nem férhetnek az egységes névjegyzék adatbázisához, csupán egyenként, név szerint tudják azt ellenőrizni, így össze sem lehet hasonlítani az adatbázist az elhunytak jegyzékével. Shaip Kamberi, a Demokratikus Cselekvésért Párt képviselője arra a logikátlanságra mutatott rá, hogy a választási bizottsági tagok képzését azok szervezik majd meg, akik maguk is képzésre szorulnak.
Ivana Rokvić, a Szerbiai Népi Mozgalom képviselője hangsúlyozta, fontos lenne, ha a képzésen átesett személy valóban tudná a feladatát, és az is jó lenne, ha Szerbiában mindenki tudná, mi a feladata, mert „a rendőrfőnöknek nem a vért kell felmosni az éttermekben” – utalva a múlt héten Belgrádban történt gyilkossági esetre, amely eltussolásában állítólag rendőrök is részt vettek. A téma kapcsán az ellenzék a parlament védelmi bizottságának sürgős összehívását kérte. Ana Brnabić házelnök a kérés kapcsán úgy fogalmazott, ennek nincs akadálya.
Nenad Vujić igazságügyi miniszter reagálva a képviselők felvetésére egyebek között elmondta, hogy a kötelező képzés bevezetése időbe telik, vagyis időre van szükség, hogy a rendszer fokozatosan felkészüljön. Mint mondta, amennyiben a képzést rögtön a törvény hatálybalépése után bevezetik, gondok lépnének fel a képzés lebonyolításával. Úgy döntöttek, hogy a képzéseket részletekben bonyolítják le, az első részt 2027. január 1-jéig, a választási bizottságok tagjainak nagyobb része pedig 2028. január 1-jéig végezné azt el.
Robert Kozma, a Zöld-Baloldali Front képviselője figyelmeztetett arra is, hogy a törvény nem pontosítja, kik és milyen feltétel mellett állíthatnak kisebbségi listát. Ezzel a kisebbségi listákkal való visszaélés lehetőségére hívta fel a figyelmet. Felvetéseire többek között Bájity Borisz, a VMSZ képviselője is válaszolt. Elmondta, pártja javasolta, hogy kisebbségi listát csak azok állíthassanak, és csak azok lehessen ezeken a listákon, akik a külön névjegyzékben is szerepelnek, az ODIHR ugyanakkor ezt a javaslatot megkülönböztetőnek minősítette – mondta a VMSZ politikusa.
Nyitókép: Beta
