Olvastam egy regényt.
Egy vajdasági magyar regényt.
Terasz
A múlt század hatvanas éveiben járok, az újvidéki Szateliton. A Nagy Szateliton, mert létezett Kis Szatelit is. A kicsiben kis családi házikók álltak, a nagyban pedig háromemeletes tömbházak, kis l...
Néhány méterrel most is sikerült elvétenem a főút menti dűlő lejáratát. Éles kanyart veszek, a mögöttem már kerülni készülő autó hirtelen befékez.
Aerius munkahelye, az EverConnect – ahol lassan tizenöt éve dolgozott – az egyetlen vállalat volt, amely a metropolisz, Eonox City és a gyűrűk közti kereskedelmet bonyolította. Naponta többször tet...
Valami megváltozott a világban. Teljesen másképp éreznek az emberek, mint néhány esztendeje – töprengek az elmúlt napok történései és az arra adott válaszreakciók hallatán.
A félelem az ember legősibb, legegyetemesebb és talán legtermészetesebb érzése. Megszületésünk pillanatától fogva ismerős a számunkra: félünk az ismeretlentől, félünk az ellenségeinktől, félünk a k...