Családunkban a húsvét előtti időszakban, de az ünnepek alatt is szívesen felidézzük az elődeink ápolta szokásokat, egy-egy felejthetetlen emléket. Így, ha csak néhány pillanatra, de ismét velünk lehetnek szeretteink.
Jó reggelt
Az ünnep bennünk születik: ott találjuk a tekintetekben, ölelésekben, az ingek fehérségében, a gazdagon terített asztal feletti örömben, vagy éppen a templomok hűvös csendjében. Ünnepelünk, találkozunk, hogy emlékezzünk és emlékeket gyűjtsünk.
Néhai zentai Bodor Pista bácsi szerette a társaságot, a kártyapartikat, de még jobban a bort, néhány liter meg sem kottyant neki. Időről időre felkereste felsőhegyi ismerőseit, kártyáztak, iszogattak, beszélgettek.
Ma már egyre természetesebb, hogy sokan nem pihenés céljából vesznek ki szabadságot, hanem azért, hogy bepótolják az otthoni teendőket, vagy épp felújításba kezdjenek. Nálunk most az utóbbi valósul meg.
Köztudott, hogy a legtöbb ember nem szeret a nyilvánosság előtt beszélni. Sokak számára nem ismeretlen érzés, amikor szereplés előtt izzadni kezd a tenyerünk, felgyorsul a szívverésünk, úgy érezzük, mindent elfelejtettünk.
Porszívózás közben le kellett ülnöm egy pillanatra, hiszen valahonnan, a kisagyam legelrejtettebb zugából, szinte alattomosan, annyi kérdés kúszott elő, hogy azt hittem, elszédülök: mikortól számít az, hogy milyen erősen szív a porszívóm? Mikortól bosszankodom a mosogatás-főzés-mosogatás végeláthatatlan körforgásán?