2021. május 13., csütörtök

Virág a tojáson

A zentai Károly Márta harminc éve fest tojásokat

1991-ben, a húsvétot megelőző hetekben festette meg a zentai Károly Márta az első húsvéti tojását. Akkor még munkaviszonyban volt a valamikori Karat aranyműves vállalatban, és rengeteget vésett, így a finom mozdulatok, a kacskaringós minták, az igényes vonalvezetés nem álltak tőle távol.

Egy nap alatt legfeljebb tíz festett tojás készül el (Homolya Horváth Ágnes felvétele)
Egy nap alatt legfeljebb tíz festett tojás készül el (Homolya Horváth Ágnes felvétele)

– A kollégám hozott egy szép tojást, és az ihletett meg. Annyira jól sikerült megfesteni, hogy sokaknak dicsekedett vele – kezdte Márta a tojásfestéses történetének mesélését. – Nekem is nagyon tetszett a művelet, és elkezdtünk otthon a lányommal többet is készíteni. Megtanultuk kifújni, kiszárítani a tojást, majd vízifestékkel rajzoltunk rá leginkább virágmotívumokat. A családban és az ismerősöknek mind megmutogattuk, majd arra biztattak bennünket, hogy készítsünk többet, és áruljuk is, hiszen annyira szépek. Akkoriban senki nem foglalkozott ezzel Zentán, így igen nagy volt rá a kereslet is. A lányom később már kevesebbet segített, ám addigra annyira megszerettem ezt a tevékenységet, hogy minden évben több hónapot ezzel töltöttem. A tojásokat egész évben gyűjtöttem, kifújtam, szárítottam őket, majd januártól húsvétig festettem. Abban az időszakban semmi mással nem foglalkoztam, pedig egyébként horgoltam is, varrtam is, hímeztem is. Azokban a hónapban azonban kizárólag a festésre koncentráltam, és ha már időszűkében voltam, akkor szinte reggeltől estig az asztalnál ültem és dolgoztam. Mintegy háromszáz tojást festettem meg évente, amelyeknek jó részét el is adtam, ugyanakkor nagyon sokat el is ajándékoztam. Minden ismerősömnek adtam tojást, mert annak mindenki nagyon örült, és én szeretek ajándékozni – hangsúlyozta Márta.

Elmondása szerint legalább tizenöt évig a húsvét előtti hetekben járta a zentai vállalatokat, intézményeket és kínálta a festett tojásokat. Kerékpárra pattant, és több szatyorral megpakolva vitte, ahová kérték. A legtöbb helyre visszajáró vendég volt, és már alig várták, hogy megérkezzen, és válogathassanak a szebbnél szebb darabok közül. Voltak, akik minden évben vettek, így Márta tojásai sok otthonban jelentették és jelentik ma is az ünnepi díszítést, hiszen a tojásokat a barkára, az aranyesőre is fel lehet akasztani, tálban, kosárban az ünnepi asztalon is szépet mutatnak, de akár a függönyön is lóghatnak. Egy idő után aztán belefáradt a húsvét előtti rohangálásba, és úgy döntött, inkább kevesebbet fest, annyit, amennyit otthonról is el tud adni, és a tojás díszítésében is új technikákkal próbálkozott.

Egy szalaghímzéses tojás két-három napig készül (Homolya Horváth Ágnes felvétele)
Egy szalaghímzéses tojás két-három napig készül (Homolya Horváth Ágnes felvétele)

– Megtetszettek az úgynevezett kifúrt tojások, így volt időszak, amikor azokat készítettem. Kis fúróval szinte kicsipkéztem a tojások héját, de azokat jórészt meg is tartottam, hiszen azokkal annyi munka volt, hogy nem nagyon érte meg eladni. A csipkézésre főleg a nagy libatojások alkalmasak, hiszen jóval méretesebbek a tyúkénál, és a héjuk is vastagabb, ráadásul szép fehérek. Persze tyúktojást is fúrtam, csak kevesebbet, és ezt a technikát már ritkán alkalmazom, mert nehéz hozzá megfelelő fúrót találni. A fúrás után a legtöbbet még festettem is, így a lukak között kacskaringós virág és indamotívumok díszelegtek. Legújabban hungarocell (sztiropor) tojásokat díszítek, azok ugyanis nem törnek, és ez fontos szempont, főleg egy olyan családban, ahol kisgyermekek is vannak. Magamról tudom, hogy a kisunokáim előszeretettel nézegetik a tarka tojásokat, és mindenki nyugodtabb, ha biztosak lehetünk benne, hogy azok nem törnek el. A sztiropor tojásokat különféle méretben kínálják, és már a legtöbb papírkereskedésben beszerezhetők, így könnyű hozzájuk jutni, ellentétben a tyúktojással, mert azzal, ugye, sok az előmunka. A sztiropor tojásokat tehát tarka textillel borítom be, virágformákkal díszítem, ami a foltvarrásos technikán alapszik, így az, aki ért a foltvarráshoz, valószínűleg ezt is meg tudja csinálni. Ezek is nagyon mutatósak tudnak lenni, pláne, ha sikerül szép színeket összekombinálni és pontosan dolgozni. A szalaghímzést is alkalmazom ezeken a hungarocell tojásokon, viszont az elég időigényes tevékenység. Egy gazdagon díszített szalaghímzéses tojás akár két-három napig is készülhet, attól függően, hogy mennyi rajta a minta. Az utóbbi években tehát többféle tojást is készítek, mindig azt, amelyikhez kedvem van. Kevesebbet festek, mondjuk 60–70 darabot, de készülnek foltvarrásos, szalaghímzéses darabok is, és a kuncsaftok azokat is szívesen veszik. Igazából minden eladható, ha szép, ízléses és igényes, én pedig mindig arra törekszem, hogy a tőlem telhető legjobb munkát adjam ki a kezemből. A precizitás nálam alapkövetelmény, az aranyműves szakmában is ez volt a legfőbb szempont, és azóta is, bármihez nyúlok, ezt tartom szem előtt – fejtette ki Márta, majd a festésre visszakanyarodva arról beszélt, hogy a tojásokat festés előtt mindig jól le kell tisztítani, különben nem marad meg rajtuk a szín. A zsírt kell róluk eltávolítani, illetve jól ki is kell őket szárítani, ezért érdemes egész évben gyűjteni a kifújt tojásokat.

A foltvarrásos technikával díszített tojások az asztal díszei (Homolya Horváth Ágnes felvétele)
A foltvarrásos technikával díszített tojások az asztal díszei (Homolya Horváth Ágnes felvétele)

 

– Én már megszoktam, hogy ha látok egy szebb tojást, az kifújom, így egész évben gyűjtöm őket, hogy ne kelljen a festés idején még ezzel is foglalkoznom. Amikor kifújtam, meg is tisztítom, lemosom róla az esetleges szennyeződést és szivaccsal zsírtalanítom, majd a villanykályhára teszem, hogy jól kiszáradjon. Soha nem szabad rögtön az után nekifogni a festésnek, hogy kifújtuk, mert a nedvességtől elmosódnak a színek, foltos lesz. Vagyis ez is egy olyan tevékenység, amire készülni kell, és amelynek nem lehet csak úgy nekiugrani. Korábban vízifestékkel színeztem őket, de az idén áttértem az akrillal való festésre. Régebben egyébként nem is emlékszem, hogy Zentán lehetett volna venni akrillt, ám mivel most már nagyon sok színben árulják, megpróbálkoztam vele, és tényleg bevált, nem győzök bennük gyönyörködni. Sokkal tartósabbnak tűnik az akrill, nem majzolódik és nem is fakul ki. Igazán gyönyörű, élénk színeket lehet vele produkálni, és ez nagyon fontos, mert egy festett tojással rengeteg a munka. Ha igényesek akarunk lenni, akkor sokáig eltart egynek a festése. Én úgy tapasztaltam, hogy ha reggel nekiülök és egész nap dolgozom, akkor tíz tojást tudok teljes egészében megfesteni. Amikor kész a festés, és megtörtént a száradás, még akkor is van némi utómunkálat, ugyanis a lukas végeket be kell csinálni, hogy szépek legyenek. Filcből ragasztok rájuk színben illő korongokat, azzal fedem le a lukakat és még egy akasztót is bele kell dolgozni, hogy legyen mivel felfüggeszteni – magyarázta nagy gonddal, hozzátéve, számára a tojásfestés és minden más kézműves tevékenység kikapcsolódás és örömforrás is egyben.

(Homolya Horváth Ágnes felvétele)
(Homolya Horváth Ágnes felvétele)

– Még soha az életben nem unatkoztam, hiszen annyiféle dolgot csinálhatunk. Aki szeret kézműveskedni, akit ez feltölt, az mindig talál magának valamilyen elfoglaltságot. Én tévénézés közben is alkotok, horgolok, varrok, vagy éppen tervezgetek. Ilyenkor persze, a húsvétot megelőző időszakban a tojásfestésen, a tojásdíszítésen van a hangsúly, hiszen eladásra is dolgozom, az ismerősöknek és a családtagjaimnak is készülök ajándékokkal. A rokonságban és a barátok körében már mindenkinek sok tojást adtam, szinte minden évben kapnak tőlem, hiszen kevesen fognak neki ilyen tevékenységnek, viszont az ajándéknak nagyon örülnek. Így én is boldog vagyok, mert olyasvalamit adhatok a szeretteimnek, aminek tudom, hogy kifejezetten örülnek. Minden évben lesznek kedvenc tojásaim, amiktől nem válok meg, egyrészt azért, mert túl sokat dolgoztam velük, másrészt azért, mert úgy érzem, megismételhetetlenek. Így legalább száz olyan tojásom van, amelyekkel az ünnepre feldíszítem a házamat, miután egy-két nappal húsvét vasárnapja előtt az összes tojásfestéses holmimat, a rengeteg festéket meg egyéb kellékeket elpakoltam. Az ünnepre aztán mindenütt tojások lógnak, a függönyön, a csilláron, a szekrények fogantyúin, az asztalon, a zongorán tálakban virítanak. Jó érzés ilyenkor körbenézni a házban, hiszen minden olyan szép és hangulatos – fogalmazott a zentai tojásfestő.