A nyár színe, a szabadság illata, a ritmus, ami átmossa az embert – mindez egyszerre élénken lüktetett a Topolyai-tó partján, ahol júniusban a Lake Fesztivál életre kelt. Három napnyi élmény, három napnyi zene és találkozás, amely nemcsak hangokat, hanem szíveket is összekapcsolt.
Az érzés, ami elárasztott, a nyár frissessége és a közösség iránti lelkesedés volt. Csütörtök délután léptem be a félsziget varázslatos világába, ahol egy újdonság bontogatta szárnyait: a Lake Kids. Egy külön kis birodalom, ahol a gyermekeké volt a főszerep, ahol a kacagás volt a legszebb dallam, és ahol az Alma Együttes koncertje úgy varázsolta táncra a legapróbbakat, mint egy mesebeli hívó szó. Nem egyszerűen koncert volt ez, hanem egy színes kavalkád: ugrálóvárak, mászófalak, arcfestés és csillámtetoválás, miközben a gyerekek szemében a csillogás felülmúlta a legfényesebb lámpák ragyogását. Az apró kezek rajzokat készítettek az „Álmaim nyara” témájában, s ezek az alkotások – akár a legszebb tűzijáték – ragyogtak az őszinte, gyermeki álmok színeiben.
Ez a nap volt az, ahol a fesztivál első ízben nyitott a családok felé, és ez a nyitás nemcsak új közönséget hozott, hanem megmutatta, hogy egy fesztivál nemcsak a buliról, hanem az összetartozásról is szólhat. A délutáni esemény az esti bulik előfutáraként is funkcionált, hiszen a nagy színpad a háttérben már életre kelt, a résztvevők pedig bepillantást nyerhettek a következő napok készülődéseibe. Amikor a nap lassan lebukott a tó mögé, a fények fellobbantak, és a háttérben már érezni lehetett a zene lüktetését. „Ilyet Topolyán még nem láttam!” – súgta mellettem egy nagymama, miközben unokája arcán még csillámpor ragyogott.
Péntek reggel a tópart már más volt. Minden kavics, minden falevél, minden fuvallat tudta, hogy ma kezdődik valami igazán nagy. Gyűltek a fiatalok, a napfény simogatta arcukat, miközben a délután a mozgásról és a közösségi játékról szólt. Pilates, aerobik, beerpong, foci és röplabda – nem csupán sportok, hanem közös élmények, amelyek összekovácsolták a jelenlévőket. A baráti nevetések, az ismeretlenekből hirtelen barátokká válók mozdulatai, a víz felől érkező frissesség – mindez egy egészen különleges, nyári álom hangulatát adta.
Egy pillanat, amikor mindenki ugyanazt a ritmust érzi a szívében (Fotó: Ótos András felvétele)
Este a BSW dinamikus koncertjével robbant igazán az energia. A színpad és a közönség között nem volt távolság: csak a zene, az együttlét és az öröm. A tömeg együtt mozdult, együtt énekelt. „Ez az, amiért visszajövök minden évben!” – kiáltotta egy lány, miközben a színpad felé nyújtotta a kezét. A fényeffektek és a zenekar szenvedélye valósággal megvilágította az éjszakát.
Majd eljött a szombat, a csúcspont, amikor a Halott Pénz fellépése újra felébresztette a félszigetet, és hajnalig tartó buliba csapott át a fesztivál. Az este a varázslat, a közös pulzus ünnepe volt. Minden egyes dal egy-egy történet, amit a közönség millió szívében írt alá. A nagyszínpad előtt egy fiatal pár egymás karjaiban táncolt, körülöttük pedig ismeretlenek zárták őket körbe szeretetteljes gyűrűbe. A fáradt táncosok között megpihenni vágyók találtak menedéket a chill zone-ban, miközben a vízipipa-sarok illatai összefonódtak a nyár melegével és a baráti nevetésekkel.
Az éjszakai égbolt alatt ott volt minden: füst és fény, ritmus és csend, ölelés és ujjongás. Egy fesztivál, ahol nemcsak hallgattuk a zenét, hanem éltük is azt. És amikor a fények lassan kialudtak, a tó tükrén még ott csillogott a nyár ritmusa – a Lake Fesztivál, mint egy életteli szív, minden évben újra dobog, hogy megmutassa: a zene és az emberi összetartozás határtalan.
Vajdaság gazdag fesztiválélete ennél azonban sokkal több. A tóparti esemény testvérének tekinthető Green Future Fesztivál Zentán a természet és zene harmóniáját kínálja, ahol fák árnyékában, madárcsicsergés és elektronikus zene keverékében lehet merengeni az életről.
Kishegyes Dombos Festje a vidék varázsát hozza el, ahol visszhangzik a kultúra, és ahol egy pohár bor mellett ismeretlenek beszélgetnek hajnalig.
Magyarkanizsa Kanizsa Fesztje a hagyományokat és modern ritmusokat fonja össze.
Újvidék világklasszis helyszínként várja az Exit fesztivál látogatóit, amely nem csupán koncertek kavalkádja, hanem igazi zenei utazás. Ott a Duna is másként folyik.
A Palicsi Nyárhangoló, a Malomfesztivál Oromon, a Róka Fest és a Szabadkai Interetno Fesztivál pedig egyedi kulturális szövetet szőnek, amely összefűzi a térség sokszínűségét és gazdag örökségét. Egyik este jazz szól, másikon tambura, harmadikon techno. És mindhárom este ugyanaz történik: emberek találkoznak, történetek születnek, valami egészen új jön létre.
A nyár, a fesztiválok és az emberek találkozása Vajdaságban nem csupán eseményeket jelentenek – ezek a pillanatok a közösség lélegzetvételei, a tradíciók és új élmények találkozási pontjai, ahol minden generáció, minden műfaj megtalálja a helyét, és ahol az élet apró csodái, a zene varázsa és a barátságok szövődése válnak a legnagyobb ajándékká.
Ezért is várjuk minden évben, hogy a tópart megint életre keljen, hogy újra láthassuk az egymásra mosolygó arcokat, hogy együtt énekeljünk, táncoljunk, nevessünk, és érezzük, hogy itt, ebben a pillanatban, a nyár valóban a miénk. A víz tükrén most már nemcsak a csillagok, hanem az emlékek is visszaverődnek.
Ezek a rendezvények nemcsak szórakozást, hanem összetartozást, közösséget és új barátságokat is hoznak magukkal. Mindegyik más és más, de egy dolog közös bennük: a vágy, hogy az embereket összehozzák, és megosszák velük a zene, a kultúra és a jó hangulat örömét.
Ahogy visszagondolok az elmúlt három napra: nem csupán egy esemény volt, hanem egy élő, lélegző közösség, amelybe minden résztvevő egy kicsit beleadta magát, és ami cserébe mindenkit feltöltött. A sátrak alatt született beszélgetések, az első találkozásokból lett kézfogások, a pirkadatban elcsípett utolsó szám – ezek nemcsak pillanatok voltak, hanem történetek kezdetei.
A nyári fesztiválok Vajdaságban – legyen szó családbarát délutánokról vagy hajnalig tartó bulikról – egyformán kínálnak lehetőséget az örömre, a feltöltődésre és a közös élményekre. Az idei Lake Fesztivál megalapozta azt a nyarat, amely tele van új találkozásokkal, zenei különlegességekkel, és emlékekkel, amelyek még hosszú ideig velünk maradnak. Mert a fesztiválok nem csupán események – élmények, amelyek összekötnek minket, és amelyek után még hosszú ideig vágyakozunk a következő találkozásig.
És miközben a nyár lassan továbblép, a szívünkben még sokáig ott marad egy ütem, egy fény, egy dallam, amely a Topolyai-tó partjáról indult – és talán sosem ér véget.
Nyitókép: Vajdaság szívében minden dallam új történetet mesél (Fotó: Ótos András felvétele)
