Vajdaság Magyarittabére költözik

Magyarittabé lakosainak ősei 239 évvel ezelőtt, 1786-ban, a harmadik betelepítés során Békés területéről indultak útnak, hogy a török üldöztetés után új életet kezdjenek a mai közép-bánáti területen. A magyarittabéiek ma is a békésihez hasonló tájszólásban beszélnek, és őseik más szokásait is őrzik, a népviseleteket, a fonott kalács (amit fonatos kalácsnak is hívnak), valamint a csigatészta készítését közösségben. 

A többségében református vallási felekezethez tartozó faluban jelenleg 650-en élnek. A település különleges helyzetben érezheti magát, ugyanis a magyarittabéi helyi közössége és a Búzavirág Népi Szokásokat és Hagyományokat Ápoló Egyesület – a helyi civil, egyházi szervezetek és intézmények összefogásával, valamint a két háttérintézmény, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség támogatói és szakmai partnersége mellett – június 14-én és 15-én először lehet a házigazdája a vajdasági magyarság legnagyobb, legfontosabb és legtömegesebb néptáncos és népzenei fesztiváljának, a XLI. Gyöngyösbokrétának és a XLVIII. Durindónak.

KÉT FONTOS BERUHÁZÁS
Az előkészületek már majdnem három hónappal ezelőtt megkezdődtek, a falubeliek összefogásával hetente többször is szerveztek munkaakciót, hogy mire elérkezik a rendezvény napja, Magyarittabé a legszebb környezetben tudja fogadni a Vajdaságból érkező vendégeket. Két nagyobb beruházás is folyamatban van, felújítják a helyi közösség épületét, illetve rendezik a Gyöngyösbokréta szabadtéri színpadának a helyszínét, a sportpályát is, hallottuk Kerekes Józseftől, a magyarittabéi helyi közösség tanácsának elnökétől.

– Amikor kiderült, hogy idén mi leszünk a házigazdái a Gyöngyösbokrétának és a Durindónak, gyorsan cselekednünk kellett, mert tudtuk, hogy a sportpálya lesz a legalkalmasabb helyszín, ám nem volt olyan állapotban, hogy egy ekkora rendezvénynek otthont tudjon adni, a helyi közösség épülete pedig már régóta tatarozásra várt. Amikor a vidékfejlesztési minisztériumnál megjelent a kultúrházak és más közösségi terek felújítására vonatkozó pályázat, akkor megragadtuk az alkalmat, pályáztunk, és sikerült támogatást kapnunk a beruházásra. A falunak ez is egy olyan közösségi tere, amelyet az emberek szívesen használnak, mert kisebb mezőgazdasági és más jellegű előadásokat, sőt néha az önkéntes véradási akciókat is itt szervezzük meg. Tudjuk, hogy a nyugdíjasoknak szintén fontos ez az épület, mert itt van a termük, ahol hetente többször is összejönnek, az asszonyok csigatésztát készítenek, a férfiak pedig egy másik napon sakkoznak itt. A munkálatok keretében felújítottuk az egész tetőszerkezetet, lecseréltük a nyílászárókat, most a homlokzaton dolgozunk, illetve zárásként díszkivilágító lámpákat helyezünk el az épületen. A pályázat keretében mikrofonokat és hangszórókat is vásárolunk, illetve a függönyöket is lecseréljük. A sportpálya felújítására a tartományi sport- és ifjúsági titkárságnál pályáztunk sikeresen, és reményeink szerint, mivel az utóbbi két évben a sportélet újraéledt a faluban, utána is ki tudjuk majd használni a pálya lehetőségeit – hangsúlyozta Kerekes József.

MAGYARITTABÉ ÉRTÉKEI
A tanácselnök szavai szerint a Gyöngyösbokréta helyszínén családias hangulatot szeretnének teremteni. A helyi közösség udvarában fogják elhelyezni a kézművesek vásárát, és ugyanitt 13 és 18 óra között kézműves foglalkozásokat szerveznek a gyermekek számára, valamint lesz játszótér is, hogy a szülők nyugodtan végignézhessék a műsort.

– Bent lesz minden esemény az udvarban, illetve lesznek olyan személyek, akik a gyermekekre vigyázni fognak, így a szülőknek nem kell attól tartaniuk, hogy csemetéik az utcára szöknek. A sportpályát azért is tartottuk alkalmas helyszínnek, mert fásabb terület, így a természetes hűvöst is biztosítani tudjuk. Az elmúlt néhány hétben a magyarittabéi Nyugdíjas Egyesület szervezésében a kultúrotthonban fiatalok, idősek és középkorúak is összejöttek azért, hogy elkészítsenek 25 kg csigatésztát a vendégek számára, amit ajándékként kapnak majd a rendezvény során. Szeretnénk, ha különleges élményekkel, illetve ajándékkal távoznának innen a fellépők, ezért úgy döntöttünk, hogy a tészta mellé ajándékozunk még egy-egy csigatészta-készítő bordát is, annak a reményében, hogy otthon vagy az egyesületükben is kedvet kapnak a csigatészta készítéséhez. Itt ennek nagy hagyománya van – magyarázta a tanácselnök, akitől megtudtuk azt is, hogy a rendezvény hétvégéjén megnyitják az ideiglenes kerékpáros határátkelőt is Románia felé, és reményeik szerint onnan is érkeznek majd vendégek. A Helyet, helyet nekünk is! programban az óteleki műkedvelők is fellépnek.

– Büszkék vagyunk arra, hogy a mienk a legdélebbi Kossuth-szobor. Tudjuk, hogy ennek az emlékhelynek mi a története, és azt is, hogy milyen nehéz sors jutott a szobornak, ezért is vagyunk büszkék arra, hogy még mindig megvan. Igaz, hogy a szobor csak egy hasonmása az eredetinek, de ha a mi közösségünk nem lenne ennyire erős és összetartó, akkor ez sem lenne. Itt van a 740 férőhelyes református templomunk is, ami a reményeink szerint meg fog telni, és az mindenféleképpen felemelő érzés lesz, nemcsak a helyieknek, hanem mindenkinek, aki velünk együtt fog ünnepelni. Az idei Gyöngyösbokréta és Durindó azért lesz különleges, mert Magyarittabé esetében egy kicsi szórványtelepülésről van szó, amelynek lélekszámától függetlenül sokkal nagyobb ereje van, mint sok tömbtelepülésnek, ezt bátran ki merem jelenteni, ugyanis büszke vagyok az itt élő emberekre, és örülök, hogy egy ilyen közösség vezetője tudok lenni. De én ezt nem úgy élem meg, mint vezető, hanem úgy, mint egy ember a sok közül, hiszen amikor munka van, akkor mi mindannyian együtt dolgozunk – mesélte Kerekes József.

NULLADIK NAPPAL KEZDŐDIK
A rendezvény házigazdája az 1996-ban alakult Búzavirág Népi Szokásokat és Hagyományokat Ápoló Egyesület lesz. Ez az egyesület részt vállal a nagy múltnak örvendő, idén 42-dik alkalommal megrendezett Ittabei Téli Találkozók megszervezésében, amelynek keretében farsangi foglalkozásokat szervez, illetve szakcsoportjaival fellép a záró rendezvényen. Tudásukat a Falunapra szervezett kultúrműsorban is bemutatják, illetve szívesen eleget tesznek a vendégfellépési felkéréseknek is, hallottuk Boros Beátától, az egyesület elnökétől.

– Jómagam a 2010-es évek környékén vettem át az egyesület vezetését. Akkoriban még nem alakultak ki a pályázati és a támogatási rendszerek, így időbe telt, amíg anyagilag rendeződött a helyzetünk. Amikor elkezdhettünk az anyaországi, a tartományi és a községi szervekhez pályázni, egyszerűbb helyzetbe kerültünk. Egy néptánccsoporttal el tudtunk indulni, most pedig eljutottunk odáig, hogy három néptánccsoporttal dolgozhatunk. Az Aprócskáknál – ők a legfiatalabbak – az óvodások, az elsősök és a másodikosok, a Virgoncoknál a harmadiktól a hetedik osztályosokig, míg a Csavargók csoportban a nyolcadik osztálytól kezdve, a középiskolásokon és az egyetemistákon át, a felnőttekig táncolnak. Ők most 20-an néptáncolnak. Egy öttagú citeracsoport is összeállt az általános iskolásokból. Kórusunk is van, őket a citerásaink kísérik. A Gyöngyösbokréta és a Durindó keretében mindegyik szakcsoportunk bemutatkozik – mesélte az egyesület elnöke.

Boros Beátától azt is megtudtuk, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan a fesztivál egy nulladik nappal indul 16 órakor, amikor is megnyitják a rajzpályázatra beérkezett munkákból készült kiállítást, illetve díjazzák a legszebb alkotásokat. Az eredményhirdetés után a Juhász zenekar bemutatja a Vándorlás Vajdaságban című kötetét és lemezét. A szombati Gyöngyösbokrétára 35 egyesületet, illetve 750 fellépőt, a vasárnapi Durindóra pedig 120 csoportot várnak, több mint 1300 fellépővel.

– A Gyöngyösbokréta fellépői 9 órától a szerbittabéi Miloš Crnjanski Általános Iskolába érkeznek, ott tudnak majd átöltözni, és felkészülni a fellépésre. Magyarittabé és Szerbittabé közös iskolaépületet használ, és mi mindig is arra törekedtünk, hogy jó kapcsolatot alakítsunk ki az intézmény vezetőjével. A fellépők az iskolával szemben található benzinkútnál fognak felsorakozni, és 11 órakor onnan indul majd a menettánc, egészen a helyi közösség épületéig, be az udvarba, és a színpadnál sorakoznak fel. Ott a himnusz elhangzása után megnyitják, illetve útjára bocsátják a fesztivált. A szünetet olyan fél 4 körül képzeltük el, akkor kezdődik a Helyet, helyet nekünk is! című program, amelyen fellépnek a kisebb néptáncosaink, a magyarcsernyei gyermekek, illetve más baráti településeink képviselői, valamint a gyermek- és ifjúsági népművészeti vetélkedők díjazottjai. Fél 7-kor kezdődik a békési testvértelepülésünk, az idén fennállásának 20. évfordulóját ünneplő Belencéres táncegyüttes gálaműsora, majd ezt követően a táncházra várjuk az érdeklődőket. A Durindó 11 órakor a református templomban egy ökumenikus istentisztelettel kezdődik, majd átvonulunk a kultúrotthonba, ahol ünnepélyes keretek között megnyitjuk a fesztivált. A program két helyszínen, a színházteremben, illetve a kultúrotthon nagyteremében folytatódik majd. Rossz idő esetén a Gyöngyösbokrétát is a színházteremben tartjuk meg – ecsetelte Boros Beáta, aki arra is kitért, hogy az önkéntesek toborzása folyamatos.

– A faluban körülbelül 650-en élnek, de szerintem már most is látszik az, hogy összetartunk, hogy összefogunk, és az aprajától a nagyjáig mindenki részt vesz a felkészülésben, illetve az előkészületekben. Az első gyűlésre, amit az önkéntesek számára szerveztünk, majdnem százan jöttek el. Azóta sokan jelezték telefonon is, hogy jönnének segíteni. Azt mondhatom, hogy igaz, hogy a Búzavirág Népi Szokásokat és Hagyományokat Ápoló Egyesület szervezetként pályázta meg a fesztivál szervezési jogát, ám mindenki a magáénak, a sajátjának érzi a rendezvényt – zárta gondolatait Boros Beáta.

ÉLŐ REFORMÁTUS KÖZÖSSÉG
A magyarittabéi közösség egy református közösség. Nt. Kovács Csaba tiszteletes értékelése szerint a településen 400-ra becsülhető a reformátusok száma. Megtudtuk tőle azt is, hogy tavaly a faluban három lány és két fiú részesült a keresztség szentségében.

– Ittabén a keresztelők száma nem egyezik a születések számával, mivel egyre többen várják meg vele a konfirmációt. Idén eddig öt keresztelőt tartottunk, három lányét és két fiúét, közülük ketten a konfirmáció előtti korosztályhoz tartoznak. Ami az elhalálozást illeti, tavaly 11 nőt és 7 férfit temettünk el, idénre pedig eddig 8 temetést jutott. Tavaly négy esküvőnk volt, idén egyelőre három jegyespár jelezte házasságkötési szándékát. Konfirmációnk tavaly 2 volt, az idén pedig 11 hatodikos kezdte el a konfirmáció-előkészítőt – újságolta nt. Kovács Csaba, akinek szavai szerint Magyarittabé egy áldott és különleges környezet abból a szempontból, hogy még magyar mag és főleg református falu, ami ritkaság Vajdaságban.

– Az itt élők mindennapjait megnehezíti az, hogy nagyon sokan külföldön dolgoznak. Én mindennap imádkozom azért, illetve abban bízom, hogy azokat a fiatalokat, akik havonta, vagy inkább évente egyszer-kétszer látogatnak haza, ha már stabilnak érzik a jövőjüket, vagy biztosítanak maguknak egy olyan alapot, amire itt is tudnak építkezni, hazahívja majd a szívük. Mert ez egy megfogható nyom az itt élők életében, hogy a gyerekek kint vannak külföldön. De nagyon sokan megjárták már a külföldöt, akik nyugdíjasként hazatértek, úgyhogy remélem, hogy a jelenleg kint élő fiatalok is ilyen jövőt választanak maguknak. Sokan mondják itt, hogy kevesen vannak, és valóban sokat fogyott a falu lakossága az utóbbi évtizedekben, de mi ennek a gazdagságát is látjuk, mert azok, akik itt maradtak, érzik, hogy ők is részesei a közösségnek, és azt is, hogy mindenki számít rájuk – fogalmazott a tiszteletes.

Az egyház is meghirdetett néhány munkaakciót, amelyeknek a célja az volt, hogy a templomuk környezetét, a kerítéseket, illetve a templom bejáratát szebbé tegyék a közelgő rendezvényekre.

– Nemcsak olyanok jöttek el, akik rendszeresen itt ülnek a templompadokban, hanem a fiatalabbak és az idősebbek is. A helyi szervezők mindenkit informáltak a rendezvénnyel kapcsolatban, így aki csak mozogni tud a faluban, az valamilyen módon részt vesz benne. Mi is pozitívan értékeltük, hogy én, mint egyházi képviselő, az elejétől kezdve be vagyok vonva a folyamatokba, meghívnak a gyűlésekre, ugyan sokszor nem tudtam elmenni különböző okok miatt, ám informálva vagyok, és ezért én is a részesének érzem magam. Mi is nagyon várjuk a minket aktívan bevonó részeket, mint például az istentiszteletet és az áldási lehetőséget, és izgalommal várjuk a rendezvény többi részét is – fűzte hozzá nt. Kovács Csaba.