2026. március 22., vasárnap

Mellékletek

Azt mondják, hogy a természet nem ismer határokat – de ha az ember határokat húz, akkor azt a természet is megérzi (Fotó: Ótos András felvétele)

A pusztától az erdőt

Amikor gyerekként még valamikor az 1990-es évek közepén először jártam Magyarországon, azonnal szemet szúrt, hogy amerre csak jártunk, az utak mellett fák, rendezett erdők húzódtak. Nagy felüdülés...

Árnyékolás

  Ebben a városban túl sok a fény. Mint egy telített edény pereméről a lé, úgy árad, ihog1 rám millió vakító fotonsugár az égből, de nem kevésbé az életteremre növő neoncsövek ciheréből,2 hogy nappal és éjjel túlhergeljék a szemet, olyannyira, hogy a lényeget már ne is láthassa.

Külvárosi ária

Mondja, Zoli bácsi, aztán milyen a nagy Szovjetunió? – repült fel a kérdés egészen a függőfolyosónkig.
Fotó: Klamár Zoltán

Írni olvashatóan

Táncol a sárga, nyekereg a kék, brummog a barna, megered az ég. Szilágyi Domokos: Táncol a sárga Imádom a tollakat.

Kalandturizmus

Világszerte erősödő, érdekes és egyre jövedelmezőbb új üzletág az úgynevezett kalandturizmus: Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a kalandturizmus. – A kalandturizmus legfontosabb színterei kiemelten a hegyvidékek.