A tanárok társadalmi megítélése az elmúlt évtizedekben drasztikusan csökkent. Ennek okai nemcsak pénzügyi vagy infrastrukturális kérdésekre vezethetők vissza, hanem a progresszív pedagógiai irányzatok is jelentős szerepet játszanak ebben.
Ezek az irányzatok a tanár tekintélyét elnyomónak és korlátozónak tartják, és inkább szakmai szolgáltatóként, megfigyelőként definiálják a szerepét, míg a hagyományos mester-tanítvány modellben a tanár tekintélye része az oktatási-nevelési folyamatnak, egyben közösségformáló ereje is van.
A tanári archetípus mindig is ötvözte a mester és a közösségszervező szerepeket. Apáczai Csere János a Magyar encyclopaediában tíz pontban foglalta össze, hogy mi jellemzi a tanítót, kiemelve a példamutatás fontosságát. Ezért felmerül a kérdés, hogy a példaként szolgáló tanítókép meghaladottá vált-e a 21. században, vagy éppen ellenkezőleg, a ma iskoláját az teszi versenyképessé, ha visszafordulunk az eredeti példaképszerepekhez.
A MOTIVÁCIÓ HATÁSSAL VAN A TOVÁBBTANULÁSRA IS
A tanárok nemcsak az oktatási anyaggal, hanem a személyiségükkel és a lelkesedésükkel is hatást gyakorolnak a diákok pályaválasztására. Azáltal, hogy megosztják tudásukat, és felkeltik a kíváncsiságot, segítenek a tudományterületek iránti érdeklődés kialakulásában és elmélyítésében.
A budapesti Ifjúságkutató Intézet nagymintás kutatásának eredményéből kitűnik, hogy a tanárok által nyújtott ösztönzés jelentős hatással van a diákok továbbtanulási döntéseire. Azok, akiket tanáraik motiválnak, nagyobb valószínűséggel tervezik folytatni tanulmányaikat, különösen akkor, ha tanáraik példaként szolgálnak számukra. Ellenkező esetben, ha hiányzik a motiváció, nagyobb arányban nem tervezik folytatni iskolás éveiket.
A SZAKMAI PÉLDAKÉP ÖSZTÖNZI A DIÁKOKAT A TANULÁSRA
Az ideális példaként szolgáló tanár nemcsak a diákok pályaválasztását befolyásolja, hanem magát a tanulási folyamatot is. A diákok szívesebben mélyednek el az adott tantárgyban vagy témakörben, ha tanárukat elismerik, és követendő példának tartják.
Az ideális tanár kiváló tudással rendelkezik saját területén, és képes azt átadni a diákoknak, figyelembe véve egyéni képességeiket. A szakmai példakép ösztönzi a diákok belső motivációját és kíváncsiságát, valamint felkészíti őket az önszabályozó tanulásra. Ezáltal segíti a diákokat abban, hogy a tananyag keretein túl autodidakta módon mélyítsék tudásukat.
A TANÁROK SZEREPE A PÉLDAMUTATÁS
A tanári elismertség hatása túlnyúlik az iskolai környezeten, mivel a diákok számos életre szóló képességet és tudást sajátítanak el. Magyarországon a gyermekek hatéves koruk körül lépnek be a közoktatás világába, és legalább tizenhat éves korukig ott tanulnak, így jelentős időt töltenek társaikkal és tanáraikkal együtt.
Éppen ezért nem meglepő, hogy a gyermekek jelentős része a társas érintkezési formákat, például az etikettet, a konfliktuskezelést, és a különböző kommunikációs formák egy részét az iskola keretei között sajátítja el és gyakorolja.
A tanárok szerepe akarva-akaratlanul a példamutatás. A diákok figyelik, hogyan viselkednek a tanárok a kollégáikkal és velük, és ezt követik, éppen úgy, ahogy kisgyermekkorukban a szüleiket. A tanárok példaként szolgálnak az erkölcsi nevelés terén is, ezért fontos, hogy hiteles és követendő példát mutassanak. Apáczai Csere János tíz pontjának is egyike az erkölcsi nevelés fontossága.
(Fotó: Shutterstock.com)
FONTOS SZEREP A DIÁKOK VILÁGKÉPÉNEK KIALAKÍTÁSÁBAN
A tanárok meghatározó szerepet töltenek be a diákok világlátásának formálásában. A társadalmi fókuszú tantárgyak oktatói, mint a történelem vagy az irodalom, nemcsak ismereteket közvetítenek, hanem segítenek értékítéleteket is kialakítani. Fontos, hogy óvatosan használják befolyásukat, mivel a diákoknak saját világképet kell kialakítaniuk.
Ugyanakkor a tanároknak kulcsszerepük van az olyan nemzeti minimumként szolgáló értékek átadásában, mint a hazaszeretet, a közös nemzeti műveltség, a szélsőséges individualizmus és kollektivizmus közötti egészséges egyensúly megtalálása, valamint a világ problémáival szembeni megoldáscentrikus és kreatív gondolkodás.
CSOPORTDINAMIKA ÉS TÁRSAS KÉSZSÉGEK
Az osztály a gyermekek véletlenszerűen összeállított csoportja, amelyben a pedagógus értő munkája segítségével idegen diákokból közösség formálódhat. A fiatalok hosszú éveket töltenek egymás társaságában, és ebben a közegben elsőként tapasztalják meg, hogy milyen közösségben dolgozni, és hogyan működik a csoportdinamika, valamint megismerik a családon kívüli hierarchiát is. Ezek az élmények segítik őket abban, hogy hasznos és funkcionális tagjai legyenek a társadalomnak. Ennek a folyamatnak a mozgatórugója, szervezője a képzett felnőtt.
A progresszív oktatási irányzatok hatására nemcsak az oktatás hatékonysága csökken, hanem a társadalmi egység is veszélybe kerül. Az iskolák egyre kevésbé tudnak átadni általános viselkedési normákat és társadalmi szabályokat, aminek társadalmi széthúzódás és fragmentáció lehet a következménye. Emellett a fiataloknak nehezebb lehet célokat kitűzniük és a hivatásukat megtalálniuk, ha nincsenek példaképek vagy tekintélyes felnőttek a környezetükben. (szakmatszerzek.hu)
Nyitókép: Pexels.com
