Mesterséges intelligencia a katedra két oldalán

A mesterséges intelligencia az elmúlt években a mindennapi életünk több területére beférkőzött, és egyre több feladat elvégzésére válik alkalmassá, ezzel együtt egyre több különböző modell jelenik meg, amik egymással versengve igyekeznek elkészíteni minél tökéletesebb, minél önállóbb, minél sokoldalúbb platformjukat.

A közelmúltban a világhálón egy videó terjedt arról, ahogy egy egyetemi rendezvényen az egyik professzor beszédében egyebek mellett a mesterséges intelligencia előnyeiről, a benne rejlő lehetőségekről ejt szót, mire a hallgatók hangosan felnevetnek. A rövid videó alapján nem egyértelmű, hogy a fiatalok miért is nevetnek, de többen úgy értelmezték, hogy maguk a hallgatók nem hisznek abban, hogy a mesterséges intelligencia a tanulmányaik előnyére válik.

De mi a helyzet nálunk? Egyetemeinken mennyire van jelen a mesterséges intelligencia? Ennek jártunk utána.

Fehér Viktor, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar tanársegéde, néprajzkutató elmondása szerint a tudományos világban szabályzatok formálódnak a mesterséges intelligencia használatára vonatkozóan.

– Amikor az MTA pályázatai megjelentek, már azok részét képezte a mesterséges intelligencia nyilatkozat, ahol külön helyekre kellett beírni, hogy a pályázó a munkája során milyen célra használta az MI-t. Ezeket a mintákat követjük mi is, a szerbiai egyetemi rendszer is efelé halad. Jelenleg a vajdasági tudományos élet is kóstolgatja a lehetőségeket, de még kevésbé van jelen ilyen értelemben. A mi karunk novemberben szervezi meg nagy konferenciáját, és ennek az idei központi témája az lesz, hogy hogyan alakul át az oktatás és a kutatás a mesterséges intelligencia korában.

Beszélgetőpartnerünk szavai szerint a kulturális antropológia és a néprajz területén a kutatás módszertanának különböző részeit érinti az MI.

Az interjúzás továbbra is fontos szerepet játszik a kutatásban, és ezek a beszélgetések direkt személyes kapcsolatok mentén egymással szemben ülve zajlanak, viszont a feldolgozás már formálódik. A legtöbb intézmény, vagy egyén előfizet valami gépelő programra, és azt használja a hanganyag írott szöveggé alakításához, de mint hallottuk az így generált szöveg nagyon alapos áttekintést és elemzést igényel.

Az írott források feldolgozása esetében a kutatók ma már egyre ritkábban lapozgatják a régi, nyomtatott lapokat, és elsősorban a digitalizált anyagban kutatnak, melyek esetében alkalmazható a kulcsszavas keresés.

– A tudományterületet jellemzi az önreflexió, reflektálnunk kell arra, hogyan jutottunk az adott eredményre. Például ha kulcsszavas keresést végeztünk, akkor ezt bele kell írni a dolgozatunkba, reflektálnunk kell arra, hogy csak akkor bukkan fel egy-egy szó, ha azt a program lehetővé teszi, ami magával hozhatja azt is, hogy bizonyos említések kimaradhatnak bizonyos okok miatt. Ez persze még nem a mesterséges intelligencia hozománya, viszont a lementett dokumentumokból már az MI segítségével különféle utasítások átadása mentén tudom formálni a kigyűjtött anyagokat, hisz utasíthatom, hogy javítsa ki az ékezethibákat, tapadásokat, ami már jelentős mértékben gyorsítja a munkát. Kihívás számunkra, hogy a jó MI-alkalmazások fizetősek, ez pedig egy nyomást is jelent, hisz ha már fizetünk érte, akkor szeretnénk minél jobban kihasználni – mondta Fehér Viktor hozzátéve, hogy tudományos szövegek írásakor nehezen adja ki az irányítást a kezéből.

Az MI használata alkalmával emellett felmerül a plágium kérdése is, hisz ha csupán átmásolják az MI által gyártott szöveget, könnyen a plágium csapdájába eshetnek, mivel az úgy dolgozik, hogy összegyűjt szövegeket.

A tanári munka kapcsán beszélgetőpartnerünk elmondta, hogy elsőéves doktorandusz segédekkel dolgozik együtt, akik követik a trendeket, és tőlük is sokat tanulhat.

– Tőlük hallottam a Google Notebook LM alkalmazásról, ami tökéletes az oktatáshoz való segítségnyújtásban, és amit néhány hónapja én is használok a prezentációk készítéséhez. Viszont az az érzésem, hogy egy jó felkészülés ugyanúgy nagyon sok időt igényel. A prezentációkhoz korábban saját magunk állítottuk össze a szöveget és a vizuális anyagot, most pedig utasításokat adunk, amik keretében nem mi dogozunk, de a jó parancsadás ugyanúgy kihívás. A megszületett eredményt azután változtathatjuk, és ehhez kell a kritikai hozzáállás, hogy felismerjük a hibákat és kérjük a szükséges javításokat. Én még azt tanultam, hogy olyan vizuális elemek kerüljenek egy prezentációba, amik összefüggésben állnak a témával, illetve hivatkozzunk rájuk, és lehetőleg saját anyagból dolgozzunk. A  bizonytalanságom előjön, amikor egy MI által generált prezentációban a saját maga készített képek jelennek meg. Felmerül bennem, hogy elegendő-e jelölni azt, hogy ez egy MI által kreált tartalom, vagy jó lenne utánajárni, hogy miből állította össze a konstrukcióját – mondta Fehér Viktor.

Véleménye szerint őszre az Újvidéki Egyetem összes karán megszületik egy MI-szabályzat, hogy a tanárok hogyan is viszonyuljanak hozzá. Egyelőre a tanárok saját tapasztalatai mentén nem egységesen szabályozzák azt.

– Azt vallom, hogy a hallgatót nem teszi okosabbá az MI, és ha el is végzi helyette a munkát, még inkább kiszűrhetőbbé válik, hogy az nem a hallgató saját munkája. Jelenleg készül nálam egy záródolgozat, aminek a szerzőjével beszélgetünk arról, hogy milyen mértékben használhatja az MI-t. Én azt gondolom, hogy ha szövegalkotásnál használja, elveszik a saját egyénisége, eredetisége. Sokat segíthet az MI, de az általa gyártott és javított szöveget érdemes ellenőrizni, és kreatívan hozzáállni. Hosszútávú tervünk, hogy kevesebb hangsúly kerüljön az írásra, vagy legalábbis annak mai formájára, hogy 10–12 oldalas beadandókat várunk a hallgatóktól, és kerüljenek hangsúlyosabb szerepbe az órán készült, íráskészség fejlesztését segítő rövidebb szövegek, meg a tapasztalatok mentén történő tanulás, például a terepmunka és a tanulmányi utak – hallottuk Fehér Viktortól.

Fercsik Judit az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának elsőéves hallgatója, tájépítészet szakon több feladat elvégzésére használja a mesterséges intelligenciát.

– Nem mondanám, hogy mindennap használom, de időnként szoktam, mert megkönnyíti a dolgokat. Például ha idegen nyelvről kell magyarra fordítani, meg ha nincs időm valamit kikeresni, vagy részletesen utánanézni, akkor igénybe veszem. Rövidítések, jegyzetek készítésére én is használom, amikor valamivel le vagyok maradva, vagy sürgős a tanulás. Nem mindig ez az alapvető, de szükség szerint használom. A szerb nyelvű szövegeket nem szoktam egy az egyben lefordítani, mert szerb nyelven tanulok, így vizsgáznom is szerbül kell. Ha nyelvi nehézségeim vannak, akkor csak egy-egy szóra, vagy kifejezésre keresek rá. Középiskolás voltam, amikor találkoztam a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségekkel, de már nem emlékszem, hogy a barátaim hívták fel rá a figyelmem, vagy az interneten jött szembe velem. Kezdetben, csakúgy mint sokan mások, különböző érdekességekre kerestem rá, és akkor még inkább szórakozásnak tűnt, meg sokszor vicces válaszokat kaptunk a kérdéseinkre – mondta beszélgetőpartnerünk.

Mint fogalmazott, sok mindent magától tanult meg, és úgy gondolja, hogy a generációja tagjainak ez könnyen megy, mert egy olyan világba születtek bele, amelyben ez természetes, ugyanakkor az ismerőseitől, barátaitól is kapott tanácsokat, javaslatokat, sokszor megbeszélik egymással a tapasztalataikat, és ebből sokat tanulnak.

– Elsősorban a ChatGPT-t, emellett a Google és a Meta mesterséges intelligenciáját használom, de nincs meghatározva, hogy melyiket milyen célra, amelyik éppen sikerül, nem tudatosan választok közöttük. A korosztályomban nem nagyon ismerek olyat, aki nem használja egyáltalán, az idősebbek között vannak ilyenek is. Az egyetemen, a tanárokkal nem került még szóba a mesterséges intelligencia használata. Néhány professzor mondta, hogy használhatjuk, de a kapott információknak mindig nézzünk magunk is utána, mert nem biztos, hogy minden esetben megfelelő válaszokat kapunk a mesterséges intelligenciától, de a legtöbb tanár nem is használja, és minket sem akarnak lebeszélni róla – mondta Fercsik Judit.

Halász Zoltán a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar másodéves hallgatója több modellt is használ a különböző feladatokra.

– Még középiskolásként az egyik legjobb barátommal folyamatosan figyeltük a technológiai újdonságokat. Tisztán emlékszem arra a napra, amikor már a sokadik gyakorlati munkanaplómat írtam, és nagyon nem tudtam mit írni. Megkérdeztem a haveromat, hogy ő mit írt, és azt válaszolta, hogy a ChatGPT írta meg neki. Akkor egy nagyot néztem, és rákerestem az interneten, és láttam, hogy hasonlít a Cleverbotra, ami egy régi találmány, és azzal is lehetett beszélgetni, de elképesztően hibás volt. Elkezdtem beszélgetni a ChatGPT-vel, és rájöttem, hogy teljesen normálisan válaszol, ugyanakkor ki is tud találni a dolgokat. A munkanaplómat attól kezdve mindig a mesterséges intelligenciával írattam meg. Nagyon érdekes volt, azt láttam, hogy kreatív és jól fogalmaz, de rögtön észrevettem a veszélyét is, hogy ki tud találni butaságokat, nem mindig a legmegbízhatóbb forrásokat használja, de azóta sokat változott. Hasznos volt irodalmi művek elemzésekor is. Amikor elolvastam egy-egy irodalmi művet, voltak bennem érzések, de nem tudtam szavakban kifejezni, és értekeztem a mesterséges intelligenciával, és sokszor szépen ki tudta kerekíteni a gondolataimat – mondta Halász Zoltán.

Az egyetemi életben több területen használja az MI-t, de figyel arra, hogy az eszköz maradjon, éppen ezért nem csak egyetlen modellre támaszkodik, jelenleg hármat használ.

– Kommunikáció és média szakos hallgatóként, valamint egy olyan egyetemen, ahol a kutatómunka során előtérben van az interjúk és mélyinterjúk készítése, fontosnak tartom, hogy legyen egy olyan MI a tarsolyunkban, ami képes a hangot azonnal leírni, amivel sok időt lehet megspórolni. De mindig ellenőrizni kell a munkát. Mostanában a Claude-ot használom, ami most a legjobb, és kifejezetten friss, izgalmas élményeim vannak vele kapcsolatban. Egy projektem kapcsán beszélgettem vele, és először tapasztaltam olyat, hogy megmondta nekem az őszintét, hogy valamit nem tud, nem talált rá forrást. A Claude nyílt forrásokra támaszkodik, és ezen keresztül hozzá tudok férni olyan forrásokhoz, amit egy sima Google-keresés nem találna meg – mondta a hallgató, hozzátéve, hogy különböző célokra különböző modelleket használ. Reklámszövegek írásához, táblázatok készítéséhez a ChatGPT-t használja, ami szavai szerint jó a fordításhoz is, de képek szerkesztéséhez is megvan a tuti modellje.

– Promptolásnál, vagyis amikor utasításokat adunk az MI-nek, muszáj pontosnak lennünk és kitérnünk a részletekre, mert abból tud tájékozódni, amit mi megadunk neki. Vannak tanárok, akik pozitívan fogadják, ha használjuk a mesterséges intelligenciát a tanulmányaink során, de már az MI- nyilatkozatokat is be kell írnunk a dolgozatainkba, jelölnünk kell, hogyan és mire használtuk az MI-t. Elővigyázatosnak kell lennünk, és ha bizonyos feladatokat el is végeztetünk vele, az érdemi résznek továbbra is a mienknek kell lennie. Minden egyes szóbeli vizsgán el kell adnunk az adott dolgozatot, el kell mondanunk minden apró részletét. De ha csak általános szöveget mondunk el, és fogalmunk sincs, hogy mi az, amit az MI elvégzett, akkor el vagyunk veszve – nyilatkozta az egyetemista.