Kilátó

A város szélén volt egy házsor. Ott a házaknak nem nyílt utcára a kapujuk, hiszen nem volt utca, de még kapu sem.

…úgy szakít fel a hajnali iszapból, mintha egy cserépdarab volnál, s a mozdulattól felkavart árnyék, akár egy rája száll fel, s a feltárult fekhely megmutatja a vérző verzót. Akár egy elszabadult freudista álom: kétdimenziós szörnyek laktak ott eleddig, s perdülnek fel most hirtelen, fenyegetően tárva ki fogatlan szájuk.

Szerző: Jasminka Domaš Repkednek Ma körülrepkednek az emlékek, mosolyok, könnyek, havazások és sivatagok. Kérded, megtanultad-e, mikor egyenesedj ki, amikor megbántanak.

I. 3.

A nő nem véletlenül választotta úti célul a bolgár tengerpartot. Távol akart lenni otthonról, hogy a napi problémák ne érhessék utol.