2026. március 7., szombat

Irodalom

Nem szeretlek másért…

Az indoeurópai nyelvekben – így a szerb nyelvben is – elöljáró és megfelelő esetben álló névszó fejezi ki a határozói viszonyt. A magyar, mint korai keletű szórványemlékeink tanúsítják, a nyelvfejlődésnek egy bizonyos szakaszáig úgyszintén névutót használt a jelölésére.

Rejtelmek, ha zengenek, lelkünket örömlázba taszítják…

„– Szia Jóember!” – írtad vissza nemrég, nem is sejtve, hogy rejtett célom is van a baráti megszólításommal… Érdekelt ugyanis, hogy a meglevő forrásanyagok figyelembevételével jóváhagynád-e, hogy épp én (aki egyébként messziről figyelem ténykedésedet a világban, és mellesleg évek óta…) írjak is most a madarakat és angyalokat festő Nemes Istvánról: úgy, ahogy én szeretnék.

Egy süllyedő világ krónikása

Márciusban Óbecsén nyílt meg, majd áprilisban Zentán látható a Boldogasszony című tematikus képzőművészeti kiállítás, melynek keretében a budapesti Forrás Galéria huszonhat festőt, szobrászt, grafikust fogott össze azzal a szándékkal, hogy újraértelmezzék a Boldogasszony képet. A meghívottak között olyan meghatározó alkotók voltak, mint Bráda Tibor és Kárpáti Tamás Munkácsy-díjas festőművészek, Jankovics Marcell Kossuth-díjas grafikus, Kő Pál Kossuth-díjas szobrász, Orosz István Kossuth-díjas- és Molnár Kálmán Munkácsy-díjas grafikusművész,...

Botrányba fulladt regénypályázat

A Vajdasági Magyar Irodalmi Akadémia több évtizedes fönnállása óta először esett meg, hogy regénypályázatának győztesétől utólag vonja meg a díjat. Még a helyszínen, az eredményhirdetéssel egybekötött könyvbemutató napján összeült a bírálóbizottság, és gyorsított eljárással visszavonta a díjazást.

Az utolsó levél

Kishegyesen, a könyvtár patinás bútorzatú olvasótermében helybeli születésű írókat megörökítő festmények teszik magasztossá a különös hangulatú kulturális szentélyt. Németh László festőművész jóvoltából köztük van a legrégebbi, egyben a legkevésbé ismert dr.