River Grave: Erotika
A ’90-es évek háborúi és az országban uralkodó gazdasági és politikai kilátástalanság folyamatos migrációösztönző jelenségként van jelen a szerb társadalomban évtizedek óta. Szerbia 2009-es schengeni övezethez történő csatlakozása és a 2011-es évtől gyakorlatba ültetett egyszerűsített honosítás (kettős állampolgárság) további fokozott migrációt eredményezhet, amely kétségkívül fontos kutatási problémát jelent a társadalomtudományokkal foglalkozó kutatók számára. Nevezetesen a migráció meglétének, intenzitásának, jellegének modellszerű értelmezése, továbbá a (potenciális) migráció veszélyei a küldő ország számára, a bevándorlás (potenciális) pozitív eredményei a fogadó ország számára és egyéb, a migráns élethelyzetekkel járó társadalom-gazdasági jelenség vizsgálata foglalkoztatja a kutatót. A Szerb állampolgárok Magyarországon című kutatási projekt a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem és a szabadkai Magyarságkutató Tudományos Társaság kutatóinak közös kezdeményezésével készül. A projekt az Európai Unió Európai Integrációs Alapjának támogatásával valósul meg, a magyar belügyminisztérium közvetítésével.
A kutatócsoport tagjai: Langerné dr. Rédei Mária, az MTA doktora, dr. Gábrity Molnár Irén egyetemi tanár, dr. Illés Sándor habil. doc., dr. Karácsony Dávid PhD, dr. Kincses Áron PhD, Takács Zoltán doktorjelölt, Kovács Beáta projektmenedzser. A sikeres pályázást követően a kutatói konzorcium 2012. február 1-jével kezdte meg a kutatómunkát, a kutatási eredmények bemutatására pedig 2012 decemberéig kerül sor.
A projekt előzményei közül ki kell emelni a vizsgált régióban már felhalmozódott társadalmi tudás- és ismeretanyagot, továbbá a probléma fontosságát, ebből kifolyólag pedig a kutatás aktualitását.
A közép-európai országok a rendszerváltozásoknak és a nyugathoz való közeledésnek köszönhetően az 1990-es évek második felére mind-mind külföldieket befogadó országokká váltak. Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozását követően megnőtt a harmadik országbeli állampolgárok súlya a magyarországi népességben. Azonban a migránsok túlnyomó része továbbra is a szomszédos országokból és régiókból (magyarlakta térségekből) érkeznek Magyarországra. Magyarország célpont a Kárpát-medence népessége számára, ami összefügg a határokon átnyúló nyelvi, kulturális kapcsolatokkal. Szerbia szomszédos és harmadik ország egyszerre. A nemzetközi monitoring érdeklődése is számottevő mértékben irányul Szerbiára, különösen azóta, hogy a schengeni külső határ mentén húzódik. Szerbia hivatalosan 2009. december 22-én adta át csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz. Ezzel egyidejűleg (2009. december 19-étől) Szerbia a „Fehér Schengen” által biztosított kedvezményeket élvezi, és állampolgárai vízummentesen utazhatnak a Schengen-térségbe. Szerbia (a 2012. március 1-jét követő tagjelölt státusz odaítélésével) reálisan is félúton jár az integrációs folyamatokban, előreláthatólag 2020 előtt nem csatlakozhat az Európai Unióhoz. Mindez súlyosan érinti az ott élő magyarság életkörülményeit, kollektív biztonságérzetét és egzisztenciáját is.
Történelmi visszapillantásban Magyarország szerepe a Szerbiából (Vajdaságból) irányuló migrációs folyamatokban a ’90-es évektől válik egyre jelentősebbé. A 2002-es népszámlálás módszertani változások miatt nem számol be teljeskörűen a kivándorlókról, 2011-es hivatalos adatok pedig még nem állnak rendelkezésre. Leszögezhető azonban, hogy a hivatalos statisztikáktól (szerbiai – küldő országban fellelhető statisztikák) a valós népességmozgás jóval nagyobb méreteket öltött/ölt. (A szerb statisztikák 4,2 ezer Magyarországra távozó emigránsról számolnak be 1992-t követően.) Ellenben a befogadó országok adatbázisai kitűnő példával szolgálnak. A budapesti Központi Statisztikai Hivatal és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai szerint 2010. január 1-jén 80 ezer fő körül volt (79095) a jogszerű harmadik országbeli tartózkodók száma. Ebből 17 197 szerb állampolgár. 1993–2009-ig magyar állampolgárságot kapott szerb születésű emberek száma 13986.
Demográfiai szempontból Magyarországon 1981-től kezdődően a népesség száma folyamatosan csökken. A kedvezőtlen demográfiai helyzet egyik aktualitása, hogy 2011-ben esett a lakosság száma 10 millió fő alá. Így a nemzetközi migráció útján érkezők a magyar népesedés kulcselemét jelentik. Azonban a migráció közvetlen népességszámra gyakorolt hatásai mellett számolni kell a fogadó társadalomban keletkező közvetett hatásokkal (gazdasági aktivitásra, munkanélküliségre, átlagéletkorra, termelékenységi rátára, eltartottsági rátára stb.), valamint a migránsok beilleszkedésének nehézségeivel is. A megoldás nagyban függ a migráció irányításának hatékonyságától, a beilleszkedés sikerességétől. Azzal, hogy Magyarország belépett a schengeni térbe, a harmadik országból érkező állampolgárok migrációs folyamatainak követése új igényként jelent meg. A szerb állampolgárok alkotják a legjelentősebb Magyarországon tartózkodó harmadik országbeli népességcsoportot.
A projekt közvetlen célcsoportját mindazon szerb állampolgárok alkotják, akik (3 hónapot meghaladó tartózkodási jogcímmel, jogszerűen) Magyarországon élnek. A projekt közvetett célcsoportját jelentik a már magyar állampolgárságot kapott szerb állampolgárok, az ezt tervezők (kettős állampolgárság), valamint a nem szerb, de harmadik ország állampolgárai, akik Magyarországon laknak, hiszen rájuk az eredmények nyomán megvalósuló nemzeti migrációs politikák közvetve fognak hatni. A migránsok közvetlen lakókörnyezetében élő magyar állampolgárokat, illetve a még Szerbiában élő, de későbbiekben Magyarországon letelepedőket (potenciális nemzetközi vándorokat) is érinthetik a projekt következményei. A célcsoportok teljes körű felölelésével két módszertani eljárást alkalmaz a kutatás: statisztikai adatelemzés és empirikus kutatás.
A kutatási projekt célja egyrészt, a teljes körű statisztikák felhasználásával, a Magyarországon tartózkodó szerb állampolgárok számának, összetételének, földrajzi elhelyezkedésének tényszerű elemzése; a Magyarországot érintő vándorlási folyamatok területi specifikumainak feltárása a szerbiai állampolgárok magyarországi társadalmi-gazdasági, munkaerő piaci, demográfiai jellemzőinek megfogalmazása, a társadalmi-gazdasági életre gyakorolt hatásaiknak a leírása. A statisztikai adatelemzés mellett – a kutatás egyik sarkalatos módszertani része – az empirikus kutatás (kérdőívezés, mélyinterjúk készítése). A mélyinterjús kérdőíves felmérés 3 célcsoportra fókuszál:(1.) Magyarországon élő szerb állampolgárok, (2.) Vajdaságban élő szerb állampolgárok és (3.) a magyar befogadó társadalom tagjai (helyi lakosság). Általuk a kutatás betekintést nyer a migránsokról alkotott véleményekről, Magyarországra érkezésük motívumairól, tartózkodási célokról, illetve számszerűsíthetővé válik az elégedettségi szintjük, a beilleszkedés foka, a magyar állampolgárság igénylésének jellegzetességei, fontossága, intenzitása (pl. a vajdasági lakosság körében). Fontos kérdésként kerül megvitatásra, hogy a Magyarországon munkát vállalók hol fizetik az adójukat. Az adófizetési hajlandóság területekhez, demográfiai, gazdasági mutatókhoz köthető, segítve ezzel a migrációból származó gazdasági haszon maximalizálását. A mélyinterjúk által meghatározhatók továbbá az egyes célcsoportok releváns specifikumai, az oktatási és képzési rendszerbe történő beilleszkedésük; társadalmi, munkaerő-piaci, kulturális integrációjuk, transznacionális hálózataik, a küldő országgal ápolt kapcsolataik; de mindenekelőtt társadalmi beilleszkedésük objektív és szubjektív megítélése. Ezen megbízható információk birtokában, a projekt ajánlásokat fogalmaz meg ágazatpolitikai szinten, a társadalmi-gazdasági haszon, a beilleszkedés mértékének növelése, a beavatkozás földrajzi prioritásainak meghatározása céljából. Hosszú távú cél, hogy a projekt változást indukáljon kormányzási szinten a hatékonyabb integráció, nemzeti beilleszkedési stratégiák irányában. A projekt célja az ajánlások kiadványba foglalása, széles körű terjesztése, a helyben élőkkel többoldalú és hatékony dialógus kialakítása, rendezvények szervezése, stb. Ezek az akciók segítenek a külföldiekről alkotott új gondolkodás terjesztésében, az idegengyűlölet felszámolásában, a migráció szubszidiaritásának ösztönzésében, a célországi fogadást előkészítő környezet támogatásában, a multiplikatív hatások feltárásában.
A kutatás nemzetközi hasznosulási elvárásoknak is eleget tesz: Az Európai Unió bevándorlók beilleszkedésére vonatkozó politikájának, illetve annak közös alapelveinek megvalósításával kapcsolatos intézkedések gyakorlati végrehajtására kerül sor lényegében a kutatási projekt által. A harmadik országbeli állampolgárok bevándorlásával és társadalmi beilleszkedésével kapcsolatos kutatások mindenképpen hasznos információkat jelentenek a migráció problémájának nemzetközi megközelítéséhez.
A projekt társadalmi és tudományos hasznosulása közül a következő megállapítások emelhetők ki: az új társadalmi-gazdasági és politikai viszonyok az ezredforduló után átrendezték a migrációs tendenciákat és arányokat a Kárpát-medencében. A délszláv háborúk kitörése óta a szerbiai magyarság fokozatosan növekvő kivándorlást mutat az anyaország irányába. A fokozódó migrációs intenzitást a szerbiai elszigetelődés – EU, Schengen – veszélyérzete is serkentheti, illetve a folyamatot a kettős állampolgárság intézménye is erősítheti. Jelenleg szerb állampolgárok beilleszkedésére fókuszáló kutatás nem folyik, és a projekt konzorcium általunk tervezett felmérésre még nem volt példa. A szerb állampolgárok beilleszkedéséről Magyarországnak nincsenek tényszerű és elemzett adatai. Hiányzik a témáról szóló, használható, összefoglaló, illetve vitát indukálni képes megállapítássorozat. A kutatás a tényszerű elemzés meglétének hiátusát kívánja orvosolni. Nincsen tervezett vagy folyó beavatkozás a területen.
A kutatási eredményekről, konferenciaszereplésekről, publikációkról a következő honlapról informálódhatnak az témával foglalkozó és a téma iránt érdeklődő olvasók: www.szerbmigracio.hu.
A szerző a PTE KTK Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola doktorjelöltje
