A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnöke Facebook posztjában.
A politikus, aki a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium leendő vezetőjeként a határon túli és a diaszpórában élő magyarsággal való kapcsolattartásért is felel majd, hangsúlyozta: tartják magunkat ahhoz, a már választások előtt kimondott alapelvükhöz, hogy a külhoni közösségek belső politikai életének alakítását az ott élők feladatának tekintik, így abba nem avatkoznak be.
„Ennek szellemében, minden ellenkező hír, vagy sejtetés dacára, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállalunk szerepet, és nem támogatunk olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak" – fogalmazott szerda késő esti bejegyzésben.
Emlékeztetett arra, hogy a leendő miniszterelnök, Magyar Péter az elmúlt napokban a határon túli magyar pártok képviselőivel folytatott találkozóin is egyértelművé tette: kapcsolataikat a határon túli magyarokkal és az őket képviselő szervezetekkel a kölcsönös tisztelet mentén, világos és átlátható alapokra helyezik.
Tarr Zoltán hangsúlyozta, hogy a határon túli magyarság érdekeinek, kulturális identitásának védelme nem mellékes feladat, hanem mindennapi munkájuk alapját képezi. A már megszerzett jogokat minden körülmények között megőrzik, ugyanakkor alapvető változásokat várnak el az anyaországi források felhasználásának átláthatósága és hatékonysága terén. Megismételte Magyar Péter korábbi bejelentését, miszerint a felelős gazdálkodás és a tisztánlátás érdekében a leendő Tisza-kormány tíz évre visszamenőleg meg fogja vizsgálni a külhoni támogatások felhasználását.
Kátai István, az Erdélyi Kossuth Tisza Sziget alapítója vasárnap jelentette be, hogy Romániai Magyar Egységpárt (RMPE) néven új határon túli magyar pártot alapít.
Nyitókép: A Tisza Párt alelnöke hangsúlyozta, hogy a külhoni közösségek belső politikai életének alakítását az ott élők feladatának tekintik (Fotó: MTI)
