Az írás elsajátítása az emberek számára történelmi jelentőségű volt. Az írásos emlékek segítségével sok mindent megtudunk az ember kultúrájáról, hitvilágáról, szokásairól. Az írás a tanulásnak és a tudás megszerzésének az egyik legfontosabb eszköze. Jövőnket csak úgy építhetjük, ha nemzedékről nemzedékre visszük ismereteinket az írásos múltból és formáljuk gyermekeink nemzeti öntudatát ezen keresztül is. A magyar képírás jelei között már több ezer évvel ezelőtt megjelentek az első rovásjelek.
Hosszú ideig székely rovásírásnak nevezték ezt a rótt írást, mert emlékei szinte kivétel nélkül a székelység köréből maradtak fenn. Később a Felvidéken is találtak rovásírásos emlékeket, de az avar korból is vannak hasonló emlékeink. Ide sorolhatjuk nagyszentmiklósi (Románia) aranykincseket (huszonhárom színarany edény), amelyeken rovásírásos felirat található, feltehetőleg besenyő nyelven.
Kézai Simon Krónikájában (13. század) említi, hogy a székelyek ezt az írásmódot a blakoktól vették át, akik a Volga mentéről vándoroltak a Kárpát-medencébe, és török származásúak voltak. Thuróczy krónikájában a szkíta betűket fára, botokra rótták.
Az írás fő jellemzője a jobbról balra haladás, tehát ellenkezőleg, mint a mi írásunk. A szavakat szóközökkel választották el egymástól. A kis- és nagybetűket külön nem jelölték, de az írásjelek ugyanazok, mint a latin betűs írásnál. A rovásírásból hiányoznak a q, w, x és y betűket jelölő jelek. Nagyon fontos szabály, hogy a rovásírásban csak azokat a jeleket használjuk, amelyek a régi hiteles rovásemlékekben is megtalálhatók.
Mivel sokszor kemény anyagba éles, hegyes szerszámmal vésték, rótták, karcolták a jeleket, ez nagyon nehéz, megerőltető munkát jelentett a rovó számára, aki hely- és időmegtakarítás céljából rövidítésekre kényszerült. Így alakult ki a rövidítéses rovásírás, a betűk egybeírása, mássalhangzók módosítása (magánhangzók jelképes jelölése valósult így meg).
Két közkézen forgó rovásírás van. Magyar Adorján rovásírásjelei közt nincs külön jel a hosszú magánhangzókra, kivéve az é és á magánhangzókat, és feltünteti a számok jelölését, míg Forrai Sándor írásváltozata a hosszú magánhangzókat külön jelöli.
A zentai Stevan Sremac Általános Iskola tanulói 2001 óta vesznek részt a Forrai Sándor Rovásírókör által szervezett Kárpát-medencei rovásírásversenyen. Az első lépések valóban csak a tapogatózásban nyilvánultak meg, hisz mi, tanárok együtt tanultuk a gyerekekkel. Sokat beszélgettünk arról, hogy mely korosztállyal érdemes kezdeni a tanítást, hisz napjainkban Magyarországon már a Nemzeti kerettantervben is szeretnék a kezdeményezők, ha megjelenne ezen ősi írásmód tanítása. Végül is abban maradtunk, hogy második osztályban kezdjük csoportfoglalkozáson az oktatást, habár azzal is tisztában voltunk, hogy a latin betűs írás szabályai negyedikre szilárdulnak meg tanulóinkban.
A rovásírás gyakorlásához Magyarországon számtalan gyakorlófüzet és tankönyv áll rendelkezésre, amelyek megtekinthetők és letölthetők a Forrai Sándor Rovásírókör honlapjáról (http://www.rovasirasforrai.hu). Ugyanitt találhatunk számítógépre alkalmazott letölthető rovásíráskészleteket is.
Az első időszakban, mivel számunkra kevésbé volt az internet hozzáférhető, Forrai Sándor Amagyar rovásírás elsajátítása című könyve segítségével többórás foglalkozást állítottunk össze a gyerekeknek.
Legközelebb ezt szeretném megosztani Önökkel.
