A tartományi kormány 2025. évi munkajelentésének ismertetése váltotta ki a legnagyobb vitát a parlamenti képviselők körében a vajdasági parlament tegnapi 16. rendes ülésén, amelyen egyéb napirendi pontokat is megvitattak a képviselők. A további pontok között szerepelt a Vajdaság Autonóm Tartomány, illetve a lengyelországi Lubusi vajdaság régió közötti együttműködésről szóló megállapodásnak a megtárgyalása, de a képviselők elé terjesztették a vajdasági közvagyon felhasználásáról szóló jelentés szövegét is. Mindezek mellett a Tartományi Ombudsman 2025. évi jelentését is megvitatták a képviselők, s az Európai Ügyek Alap 2025-re vonatkozó éves beszámolója, valamint az újvidéki Bölcsészettudományi Kar tanácstagjának kinevezése is napirenden szerepelt. Az ülést Juhász Bálint, a vajdasági parlament elnöke vezette, a szavazás során a képviselők többsége támogatta a javaslatokat.
Maja Gojković a munkajelentéssel kapcsolatos napirendi pont előterjesztése során – talán éppen a heves vitákat megelőzendő – úgy fogalmazott, mindenekelőtt egy adminisztratív, technikai jellegű, procedurális munkajelentésről van szó, amelyet az Állami Számvevőszék (DRI) utasítására készített el a tartományi kormány, és terjesztett a tartományi képviselők elé. Mint mondta, tisztában van vele, hogy ez a bürokráciának a gazdagítása, aminek ő maga sem kedvelője. Mindennek ellenére a tartományi kormány eleget tett a számvevőszék ezen meghagyásának, s úgy fogalmazott, a szóban forgó munkajelentés adatokat tartalmaz a kabinet múlt évi tevékenységéről. Így például beszámol az ülések pontos számáról, az üléseken elfogadott határozatokról, mégpedig az infrastruktúra-fejlesztés, a mezőgazdaság, az egészségügy és az oktatásügy területén meghozott döntésekről is.
Gojković újból emlékeztette a képviselőket, hogy ebben az esetben nem egy következményeket és anyagi elemeket is figyelembe vevő jelentéssel állnak szemben, csupán egy egyszerű, technikai jellegű munkajelentéssel, ami azt jelenti, hogy a költségvetés teljesítéséről, esetleg a módosításáról szóló leendő, megszokott jelentések, illetve javaslatok kapcsán lesz alkalom vitázni a kormányzati politika hatékonyságáról.
Ótos András felvétele
POLITIKAI PERPATVAR
Ez az első alkalom, hogy a tartományi kormány munkájáról efféle munkajelentés készül – számolt be a kormányfő. A munkajelentésből, mint mondta, kiderül az is, hogy a tartományi kormány együttműködött a helyi önkormányzatokkal, de a köztársasági kormánnyal és minisztériumokkal is a döntések meghozatala és végrehajtása során. Beszéde lezárásakor Maja Gojković kifejtette, ő maga is azt gondolja, hogy a polgárok nem a jelentések beterjesztésétől, hanem a döntések végrehajtásától és az elért eredményektől élnek majd jobban. Mint mondta, nyitott lesz a valódi kormánypolitikai eredményekről szóló vitára is, az azzal kapcsolatos leendő jelentések beterjesztése után.
A kormányfő kezdeti állásfoglalása ellenére az ülésen hamarosan erőteljes politikai irányt vett a diskurzus, melyet maga Gojković fűtött fel egy húszperces hozzászólással, bírálva az ellenzékieket, a tüntetéseket, a leköszönő magyar kormányfő, Orbán Viktor vereségét ünneplőket. Avatároknak nevezte a „névtelen” egyetemista politikusokat, becstelennek az ellenzéket. Ügyrendreklamálásokkal és válaszokkal folytatódott a vita, melyben a kormányfő felszólalását skizofrén megnyilvánulásnak, kórházi kezelésre szoruló esetnek nevezte Milan Vasiljević, a Szabadság és Igazságosság Pártjának képviselője.
ELLENZÉKI KRITIKÁK ÉS KÖVETELÉSEK
Az ellenzéki képviselők nem tudták támogatni a kormány munkajelentésének elfogadását. Az ülésen tett felszólalása során Sebők Róbert, a Szabadság és Igazságosság Pártjának tartományi frakcióvezetője egyenként elemezte a tartományi titkárságok működésében tapasztalható gondokat, és kritikákat fogalmazott meg a titkárságokat vezető titkárok ellen is. Még az ülés előtt adott sajtótájékoztatója során bejelentette azt is, hogy a szóban forgó párt kezdeményezi Juhász Bálint tartományi házelnök lemondatását. Több okot is felsorolt azzal kapcsolatban, hogy erre véleménye szerint miért van szükség. Kifogásolta például, hogy a házelnök nem reagált a Szerb Haladó Párt által delegált parlamenti alelnök azon kijelentésére, amelyben minden horvát nemzetiségű személyt usztasának nevezett. Ezenkívül a magyarországi országgyűlési választások eredményeinek fényében közölte azt is, hogy a Prosperitati Alapítványon keresztül, melyben Juhász Bálintnak is jelentős szerepe volt, rengeteg pénz érkezett, és elköltését csak most kezdi vizsgálni a leendő magyar kormány. Véleménye szerint a felmerülő gyanú önmagában is aggodalomra ad okot. Elmondta azt is, hogy nem érti, miért nem kezdeményezték a mai napig a Vajdasági Rádió és Televízió programtanácsának felállításával kapcsolatos folyamat megkezdését, amelynek még januárban meg kellett volna történnie.
ÖNCÉLÚ KORMÁNY?
Mihailo Brkić, a Szerbia Centrum–Zöld-Baloldali Front–Fordulat Mozgalom vajdasági parlamenti frakciójának vezetője elmondta, a munkajelentésből egyáltalán nem derül ki az, hogy mivel foglalkozott a tartományi kormány 2025 folyamán. Úgy értékelte, hogy az egész tartományi adminisztráció és annak struktúrája csak önmaga miatt létezik, semmilyen más funkciója vagy eredményessége nem tapasztalható. Stanko Pužić, a Szerbiai Népi Mozgalom–Környezetvédelmi Ébredés frakcióvezetője úgy fogalmazott, hogy nincs lényegi elem a kormány munkajelentésében, az egész javaslatot nyilván csak azért terjesztették a képviselőház elé, hogy a parlamentarizmusnak a látszatát keltse a tartományi kormány. Ő maga is feltette a kérdést, vajon miért van erre szükség, esetleg külföldi nyomásgyakorlásnak tesz-e ezzel eleget a tartományi kormány, vagy valóban csak procedurális kérdésről van szó.
MEZŐGAZDASÁGI ÉS OKTATÁSI TÁMOGATÁSOK
Dobó István, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője néhány fontos fejlesztést emelt ki felszólalásában a tartományi kormány tavalyi munkajelentése kapcsán. Mint mondta, a mezőgazdasági titkárság a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap közvetítésével 97 hitelt hagyott jóvá 355,7 millió dinár értékben. Úgy vélte, hogy ezek az összegek és támogatások jelentősen hozzájárultak a mezőgazdaság megerősítéséhez, a termelési kapacitások bővítéséhez, a fiatalok falun tartásához, valamint a mezőgazdasági eszközök korszerűsítéséhez, így általános értelemben vett fejlesztéséhez is. A képviselő a folytatásban kitért a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzetiségi Közösségi Titkárság tevékenységére is. Kiemelte, hogy 500 millió dinárt fordított az oktatási intézmények korszerűsítésére 96 kiemelt jelentőségű projekt útján. Dobó István szerint hasonlóan jó eredményeket valósított meg a regionális fejlesztési titkárság is, amely prioritásként kezelte a magyar érdekeltségű programok megvalósítását. A felsőoktatási titkárság munkája kapcsán elmondta, 20 millió dinárt különítettek el magyar érdekeltségű projektek kivitelezésére, de felszólalásában érintette a művelődési és tájékoztatási titkárság ilyen irányú tevékenységét is.
Nyitókép: Ótos András felvétele
