Csupa egyetemista korú fiatal utazott velem azon a reggelen Szabadkáról a menetrend szerinti autóbuszjárattal Szegedre. A magyar határon mostanában a poggyászt az autóbuszban hagyva le kell szállni, és egy pavilonban kezelik az útlevelünket.
2026. szeptember 28., hétfő
Jó reggelt
Jókat kuncorásztam azon a televíziós összeállításon, amelyben a riporter az utcán főzéssel kapcsolatos kérdéseket tett fel a járókelő nőknek. Voltak vicces válaszok, például arra: mi a töltött káposzta?
Tánc az erőszak ellen. A jó ügyért ki kell állni.
– Olvasom, mi van Boszniában, ugye nálunk ez nem történik meg? – mondja aggódó hangon a külföldön tanuló gyermekem.
gyógyszertárakban, gyorséttermekben s még ki tudja hol a városban.
Ha megnyomjuk, nem marad úgy, hanem felveszi eredeti alakját, nem morzsálódik, belül nem lyukacsos, jó az illata, masszív és ropogós a héja. Nem szikkad meg hirtelen, nem esik össze, és jól lehet szeletelni – ezek lennének a jó kenyér ismérvei.