A XIX. század ipari forradalma nemcsak a társadalom polgáriasodását és életszínvonalának ugrásszerű növekedését eredményezte, hanem a környezet gyökeres átalakulását is magával hozta.
Horgászat-Vadászat
– A nyilvánosság gyakran összetéveszti a Vajdasági Horgászszövetség és a Ribolovački savez Vojvodine Kft. fogalmát.
Az idén április 22-éig kell dönteniük a vajdasági vadászoknak arról, hogy megtartják-e az eddigi szervezési formát vagy önállóan gazdálkodnak területükön úgy, ahogy azt 1992-ig a Milošević idején meghozott vadászati törvény életbe lépéséig tették.
Mire ez az írás nyomdába kerül, talán nem is lesz időszerű – legalábbis ami az idei évet illeti –, hiszen vizeink tigrise, a csuka addigra már nászát éli, és tilalom lesz rá.
Vajdaság területén 16 olyan védett terület van, amelyek határain belül horgászvizek találhatóak, és amelyeken lehetséges horgászni, de mindegyiken tilos a halászat. Ezek a következők: Fruška gora Nemzeti Park, valamint a Felső-Dunamente, Ludasi-tó, Karađorđevo Dunabökénynél (Mladenovónál), Kovilji–Péterváradi-rét, Zasavica, Obedi-láp, a Delibláti-homokpusztán levő Labudovo okno, Óbéga–Császár-tó és a Deliblát melletti Kraljevac Speciális természeti rezervátumok .
A pisztrángsügér élettanát tanulmányozva – különös figyelmet szentelve étrendjének – első benyomásunk, hogy a szóban forgó hal egyáltalán nem válogatós. Bár étlapjának fő összetevője a hal, megtalálható rajta minden vízben úszó-mászó élőlény is: béka, tarajasgőte, számos vízirovar és rengeteg rovarlárva.