– A nyilvánosság gyakran összetéveszti a Vajdasági Horgászszövetség és a Ribolovački savez Vojvodine Kft. fogalmát. Mi a különbség a kettő között, és milyen funkciót tölt be ön egyikben és milyent a másikban? – kérdeztük Dušan Jovanovićtól.
– A Vajdasági Horgásszövetséget 1951. február 25-én alapították, majd 1994-ben megszüntették. Újraszervezésére 1997-ben került sor. Ekkor a szövetség közgyűlése utasította a vezetőséget, hogy alapítson vállalatot Ribolovački savez Vojvodine Kft. néven, és az legyen a vízkezelő. Mivel a horgászok elégedetlenek voltak a Vajdaság vizeivel és halállományával való bánásmóddal, a megoldást abban látták, ha egyesületi képviselőik és a szövetség révén beleszólhatnak a víz- és halügyek alakulásába.
Az elmúlt évek során a horgászok az egyesületi közgyűléseken elfogadták mind a vállalat alapítóokmányát, mind a statútumát. E dokumentumok értelmében a szövetségben betöltött elnöki és a kft.-ben betöltött igazgatói funkció csatolt. Mindkettőt én töltöm be. A közgyűlés részéről történő kinevezésemre 2003-ban került sor. Azóta három alkalommal – óriási szavazattöbbséggel és ellenjelölt nélkül – háromszor újraválasztottak.
– Mely vizek kezelőjeként szerepel az RSV Kft.?
– A halászati övezetek felosztásáról szóló törvény értelmében a Tisza, a Temes, a Bosut és a Studva teljes hazai szakaszának vízkezelői vagyunk. A szerémségi tározók közül a Jarkovci melletti Ljukovo, a Dobradó melletti Dobrodol, a Ruma melletti Borkovac, a Pavlovci melletti Kudoš, a Nagyolaszi (Manđelos) melletti Vranjaš, a Csalma melletti Čalma 1-es, 2-es és 3-as tó is fennhatóságunk alá tartozik, akárcsak a Tisza–Palics–Ludas-csatorna az adorjáni tározóval, a Zenta melletti Pána, az adai Budzsák, a Karašac-csatorna, a Nagybecskerek és Nagykikinda környéki bányatavak, valamint még néhány kisebb víz.
– A felsorolt vizek közül melyek kategorizáltak, és melyek azok, amelyeken hozzáfizetéses engedélyek nélkül horgászhatunk?
– Ez az eljárás folyamatban van, a halállomány felmérését meghatalmazott tudományos intézménnyel, az Újvidéki Egyetem Természettudományi Karának biológusaival végeztettük el. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy az új halászati törvény által előírt bonyolult és célszerűtlen eljárás miatt a felsorolt vizek egyike sem kategorizált. Ugyanennek a törvénynek számos kitétele szinte lehetetlenné teszi a Tiszának és a Temesnek mint természetvédelmi területeknek a megőrzését a Natura 2000 program szellemében.
– Mennyi halőrrel fedezi a kezelése alá tartozó vizeket a RSV Kft., és mennyire igazak azok az állítások, hogy a halőrszolgálat munkájának ellenőrzése rendkívül szigorú?
– A halőrszolgálatot tizenhét hivatásos és negyvennyolc önkéntes halőr alkotja. Ez az ország legnagyobb létszámú és legjobban felszerelt állománya. Minden halőr Big Foot típusú csónakkal rendelkezik, melyhez 15–40, míg a tározókon 9 lóerős motor tartozik. Fontos hangsúlyozni, hogy a halőrszolgálatnak havi 2000 liter üzemanyag, ívási időben pedig – a fokozott tevékenység miatt – ennek kétszerese áll rendelkezésére. Az állományt minden egyéb előírt felszereléssel is elláttuk. Különleges belső ellenőrzési rendszert alakítottunk ki, GPS segítségével a térképen nyomon követjük a halőrök mozgását munkaidőben. Ami az alkalmazottak szigorú ellenőrzésére vonatkozó szóbeszédet illeti: igaz! Különböző visszaélések meg a rossz munka miatt eddig tizenegy halőr kapott felmondást.
– Mennyi orvhalászszerszámot gyűjtött be a halőrszolgálat a múlt évben?
– Ez egy unalmas felsorolás lesz, de a számok beszédesek. 72 757 méter hálót, 104 varsát, 336 véghorgot és csapóhorgot szedtünk fel. Ezenkívül 59 horgászbotot, 40 orsót, 9 csónakot, 4 motort, 1 kosarat, 1 kutyogatót, 1 pöndölhálót és egy villanyáramos halászkészüléket vettünk el. Ez alatt az idő alatt 126 szabálysértési és 30 bűnvádi feljelentést tettünk, valamint 1583 napi engedélyt fizettettünk meg. Pillanatnyilag négy tonna, mintegy 180 kilométer háló várja a megsemmisítést. A minisztérium ugyanis megtiltotta, hogy felgyújtsuk, ahogy eddig tettük, de nem mondta meg, hogyan szabad.
– Milyen halasítást terveznek?
– Az évi tervünk értelmében hat tonna egynyaras pontyot engedünk a Tiszába és a Temesbe. Emellett, ha a vízviszonyok megengedik, száz süllőfészket is kihelyezünk. A piacon ugyanis kétségbeejtően rossz az ivadékkínálat, erről senki nem gondoskodik. A legnépszerűbb halaink ivadékát senki sem tenyészti. Ez az egyetlen akadálya annak, hogy többet és jobban halasítsunk.
– Milyen eredményeket értek el a tájidegen fajok állományának csökkentése terén, és milyen mértékben javítható a halállomány összetétele ivadékmentés által?
– A törpeharcsa állományának csökkentését célzó akciónkhoz a horgászegyesületektől nem kaptunk megfelelő visszajelzéseket, ezért csak a tározókon végeztük el. Ennek során 11 tonna törpeharcsát és több mint 13 tonna busát halásztunk le. A tavalyi hosszan tartó magas vízállás mind a Tiszán, mind a Temesen feleslegessé tette a nagyméretű ivadékmentést, az utánpótlásnak volt ideje kifejlődni és visszaúszni az anyafolyóba. Csak azokon a területeken avatkoztunk be, amelyeken a hullámtér nagy kiterjedése miatt erre szükség mutatkozott. Ennek során 2088 kiló csukát, 2717 kiló pontyot, 320 kiló süllőt, 57 kiló balint és 50 kiló sügért mentettünk át a főmederbe.
– A Tiszán évtizedek óta ismétlődnek a vízszennyezés következtében fellépő halpusztulások. A tettes kilétét eddig csak egyszer hozták nyilvánosságra: amikor az román volt. Tudjuk-e ki követte el a 2007. évi mindenkori legnagyobbat?
– Még a 2004. évi halpusztulás miatti eljárás is folyamatban van, melyet az RSV Kft. a zentai cukorgyár és a Fermin ellen indított. Igaz, a vége felé jár. Ennek ismeretében csak találgathatunk, mikorra fejeződik be a 2007. évi halpusztulás miatt indított per. Ebben az ügyben is egyértelmű, hogy a szennyező zentai volt. Most a szakértőknél a labda, ugyanis 279 millió dináros kárról van szó. Ennyit bíróságaink „gyorsaságáról”.
– Folytatja-e az RSV Kft. a kedvezmények gyakorlatát? Gondolunk a „reggel előbb, este tovább”-ra, valamint arra is, hogy a halőrök a gyerekektől nem kérik a horgászengedély felmutatását.
– Semmi ok arra, hogy másképp legyen. Mi mindenkor a horgászok érdekeit tartjuk szem előtt.
– Ha figyelembe vesszük, hogy a kutyogatóversenyeken (Magyarkanizsa, Ada...) tavaly kifogott valamennyi harcsát sikerült élve visszaengedni, engedélyezik-e az idén is az ilyen jellegű versenyek megtartását, és kialakulhat-e egy Tisza menti kutyogatóliga?
–Természetesen! Ehhez csupán az kell, hogy az egyesületek megtervezzék, és kérvénnyel forduljanak hozzánk ilyen jellegű verseny engedélyezése céljából.
– Mi a véleménye a hatályban levő halászati törvényről?
– A nem kormányzati szervezetek szemináriumain – melyeknek az RSV Kft. aktív részvevője – felhívjuk majd a figyelmet arra, milyen rossz hatással van halállományunkra az új halászati törvény. A horgászok által feltett kérdésekre a minisztérium illetékeseinek nincs érdemleges válaszuk. Például: az ország polgárai miért nem választhatnak maguknak szabadon egyesületet, és kötelesek ezt lakóhelyükön megtenni, valamint hol vált majd engedélyt az, akinek lakóhelyén nincs horgászegyesület? Az egyesített (és rendkívül drága) horgászengedély a horgászok legfeljebb 5 százalékának felel meg (azoknak, akiknek futja utazgatásra), aki pedig helyben vagy néhány kilométeren belül horgászik, annak minek az egész ország területére szóló drága engedély? A kutyogató csak Szerbiában számít halászati szerszámnak, másutt segédeszköz. Miért nem az nálunk is? Van még egész sor kérdésem ahhoz a minisztériumhoz, amely kiiktatta nevéből (és a természetvédelemből) a „védelem” (zaštita) szót. A Vajdasági Horgászszövetség huszonötezer tagja nevében kérdezném ezt. És még sok minden mást! – hallottuk Dušan Jovanovićtól, a Vajdasági Horgászszövetség elnökétől és a Ribolovački savez Vojvodine Kft. igazgatójától.
