Cikkünkhöz képgaléria kapcsolódik!
Miközben az ellenzék szerint megkérdőjelezhető azoknak a személyeknek a létjogosultsága az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület (REM) Tanácsában, akik korábban is tagjai voltak a testületnek, és nem tették lehetővé a megfelelő médiaszféra kialakulását Szerbiában, a hatalmi pártok képviselői szerint értelmetlen még a tanács tagjainak megválasztása előtt negatív kvalifikációkkal ellátni, minősíteni egyesek munkáját. Ebben, az egymással ellentmondásban álló meggyőződésnek a hangulatában zajlott le kedden Belgrádban a REM Tanácsa tagjelöltjeinek közmeghallgatása a parlament Kulturális és Tájékoztatási Bizottsága előtt. A meghallgatást a régi képviselőház kistermében tartották meg. A 18 tagjelölt ismertette életrajzi adatait, valamint meggyőződéseit azzal kapcsolatban, hogyan képzeli el megbízatását a szabályozó testületben. A legtöbben arról szóltak, hogy egy független, munkáját tekintve teljesen áttekinthető tanácsként képzelik el a REM-nek ezt a szervét.
Az egyetemek jelöltjeként Vanja Šibalić kijelentette, a médiapluralizmusban hisz, s abban, hogy a REM-nek nemcsak akkor kell reagálnia, mikor már baj van, hanem egyfajta prevenciós szerepének is lennie kellene. A szabad tájékoztatás, a nemi egyenjogúság és a felelősségteljes újságírás a három legfontosabb elv Mileva Malešić, az újságíró egyesületek jelöltje számára. Antonela Riha, a véleményszabadsággal foglalkozó szervezetek jelöltje szerint nem pártújságírásnak, hanem független, pontos tájékoztatásnak kell léteznie. Bírálta a közszolgálati média hozzáállását az aktuális társadalmi történésekhez. Dubravka Valić Nedeljković, a gyermekvédelmi szervezetek jelöltje véleménye szerint a vonatkozó európai törvényhozás szerbiai alkalmazása kiemelt fontosságú abból a szempontból, hogy független, professzionális és etikus újságírás valósuljon meg. Az egyik kisebbségi jelölt, Lumturije Ameti szerint a pontos információk, az objektivitás, és a REM teljes függetlensége prioritást jelent. Muhedin Fijuljanin aggasztónak nevezte, hogy jelenleg meglehetősen alacsony szinten van morális, etikai és egyéb szempontokból is a szerbiai médiatér.
FREMOND: HITELESSÉG- ÉS DEMOKRÁCIAHIÁNY
Mint ismeretes, a tájékoztatási bizottság egy nappal korábbi ülésén egy panasznak helyt adva nem jelölte a tanács tagjának tisztségére Bodzsoni Istvánt, a Magyar Nemzeti Tanács jelöltjét, annak ellenére hogy korábban a 24 nemzeti tanácsból álló, Nemzeti Tanácsok Koordinációja őt, valamint a már eml1tett Fijuljanint határozta meg a tanácsok két jelöltjének. Ehelyett a három legnépesebb nemzeti közösség tanácsának szavazatai alapján Ameti és Fijuljanin lettek a hivatalos jelöltek. A meghallgatáson Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke kiemelte, olyan helyzet állt ezáltal elő, amely a folyamat demokratikus értelemben vett hitelességét, továbbá a nemzeti tanácsok alkotmányos szerepét kérdőjelezi meg, hisz figyelmen kívül hagyja annak tényét, hogy a 24 nemzeti tanács közös jelöltként határozta meg a magyar és a bosnyák jelölt jelölését a REM Tanácsába. Rámutatott arra, hogy Bodzsoni István közel 50 éves újságírói tapasztalattal rendelkező személy, aki részt vett egy teljes kisebbségi médiaház létrehozásában. Az ekképp előállt helyzetben az MNT nem tehet mást, mint azt, hogy felszólítja a parlamenti képviselőket, ne támogassák a kisebbségi jelöltek egyikét sem majd a szavazás alkalmával, hogy a kisebbségi tanácstag választási folyamata újra kezdetét vehesse, lehetővé téve ennek az igazságtalanságnak a kijavítását, értékelte Fremond.
KOVÁCS: SZOMORÚ ÉS SZÉGYENTELJES LÉPÉS
Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője megbotránkoztatónak nevezte az ülésen az utolsó pillanatban elkövetett „jelöltcserét", s hozzátette, nagyon szomorúnak tartja, hogy a REM tanácsának tagjai megválasztása során a nemzeti tanácsoknak ilyen módon kell egymással perlekedniük. Emlékeztetett arra, hogy a 24 nemzeti tanácsból 15 támogatta Bodzsoni jelölését, hatalmas hibának nevezte ennek a döntésnek a figyelmen kívül hagyását. Mint mondta, a változtatást az EBESZ szerbiai missziója, nemkormányzati szervezetek és az Európai Unió küldöttsége eszközölte ki szégyenteljes módon. Ha más megoldást nem sikerül találni, a VMSZ fel fogja szólítani koalíciós partnereit, a Szerb Haladó Pártot és a Szerbiai Szocialista Pártot, hogy ne szavazza meg a parlamentben egyik kisebbségi jelölt tanácstaggá választását sem, közölte.
A TÉMA LE VAN ZÁRVA?
A VMSZ álláspontjával ellentétben Rodoljub Šabić ügyvéd, a véleményszabadsággal foglalkozó szervezetek jelöltje közölte, a törvényben sehol nem írja, hogy a tagjelöltek kapcsán a nemzeti tanácsok jelöltjeiről a Koordinációnak kellene döntenie. Mint mondta, a nemzeti tanácsoknak jelölteket kell javasolniuk, akik közül kettőt tagjelöltnek választanak. Ez most megtörtént, a folyamat ezzel lezárult, értékelte. Hasonló véleményt fogalmazott meg Fijuljanin is. Viszontválaszában Kovács Elvira közölte, a VMSZ nyolc jelölt megválasztását tudja így támogatni, a kilencedik, kisebbségi jelöltét nem.
TIZENNYOLCBÓL KILENC
A közmeghallgatáson egyébként jelen volt Újhelyi Ákos, a VMSZ parlamenti képviselője, de a civil szféra, újságíró egyesületek, szervezetek, parlamenti pártok más képviselői is.
A REM Tanácsa tagjaira vonatkozó összehangolt jelöltlista szerint a független intézmények jelöltjei Stevica Smederevac és Gordana Predić, az egyházak és vallási közösségek jelöltjei Snežana Miljković és Mevlud Dudić, az elektronikus médiumok kiadóinak jelöltjei Miloš Garić és Jovana Vitez. A gyermekvédelemmel foglalkozó egyesületek jelöltjei Dušan Aleksić és Dubravka Valić Nedeljković, az újságíró-egyesületek jelöltjei Đorđe Vlajić és Mileva Malešić, az egyetemek jelöltjei Milan Petković és Vanja Šibalić, a véleménynyilvánítás szabadságának védelmével foglalkozó egyesületek jelöltjei Rodoljub Šabić és Antonela Riha, a nemzeti kisebbségi tanácsok jelöltjei Muhedin Fijuljanin és Lumturije Ameti, a zeneszerzők, valamint a filmes, színpadi és drámaművészek egyesületeinek jelöltjei pedig Ira Prodanov Krajišnik és Mladen Matičević.
Az elektronikus médiumokról szóló törvény szerint a tanács tagjait a felhatalmazott javaslattevők javasolják, és mindegyikük két-két jelöltet javasol a parlamenti tájékoztatási testületnek. Ez mostanra megtörtént. Ezután hétnapos határidő kezdődik, amely alatt a bizottság közzéteszi a jelöltek listáját, a következő két hétben pedig nyilvános meghallgatásokat szerveznek a jelöltekkel. Ezt követően a képviselőház az összes képviselő szavazatának többségével választja meg a REM Tanácsának kilenc tagját. A REM Tanácsa tagjainak megválasztására irányuló új folyamat április 28-án kezdődött a pályázat kiírásával, a közszolgálati RTS (Szerbiai Rádió és Televízió) két hétig tartó egyetemi hallgatói blokádja után, amelynek ez volt az egyik fő követelése.
Nyitókép: Ótos András felvétele
