„Anya mindig mondja, hogy ne rágjam a körmöm, ne egyem a hajam, helyette inkább malmozzak az ujjaimmal. A hajamat már nem eszem, de a körmömet muszáj rágni dolgozatkor az iskolában.
Irodalom
A városi emberek – May Károlyon innen és túl – leggyakrabban a kengyel és a zabla fogalmakat keverik össze. Ha még valami gonosz lélek a kantárt is hozzáadja az eleddig két tagból álló bonyolult egyenlethez, hát leginkább a dühödt legyintés vagy a lemondó sóhaj lesz osztályrésze.
A zEtna-Basiliscus kiadványok 2010-es sorjában szerepel Bozsik Péter Gourmandiai partraszállás című kötete is. Az alig hetven oldalasra sikeredett könyvecske, a maga, szerénységében töprengő oldalszámával és kilenc verscímével, mégis hatalmas távolságokat fog közre.
Skrabány Viktor a festészetben konokul, következetesen járta a maga útját, függetlenül attól, hogy ez mennyire tűnt korszerűnek vagy sikeresnek. Sokáig negligálta őt a mainstream szakma, de mára a kollégák is fejet hajtanak előtte.
Amíg az égboltra felszökken a telihold, egy férfi nagyobb méretű fakeresztet szegez össze… A kamera átfut az erdei úton, kezelője visszairányítja a keresztet kalapáló alakra, majd a kép „lefagy” egy magas, fehér emlékműnél, amelyről ugyancsak fehér kereszt nyúlik fel az ég felé. Előtte egy fehér csuhás, kapucnis, szerzetesre hasonlító alak áll, és könyvet tart a kezében.
A tavaly a tizedik jubileumát ünneplő Nyári Ifjúsági Játékoknak is megszületett a krónikája, igaz, egyelőre még kiadásra vár. A kötet három szerző közös munkája: Szögi Csaba az egyes évek krónikáját írta meg, sajátos vissza-, illetve vissza nem emlékezések formájában.

