Mi kell a jó ebédhez? – tehetnénk föl a kérdést, miként a jó háziasszony is fölteszi minden vasárnap és minden nap.
Jó reggelt
Koraeste autóztam hazafelé a városba, szemem sarkából láttam, hogy a bal oldali útpadkán egy koromfekete, süldő macska hever élettelenül. Bizonyára egy gépkocsi gázolta el, de amint a szinte villanásnyi idő alatt láthattam, külsérelmi nyomok nem voltak rajta, csak éppen már nem volt életben.
Amilyen gyorsan dagadt a decemberi villany- és gázszámlákról szóló botrány, olyan gyorsan el is ült. Pedig a miniszter asszony szerint is nagyon nagy volt a gond, hiszen a fogyasztók 80 százaléka panaszkodott, mondta.
Szavalóversenyeket tartanak városszerte. Részt vesznek ezen kicsik és nagyok egyaránt.
Csupa egyetemista korú fiatal utazott velem azon a reggelen Szabadkáról a menetrend szerinti autóbuszjárattal Szegedre. A magyar határon mostanában a poggyászt az autóbuszban hagyva le kell szállni, és egy pavilonban kezelik az útlevelünket.
Jókat kuncorásztam azon a televíziós összeállításon, amelyben a riporter az utcán főzéssel kapcsolatos kérdéseket tett fel a járókelő nőknek. Voltak vicces válaszok, például arra: mi a töltött káposzta?

