2021. október 20., szerda

Boldogságbogozó

ÉTLAP DEPRESSZIÓSOKNAK. Legújabb egészségügyi cikkében Szendi Gábor (a paleolit diéta apostola) azokról a kutatásokról számol be, amelyek a különféle növényi alapú étrenden élők mentális állapotát célozzák meg. Avagy a témánál maradva, ezt egyszerűen így is kérdezhetnénk: boldogok-e a növényevők? Igen sokan erkölcsi, környezetvédelmi vagy egészségvédelmi alapon ilyen módon táplálkoznak, közülük nem kevesen egyfajta megvilágosodásként élik meg új életmódjukat. Nos egy, az idén végzett ilyen tárgyú kutatásokat összesítő jelentés szerint a növényi étrend ötvenhárom százalékkal nagyobb depressziókockázatot jelent a vegyes étrendhez képest. Egy másik felmérés során növényi, vegyes és húsban gazdag étrendeken élőket hasonlítottak össze. A növényi étrenden élők általában sokkal rosszabb egészségi állapotban voltak, és szorongásban meg depresszióban kétszer rosszabbul álltak, mint a többi csoport tagjai.

Ráadásul bizonyára nem éppen szimpatikus vagy kellemes hír például a vegetáriánusok számára, miszerint nemrég a sokáig kárhoztatott vörös hús fel lett mentve minden vád alól. Mint kiderült: ennek a fajta húsféleségnek a fogyasztása éppenséggel fontos feltétele a mentális egészségnek.

INDIAI TANMESE. Aki rászán egy kis időt, sűrűn rábukkanhat különféle bölcsességekre a Facebookon, amely bőséggel kínálja tehát, úgymond, a javunkra szolgáló szellemes és megfontolandó gondolatsorokat. A legújabb ilyen mintapéldány egy indiai – sok-sok évszázaddal ezelőtt élt – férfiról szól, aki azt állította magáról, hogy ő a világ legboldogabb embere, mivel két varázsládájában őrzi azokat a titkokat, amelyek bárki életét boldoggá tudják tenni. India mohó fejedelmei hatalmas kincseket ajánlottak fel neki a ládákért, ő azonban hajthatatlan maradt. Végül egy érdeklődő kisfiú ismerhette meg, mit rejtenek a varázsládák. Nyolc titkot. Nem fárasztjuk az olvasót mindnek a felsorolásával, hiszen többségük már előfordult különféle más szövegekben. Tehát: szeretettel kell bánnod önmagaddal; soha ne légy irigy másokra; ne táplálj haragot a szívedben senki iránt; soha ne vedd el azt, ami a másé. Vagy: minden este és reggel ezeket kell elmondanod: fontos, értékes, okos ember vagyok, sokra leszek hivatott, és nem létezik olyan akadály, amit ne tudnék legyőzni.

Sokan keresik ezeket a szimpatikusnak tűnő bölcseleteket, s jelzi ez egyben, hogy az emberek jelentékeny hányada tanácsot, eligazítást szeretne kapni, hogy elégedettebbé válhasson. Erre szolgál a Facebook felhozatala. Aztán a legtöbben úgy vagyunk vele, hogy szórakozásból beleolvasunk ezekbe a bölcselkedő irományokba – hogy aztán nyomban el is felejtsük őket.

A SIKER KULCSAI. A kiégés egy alattomos, nagyon sokáig észrevehetetlen állapot – olvasható egy tanulmányban –, mely nem hirtelen jön, aztán az ember egy nap arra ébred, hogy már belecsúszott ebbe a mocsárba. Akkor már nincsenek célok, fogyóban az életöröm, és megszűnik a boldogságra való törekvés is. A megfigyelések alapján inkább a bizonytalan személyek a boldogtalanok, akik másokat hibáztatnak, önmagukat pedig rendre az áldozat szerepében látják. Lassan-lassan természetessé válik számukra, hogy nincs elégedettségérzésük saját magukkal és a környezetükkel kapcsolatban, de már nem is törekednek rá, hogy legyen. A tanulmányíró úgy véli, a boldogság nélkülözhetetlen alapelemei a következők: az élvezetek (testi és szellemi), kellő szociális kapcsolatok (például a barátságok), az elmélyülés képessége (a világban elfoglalt helyünk megértése), a célok megfogalmazása és a sikerek. Egy ezzel foglalkozó másik elmélet szerint a boldogsághoz a biológiai szükségletek csökkentésén keresztül vezet az út, magát a boldogságot pedig úgy érhetjük el, ha egy ideális állapot felé tartunk vagy egy fontos célt valósítunk meg. Eközben mindenképpen szükséges keresni a pozitív érzéseket, élményeket és ingereket. A megfigyelések alapján egyébként némi előnyben lennének az extrovertált személyek, akik szeretnek emberek között lenni, gyorsabban alakítanak ki kapcsolatokat; ők általában boldogabbnak és elégedettebbnek vallják magukat az introvertált személyeknél.

De mit tehetünk a boldogság elérésében mi magunk? Egy szakíró hangsúlyozza: a pszichológia már jó ideje szakított a Freud által kínált, kiszolgáltatott és ösztönök által vezérelt emberképpel. Világossá vált, hogy igenis képesek vagyunk irányítani a sorsunkat, és az ember alapvető igénye is, hogy önmagát megvalósítsa, a benne rejlő képességeket kibontakoztassa. A rendelkezésre álló időnket kellene tehát feltöltenünk élménnyel és tartalommal.

A SZOMJÚHOZÁS DICSÉRETE. A boldogság kielégülések révén érhető el, az viszont nyugalmi állapotot feltételez. Ebből az állóvizes örömérzetből azonban hiányzik a feszültség, a tragikum – a művészet számára ez pedig puszta veszteglést jelent. Mindezt Füst Milán állítja a mindannyiunk tankönyvéül szolgáló esztétikakönyvében. Avagy a jártányi erejével ivóvizet kereső vándorról még lehet írni valamit, ha azonban szomját oltotta s vígan leheveredik – ábrázolásra ez már teljesen alkalmatlan. Esetleg, ha a derűs kedélyállapot veszélybe kerül, de az megint más eset. A boldogság tehát rossz téma – szögezi le a Látomás és indulat a művészetben c. könyv szerzője.