2025. június 15., vasárnap
MORDOR ÉS ZITA A MOZIBAN (1.)

Revolverhősök között

Mordor és Zita, a fiatal pár tagjai nagyon szeretik egymást, emellett nagyon szeretik a filmeket és a Sárga Malom Mozit is, amely minden szombaton levetít egy filmet. A szombati vetítéseken általában huszadik századi alkotásokat mutatnak be, klasszikusokat és kevésbé ismert műveket egyaránt. Éppen emiatt  ritkán van telt ház, az emberek többsége az új, még nem látott, pörgős és modern környezetben játszódó mozielőadásokat szereti. Mordor és Zita úgy véli, nagyon fontos, hogy szombat esténként is sok nézőt vonzzon a hely, hiszen a mozi történelme nem a huszonegyedik századi alkotásoknál kezdődött. Minél több filmet látunk, minél szélesebb spektrumban ismerjük meg a gyökereket, annál inkább úgy fogjuk érezni, hogy a filmek feladata nem csupán az, hogy néhány órán át elszórakoztasson minket. A filmek képesek olyan élményt nyújtani, amely megváltoztatja a világról alkotott képünket, formálja a gondolkodásmódunkat és nem utolsósorban összehozza az embereket – ahogyan tette azt Mordor és Zita esetében is.

Ebben a hónapban a Sárga Malom Mozi westernfilmeket vetít. A western olyan filmműfaj, melynek kifejezetten jól áll a kor, s bár manapság is készülnek alkotások ebben a kategóriában, a klasszikus értelemben vett western a hetvenes-nyolcvanas évek végén gyakorlatilag teljesen eltűnt.

A vetítés előtt Mordor Zita felé hajol, és halkan megjegyzi:

– Tudtad, hogy az első westernfilm A nagy vonatrablás volt 1903-ban? A film mindössze tizenkét perces volt, mégis maradandó alkotásnak számított, hiszen a rendező, Porter olyan vágási technikákat alkalmazott, amelyek addig...

– Ma este 1966-ba utazunk vissza, nem pedig 1903-ba, Mordor! A spagettiwestern legnagyobb rendezőjétől, Sergio Leonétól fogjuk megnézni A Jó, a Rossz és a Csúfot. Három főszereplő, három különböző karakter és világ jelenik meg ebben a filmben, amely egy temetőben elásott aranykészlet felkutatásáról szól. Mindhárom férfi pályázik a vagyonra, a köztük lévő, folyamatosan változó viszony teszi feszültté a film hangulatát. A film főszereplői ráadásul Clint Eastwood, Lee van Cleef és Eli Wallach, az ő munkásságuk remekül körbehatárolja a műfajt. Nagyszerű választás ez a film!

Mordor mosolyogva bólint. Büszkeséggel tölti el, amikor Zita így beleéli magát egy-egy film elemzésébe.

– Szerintem is nagyszerű választás! A Dollár-trilógia harmadik része ráadásul nemcsak a trilógia csúcsa, de Leone munkásságának is az egyik legkiemelkedőbb alkotása. Érdemes kiemelni még a film multimediális jellegét, hiszen a filmzene, Ennio Morricone zeneszerző munkája szinte egybeforrt Sergio Leone epikus történetmesélésével, lassú kameramozgásaival és minimalista dikciójával. Számodra mi teszi különlegessé a filmet, Zita?

Zita elgondolkodik. Ez igazán nehéz kérdés, tekintve, hogy mennyi válasszal szolgálhatna. Sokáig nem felel. Közben elkezdődik a vetítés. A moziban ülő több tíz ember elbűvölten a vászonra szegezi a tekintetét. Zita és Mordor csendben végignézi a filmet. Zita csak akkor szólal meg, amikor a Csúf kötéllel a nyakán Szőke után kiáltozik.

– Emlékszel az amerikai polgárháborút bemutató jelenetre? Nos, úgy gondolom, az a film csúcspontja, hiszen remekül ábrázolja az emberi sorsot. Egész életünkben harcolnunk kell, meg kell vívnunk egy olyan csatát, amelyben valójában nem is saját magunkat, hanem egy eszményt képviselünk. Egy olyan csatát, amely csupán értelmetlen vérontás, semmi több. Harcolunk, s közben elfelejtjük, néha milyen kevés hiányzik ahhoz, hogy boldogok legyünk. A film kétféle boldogságot mutatott be: az egyiket egy híd felrobbantásának vágya jelképezte, s egy hosszú távú, post mortem boldogságot jelentett, a másik lehetőség pedig a gazdaság ígérte földi boldogság volt, mely a film narrációja szerint annak ellenére sem teljesült be, hogy az arany végül gazdára talált. Összefoglalva, az emberi kapzsiság és a felszínes kapcsolatok miatt a boldogságot gyakran nem építéssel (például a jövő építésével), hanem rombolással lehet elérni.
Mordor nem teljesen értett egyet Zitával.

– Az anarchia és a tiszta lappal való újrakezdés között van különbség. Sergio Leone filmje inkább az utóbbit hangsúlyozza, mint az előbbit – vélekedett Mordor.

–    Ebben igazad van. A két fogalom közötti párhuzam és az anarchikus világábrázolás a jövő heti vetítés központi témája lesz.
Mordor és Zita elégedetten távozott a moziból.

 

Magyar ember Magyar Szót érdemel