2021. október 20., szerda
CÍMLAPTÖRTÉNET

Akit a közönség szeretete éltet

Pál Dénes: „Ha egy jó duettpartnerrel egy jó dalt éneklünk, akkor az maradandó tud lenni”

Pál Dénes nevével először a 2012-ben induló Voice című tehetségkutatóban találkozhattunk. A miskolci születésű énekes egy nem mindennapi dallal nevezett be a versenyre, amelyet sikeresen meg is nyert. Több ízben láthattuk a Dal című műsorban is, amelyben szólóban és duettben is indult. Ám nemcsak egy tehetségkutató műsorban végzett a dobogó legfelső fokán, hiszen a Sztárban Sztár és a Sztárban sztár + 1 kicsi című műsort is megnyerte. Az elmúlt egy év során a járványhelyzet miatt nagyon kevés fellépése volt, ezért úgy döntött, hogy egy új területen is kipróbálja magát. A részletekről a népszerű magyarországi énekest kérdeztük.

A weboldalon található bemutatkozásodban olvashatjuk, hogy gyermekkorodban focistának készültél, később mégis a zenei pálya mellett kötelezted el magad. Tudatos volt ez a döntés vagy teljesen véletlenül alakult így az életed?

Nem volt tudatos. Nem szerettem volna hivatásszerűen focival foglalkozni, hanem hobbiként. A zene viszonylag későn került be az életembe. Nagyjából 15-16 éves lehettem, amikor elkezdtem érdeklődni az éneklés, a színpad és a színjátszás iránt. Főképp ez indított el az úton. Eleinte mindez nem volt tudatos, csak kedvet kaptam hozzá. Iskolakórusban énekeltem, és útközben minden alakult.

Később énektanárhoz, illetve magánének szakra is jártál. Saját ötlet alapján kezdtél el ezzel foglalkozni, vagy a környezetednek a hatására?

Egy akkori osztálytársammal és barátommal a középiskolában a felsőévesek kórusába jártunk. Akkoriban ő emellett zeneiskolába is járt hegedülni, és amatőr szinten foglalkozott énekléssel. Én akkor még otthon gyakoroltam, és különböző musicalek, operettek, ismertebb zenés darabok slágereit nézegettem, hallgattam. Én kerestem meg őt azzal, hogy jó lenne, ha meghallgatna egy énektanár is. Szerettem volna elmenni a zeneiskolába, hogy meghallgassanak, és énektanár elmondja a véleményét arról, hogy milyen szinten állok, lehet-e fejleszteni a hangom, illetve tud-e segíteni. A meghallgatás után felvettek, és klasszikus ének szakra kezdtem el járni.

Középiskolásként amatőr színjátszással is foglalkoztál. Hogyan kerültél kapcsolatba a társulattal, csoporttal?

Nagyon vonzott a színjátszás és maga a színpad. A családdal és az iskolával is nagyon sokat jártunk a Miskolci Nemzeti Színházba prózai és zenés darabokat nézni. Vonzott a színház világa. Édesanyám hallott róla, hogy egy amatőr színjátszó csoport felvételt hirdet Miskolcon. Egy prózai művel és egy szólódarabbal kellett készülni. Felvettek, és ezzel a csoporttal már meglevő darabokat dolgoztunk fel, például A vörös malom, A Pál utcai fiúk, A padlás… Emellett kisebb musicalműsorokkal léptünk fel a városi rendezvényeken, és ezeken lehetőséget kaptunk arra, hogy szólóban is megmutathassuk magunkat, vagy nagyobb táncos-zenés blokkokat adjunk elő. Ez volt a Pécsi Sándor Guruló Színház – ennek a társulatnak voltam a tagja.

A kétezres évek eleje óta több tehetségkutató műsort rendeztek Magyarországon. Ezeket a kereskedelmi csatornákon követhettük figyelemmel, köztük a Voice című műsort is, amelyet 2013-ban nyertél meg. A Voice előtt többfelé profilú tehetségkutató volt jelen az országban. Miért pont azt a műsort választottad?

A Voice előtt is voltam egy-egy tehetségkutató műsor helyi válogatóján, és castingokon is, de általában nem kaptam semmilyen visszajelzést. Ezeken mindig nagyon sokan voltunk. Lehet, hogy nem választottam jó dalt, ki tudja? Részt vettem a Miskolc Hangja énekversenyen. Nem volt ott a zsűri élőben, hanem elénekeltük a dalokat, és később, a felvételek megtekintése után mondták meg, hogy ki jutott tovább. Az első forduló után kiestem. Azzal a dallal indultam, amellyel később a Voice-ban továbbjutottam. Ez a Crash Test Dummies dala volt. Ekkor felhívták a figyelmem arra, hogy indul egy új tehetségkutató, a Voice, és jelentkezzek, hátha az jobban sikerül. Őszintén, erről meg is feledkeztem. Több hét elteltével kitöltöttem egy online jelentkezési lapot. Később behívtak, és mondták, hogy jöjjek fel Budapestre egy nagyobb castingra – olyanra, mint amilyet a többi tehetségkutató műsornál is tartanak.

Hogyan emlékszel vissza arra az időszakra, amikor részt vettél a Voice-ban? Milyen volt a műsor utáni életed, amikor egyre többen megismerték a neved, és egyre több helyen léptél fel?

Nagyon izgalmas időszak volt. Arra emlékszem, hogy miután jelentkeztem a műsorba, nem gondoltam volna, hogy tovább fogok jutni. Csak egy dal erejéig tervezem. Miután elénekeltem a Crash Test Dummies dalát, jó visszajelzéseket kaptam, és tovább mehetettem. Nem volt semmi tervem, és nem gondoltam azt, hogy végig menetelhetek a műsoron. Hirtelen belecsöppentem ebbe a világba, és egy olyan hullám ragadott magával, amire nem voltam felkészülve. Nagyon gyorsan pörögtek az események, dalokat kellett megismerni és megtanulni, meg kellett szokni ezt a közeget. Nekem nem ez volt a tervem, és nem gondoltam, hogy mindez összejöhet. Élveztem az egészet, és nagyjából 2013 őszéig állandó rohanásban voltam.

Később több műsorban is szerepeltél, például a Nagy Duettben vagy a Sztárban Sztárban. Ez utóbbit meg is nyerted. Ennek során több híresség bőrébe is belebújtál. Milyen visszajelzések érkeztek azoktól, akik parodizálással foglalkoznak, illetve a zsűritől, akik már tapasztaltabbak voltak ebben?

Azért szerettem a Sztárban Sztárt, mert egy kicsit kitörhettem abból a skatulyából, amelybe a Voice kapcsán belekerültem. Akkor lírai, mély mondanivalóval bíró dalokat kaptam. Ezek legtöbbször nem voltak vidámak. Ezzel szemben a Sztárban Sztárban többféle műfajban megmutathattam magam. Örültem, hogy egy kicsit visszatérhettem a színjátszáshoz. Nekem ez nagy szerelmem volt, és ebben a műsorban egy kicsit játszhattam a színpadon. Lehetett táncolni, színészkedni, különböző karaktereket megjeleníteni, és ezek közül mindegyik egy nagy kihívás volt számomra. Arra is ügyelni kellett, hogy úgy jelenítsek meg egy-egy karaktert, hogy az ne tűnjön paródiának, hanem az eredeti személy másolata legyen. A visszajelzések azt mutatták, hogy ez jól sikerült, és meg is nyertem a műsort. Voltak nehezebb karakterek, főként, amikor női előadó bőrébe kellett bújnom. Mindezt igyekeztem feszengés nélkül előadni a színpadon.

Az is nagy kihívás lehetett, amikor egy olyan előadó hangját kellett imitálni, akinek az énekhangja teljesen eltért a tiédtől. Melyik volt a legnehezebb feladatod a műsorban?

Voltak olyan karakterek, akiknek a hangja hasonló volt az enyémhez, mint például Gergely Róbert vagy Szécsi Pál. Ezzel szemben Zséda (Zsédenyi Adrienn) karaktere nagyon távol áll tőlem. Nagy kihívás volt Psy, a Gangnam Style című dal előadójának bőrébe bújni, hiszen sokat kellett táncolni a színpadon, rengeteg ruha, plusz súly és egy hatalmas maszk is volt rajtam. Emlékszem, hogy ezt a produkciót egyszer sem sikerült jól előadnom a próbákon, mert megterhelő volt abban a nagy ruhatömegben mozogni, és a végén már alig maradt energiám az éneklésre. Egyetlen egyszer sikerült ez – élő adásban. Azt szokták mondani, hogy ha a próbák rosszak voltak, akkor az előadás jó lesz.

Mit szóltak azok a magyar előadók, akiket ebben a Sztárban Sztárban megjelenítettél a színpadon? Beszéltél velük erről?

Igen. Zséda nagyon aranyos volt, és próbált nekem segíteni, viszont mindketten tudtuk, hogy nem lesz olyan, mint az eredeti. Amikor férfi nőt, vagy nő férfit utánoz, akkor néha elkerülhetetlen, hogy paródiába menjen át a produkció. Karádi Katalin karakterét sikerült megjelenítenem. Az előadás során muszáj volt nagyon komolynak lennem, mert ha egy kis poén is belekerül, bomlik az egész. Gergely Róberttel azóta is tartjuk a kapcsolatot. Többször is dolgoztunk együtt a Szécsi Pál-estek kapcsán is. Nagyon örült annak, amikor őt megformáltam. Szerintem nagyon rendes, és sokat segített nekem akkor, amikor elmesélte, hogy miként született ez a dal, és hogyan élte meg mindezt.

Említetted a Szécsi Pál-esteket. Miért pont az ő dalaival léptél fel?

Ez egy felkérés volt, de közel állnak hozzám a dalai. A nagyszüleimmel és a szüleimmel sokat hallgattuk ezeket. Maga a hangtartomány és a hang színezete is hasonít az enyémhez. Nagyon jók a Szécsi Pál-dalok. Vitathatatlan, hogy ezek a slágerek nagyon átgondoltak, és jól vannak felépítve. A mai napig nagyon aktuálisak tudnak lenni. Rengeteg formában átdolgozták, áthangszerelték már őket. Nekem is van egy önálló estem az elmúlt évtizedek nagy slágereiből összeállítva, ebben vannak Szécsi-slágerek is. Akusztikus formában dolgoztuk fel őket, és egy kicsit mai köntöst adtunk nekik. Nemcsak azok szeretik őket, akik a retro szerelmesei, hanem a fiatalok is nagyon fogékonyak rájuk, főként az átdolgozások miatt.

A legemlékezetesebbek az Agárdi Szilviával énekelt duettjeid, és rajta kívül több előadóval is dolgoztál együtt. Mely előadóval szeretnél egyszer duettet énekelni?

Nagy álmaim nincsenek. Egy darabig nagyon szerettem duettet énekelni. Most úgy érzem, hogy ezt egy kicsit szüneteltetem. Hogy mennyire jó egy duett, az attól függ, hogy a két fél mennyire tud összehangolódni, mennyire működnek együtt a színpadon. Amikor Agárdi Szilviával énekeltem, az nagyon jól működött, mert az egy szívből jövő produkció volt. A Voice-ban egy párbajban énekeltünk együtt, viszont ez nem párbaj volt, hanem egy támogató, segítő, egymásra hangolódó duett volt. Azért tudott katarktikus pillanat lenni, mert őszinte volt mindkettőnk számára. Nem arról volt szó, hogy melyikünk énekli túl a másikat, és ki próbál egy kicsit jobban előtérbe kerülni, hanem kiegészítettük egymást. Ezért tudott egy rendkívüli produkció megszületni. Ezt a mai napig emlegetik. Bárkivel találkozom, tízből kilenc esetben visszaemlékeznek erre a duettre. Nekünk is nagy élmény volt. Ha egy jó duettpartnerrel egy jó dalt éneklünk, akkor az maradandó tud lenni.

Több ízben indultál A Dal című műsorban: egyszer Agárdi Szilviával, kétszer pedig szólóban. Elképzelhető, hogy a jövőben is benevezel majd?

Legutóbb tavaly vettem részt a Dalban, viszont nem jutottam be a döntőbe. A Készen állsz című dallal neveztem be, és úgy éreztem, hogy egy időre ebből elég volt. A 2014-es szóló szereplésem után is vártam jó pár évet. Úgy gondolom, hogy amit már szerettem volna megcsinálni A Dalban, azt megtettem. Nem tartom valószínűnek, hogy indulok a közeljövőben. Legfeljebb ismét egy nagy kihagyás után fogok benevezni.

Már egy éve velünk van a járvány, és ez a zeneiparra is rányomta a bélyegét. A többi előadóhoz hasonlóan te sem tudtál fellépni. Hogyan élted meg ezt az időszakot?

Voltak hullámvölgyek. Tavaly, március 14-én volt az utolsó fellépésem, amely egy tévés szereplés volt a Szerencseszombat című műsorban. Utána jó pár hónap kihagyás következett. Augusztusban és szeptemberben koncerteztem, és azóta nem találkoztam a közönséggel, a koncertek mostanában indulnak majd újra. Ez nagyon nehéz, mivel a fellépéseken tudunk találkozni, ott tudunk kommunikálni és személyesen tartani a kapcsolatot. Eddig csak az online tér volt, ahol be tudtam jelentkezni és be tudtam számolni az aktualitásokról. Azóta már olyan dalom is megjelent, amelyet még soha nem adtam elő élőben. Néha nagyon nehéz, viszont próbálok pozitívan tekinteni a jövőbe.

Ennek ellenére ez alatt az egy év alatt nem tétlenkedtél, hiszen létrehoztad a saját termékedet Szívhangkép néven. Hogyan született meg az ötlet? Korábban is foglalkoztál grafikával? Van ilyen jellegű képzettséged is?

Autodidakta módon kezdtem el ezzel foglalkozni, aztán beleszerettem ebbe a műfajba és elvégeztem több olyan tanfolyamot is, amely a grafikához kapcsolódik. Az énekléshez mindez nagyon jól jött, mert ha meg kellett tervezni egy reklámanyagot, plakátot, lemezborítót, akkor én is meg tudtam csinálni. Tavaly májusban jött az ötlet, hogy ha a járványhelyzet miatt nagyobb leállás lesz a rendezvények területén, akkor el kell kezdenem mással is foglalkozni, ha más nem azért is, hogy lefoglalja magát az ember. Felszabadult egy csomó időm. A kislányommal is sokat foglalkozom, de kellett valamilyen más elfoglaltság is. Kitaláltam a Szívhangképet, amely egy nagyon szívhez szóló, egyedi ajándék, egy szívet formázó grafika, amelyből többfélét is készítettünk. A megrendelőnek annyi a dolga, hogy elküldje a szívhangról készült hangfelvételt. Ezt mobiltelefonnal is lehet rögzíteni, az így készült felvételt el kell küldeni az oldalunkról kiválasztott grafikával együtt. Mi ezt utómunkázzuk, és tulajdonképpen a hanggörbe képi lenyomatát tesszük rá a plakátra, vagyis a szívhangképre. Ezen egy személyes üzenetet, egy idézetet, vagy akár egy dátumot is fel lehet tüntetni. Általában párok, családtagok ajándékozzák egymásnak. Nagyon jó olvasgatni a személyes üzeneteket, hiszen vannak egészen kreatívak is. Vannak, akik a miénket választják. Ez a: ,,Szívünk együtt dobban minden áldott nap”. Ez az egy sor a Szirmot bont című dalomból van kiragadva. Remélem, hogy hamarosan találkozhatok majd a közönséggel, mert zenei előadóként nagyon hiányzik a velük való találkozás és a színpad is.