Palermo

A Földközi-tenger közepén fekvő Szicília legnagyobb kikötőjét háromezer éves története folyamán megszámlálhatatlan számú hajó kereste fel. Útjába esett az észak-déli és kelet-nyugati kereskedelmi útvonalaknak. Róma, Athén, Konstantinápoly, Kairó, Karthágó, Jeruzsálem, Afrika és Európa népei mindnyájan itt hagyták kultúrájuk, építészetük, konyhájuk egy-egy falatkáját.

Ez alatt az idő alatt Palermo kivívta magának a Szicília fővárosa címet. A sziget leggazdagabb történelmi múlttal rendelkező városa révén itt minden időben virágzott a művészet, a zene, az építészet, a filozófia és a gasztronómia. Kedvező klímája, vendégszerető lakói, monumentális katedrálisa, terei, templomai és maga a puszta „palermói levegő” számos turistát vonz a városba. És ha ez még nem volna elég, itt vannak a helyi maffia klánokról szóló izgalmas legendák. Összefoglalva tehát: nincs ok, miért ne keressük fel Palermót!

A város arculata sokszínű. Kacskaringós és szűk macskaköves utcái a keletről érkezett arabok hagyatéka, díszes templomai a nyugati kereszténység keze nyomát dicsérik. Épületeit és tereit mindenki formálta a maga stílusában. A történelmi belváros utcáin túl egy egészen más Palermo kezd kibontakozni. Szegény-, már-már nyomornegyedek, helyi, afrikai és távol-keleti lakói egy teljesen más világban élnek. E titokzatos utcák kilátástalan mindennapjai táplálják a cosa nostrás történeteket.

Hogy megismerjük a várost, elég mindössze két utcán végigsétálni: a Via Román és a Viktor Emánuel korzón. Ezen a 3-4 kilométeren ízelítőt kapunk a palermói dolce vitából. A fővárosról elnevezett utca a helyi kézművesek és a Mediteráneum különböző vidékéről érkezett és itt gyökeret vert kereskedőcsaládok kis boltjairól híres. Emellett számos világmárka (szicíliai igénytelenséggel berendezett) butikja is várja a vevőket. A legnagyobb olasz nevét viselő utcában elénk tárul a város történelme. A sétány elején áll ki tudja hány száz éve a Porta Nuova városkapu, a történelmi belváros kezdete. Rögtön mellette van a város egyik legöregebb épülete, a Normann Palota. Évszázadokon át ebben a palotában székeltek a város, később pedig a tágabb környék uralkodó családjai. Ma innen irányítják a sziget ügyeit, itt ülésezik Szicília kormánya. Mondani sem kell, hogy milyen pazar az épület belső díszítése. Amennyivel attraktívabb a palota a városkapunál, legalább annyival nagyobb bumm a katedrális a palotától. A Szűz Mária mennybevételének szentelt bazilika Palermo legnagyobb és leghíresebb épülete. Egy turista számára az az első információ erről az építményről, hogy akkora, hogy nem fér rá egy fotóra. Több száz éven át épült, így számos kor építészeti jegyeit viseli. Ennek köszönhetően a környék néhány másik székesegyházával világörökségi védelem alá került. Egy időben királyi koronázási helyszín is volt. Egyik kápolnájában császárok, királyok, hercegek és nemesek pihennek szarkofágjaikban. Továbbhaladva egy szerény parkban áll a város védőszentjének, Szent Rozáliának a szobra. Az utca másik legismertebb helye a Fontana Pretoria, azaz a Szégyen szökőkútja. Ezt a csobogót férfi és női meztelen alakok díszítik immár fél évezrede. A sétány végén egy új világ kezdődik: a kikötő éjjel-nappal nyüzsgő forgataga.

Palermónak két, a világon egyedülálló gyűjteménye is van. Az egyik a több mint 2000 marionettbábút őrző múzeum, a másik pedig a kapucinusok katakombái, amelyekben 8000 holttest mellett 1250 felöltöztetett múmia várja a feltámadást.