Kilátó

előttem a monitor teletüsszögtem már masíroznak ponthangyák körbe karikába megbújva köztük egy ravasz kullancs bemászik hónom alá nem is érzékelem Bartók Első hegedűversenyét hallgatom elbűvölve belém mar a befejezetlenség meg az a rohadt vérszívó orvos vadássza ki nehezen két bordám közül a bestét feleségem reggel-este kenegeti nehezen gyógyul viszket törd el a vonód vonyítom a fiatal hegedűművésznek épp olyan idős a fiú mint a szerelmet izzító leány volt aki levelekben kapta naponta a személyiségéhez kapcsolt Kis-Kükül...

Amikor először léptem be a dóm kapuján, arra gondoltam, vajon mit vacsorázhatott a vörös képű, vastag ujjú, pocakos építőmester? Mert másmilyen nem is lehetett.

2. rész   3.

Szombatonként csak az megy giga-, hiper-, szupermarketbe, bevásárlóközpontba, a szabványnak megfelelő kétszáz négyzetméternél nagyobb boltba, akinek muszáj, és akinek a lakóhelyén vagy elérhető közelségben van egyik, másik, bármelyik. A parkolóban talpalatnyi hely, zsebkendőnyi területre centizve araszol be az is, akit annak idején pont ebből húztak el – kétszer – a rutinvizsgán.

Az ütemes, harsány zene nagy csinnadrattával szinte belerobbant a kissé áporodott, a vadállatok közelségétől szúrós szagú levegőbe, s a titokzatos megvilágítás láthatóvá tette a porond fölött füsts...

          Milena Marković szerb költő, dráma- és szövegkönyvíró, egyetemi tanár 1974-ben született Zimonyban. Ptičje oko na tarabi című könyvét 2010-ben két díjban is részesítették, drámáit pedig a hazai és a nemzetközi színpadokon is sikerrel játsszák.