Jó reggelt

Az elmúlt évben szinte a csapból is az első világháború kitörésének századik évfordulója folyt. Az 1914 és 1918 közötti, a magyarság számára rendkívül tragikus végkimenetelű világégés centenáriuma kapcsán számos megemlékezésen vettek részt az egykoron harcban álló felek, s számos rendezvény, különböző ünnepség idézte fel a világháború cseppet sem idilli eseményeit.

Mondjon, ki mit akar, szerintem a legjobb foglalkozásuk a hím oroszlánoknak van. Fő feladatuk a nemükből eredő autoritás gyakorlása, amely elsősorban a kifejezett semmittevésben nyilvánul meg.

Ha átlapozzuk a belgrádi sajtót, a címlapokon nagyjából a kormányfő nyilatkozatait olvashatjuk. Vučić miniszterelnök igen sok témakörben jártas, s bár burkoltan mégsem tagadja, hogy nagy a baj Szerbiában, azért mégiscsak a kormány erélyes és sikeres lépéseiről regél.

A viola és a rózsaszín advent heteiben jelentéstartalmakkal bővül, a hagyományos adventi koszorúk gyertyáinak színeként felértékelődik jelentőségük. A hagyományos adventi koszorú fenyőből készül, rajta három, a liturgiai fájdalomszínnel egyező, a bűnbánatot, a szent fegyelmet, a megtérést szimbolizáló violaszínű és egy rózsaszínű gyertyával.

„A remény abból él, amit vár, és attól hal meg, amit kap.” (Tömörkény István).

Az öltözködésünk sokat elárul rólunk. Valóban nem a ruha teszi az embert, de egy ismeretlen vagy akár ismerős ruházatából következtethetünk anyagi helyzetére, ízlésére, igényességére és persze arra is, hogy ki hogyan viszonyul egyik-másik eseményhez, hogyan jelenik egy díszülésen, lakodalomban vagy fogadáson.