Irodalom

Húshagyókedd, hamvazószerda és vége. Remények és álmok lecsupaszodva; dideregve várjuk a föltámadást.

Predsednik Saveza vojvođanskih Mađara Ištvan Pastor izjavio je da njegova stranka o svom predlogu za izmenu Krivičnog zakonika u pogledu oštrijeg sankcionisanja sitnijih krađa i provala nije usaglašavala stavove ni sa jednom od partija vladajuće koalicije. –Imam utisak da u vezi sa umnožavanjem krađa i provala drugi gotovo da i nemaju informacija.

Március idusa nekünk, magyaroknak, legszentebb része az esztendőnek. Forradalmunkra emlékezünk, egy olyan eseményre, amely sikeres volt, s amelyből az áprilisi törvények sarjadhattak ki, azok a regulák, amelyek megváltoztatták a fél évezredes megkötöttségeket, s amelyek nemzetünket ismét az önálló európai közösség szintjére emelték.

Az utóbbi időben nagyon megváltozott nemcsak az életünk, az életritmusunk, hanem a játékkultúránk is. Hová lettek a hintalovak és a rongybabák?

Gyurkovics Hunort harminc éve ismerem. Szabadkai középiskolás diákként a társaimmal sokat üldögéltünk a Placcnak nevezett téren, a városháza előtt, amit már egészen kis koromban szerettem volna jobban megismerni – a fölnőttek elbeszéléseikben csak Majomplaccként emlegették, mert, szerintük, oda csak a majmok ülnek ki, úgy, mint az állatkertben, a ketreceikben, a rácsok túlsó oldalán, és onnan szemlélik az embereket.

Szabadság csillaga, ifjúság virága – talán e két fogalom köré lehetne felépíteni mindazt, amit március 15. egykor jelentett és jelent ma számunkra; ezekből a fogalmakból táplálkoznak azok az eszmék, melyek olyan magasztosak, hogy életüket adták értük az emberek, és a régmúlt közös újraélése folytán mai értelmet nyerve ünneppé varázsolják ezt a napot.