Minden idők egyik legrosszabb szóviccét mesélte el a napokban egyik ismerősöm. Ami már annyira rossz, hogy szinte minőséget vált, és főnixmadárként kel új életre, ahogy megmételyezi a felkészületlen elméket, lelkeket – s ezt már terjeszteni kell...
Jegyzet
Tegye fel a kezét, aki még nem hallott székelyviccet!
Múlt pénteken bukdácsolt be elektronikus postaládámba az Egyperces receptek hírlevelében a szőlőbefőtt elkészítésének leírása.
November 15-én, kedden hajnalban, két nappal az Occupy Wall Street kéthónapos évfordulóján, Michael Bloomberg New York-i polgármester rohamrendőrséggel vetett véget a Zuccotti parkban folyó tüntetésnek. Természetesen azzal az ócska kifogással, hogy "nem vállalhatja a felelősséget, ha valaki megsérül, netán életét veszti" az ott táborozók közül.
Az adott pillanatban – vagy inkább: a pillanat hevében – sokszor valósággal lehetetlen egyértelműen megmondani, illetve megítélni, hogy ki van szereptévesztésben, s ki viselkedik adekvát módon, ugyanis az esetek többségében mindez gyakorlatilag a leendő, még csak alig felsejlő, de mindenképp elkövetkező, az akkor még csak majdlagos fejleményektől függ. A továbbiakban… Majd.
Magyarországi ismerőseim mindig meglepődnek, értetlenkedéssel fogadják, ha arról mesélek nekik, hogy „épp a napokban hallgatattam a Szabad Európa Rádió adását”, ahol ez meg az hangzott el. A félreértés persze elsősorban abból adódik, hogy az említett adó, vagyis, ahogyan rövidítésben használjuk a nevét, a SZER magyar adása már évekkel ezelőtt, röviddel a rendszerváltozás után megszűnt, de az egyre nagyobb számban előforduló délszláv nyelveken – szerbül, horvátul, bosnyákul, montenegróiul (s valóban, nem pont így képzeltük el a poliglottá vál...

