A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet szakemberei és munkatársai a héten Erzsébetlakon folytatják a bánáti tájházak felmérését, a népi tárgyak leltározását és archiválását. A projekt egy szerb–román, határon átnyúló pályázatnak köszönhetően valósul meg a történelmi Bánság romániai és szerbiai tájházaiban. Az egyik legfontosabb célja a projektnek a tájházi anyag digitalizálása, s ennek köszönhetően a világ bármely pontjáról megtekinthetők lesznek a délvidéki tájházak gyűjteményei.
Nem egyszerű feladata van a szakembereknek Erzsébetlakon, amely Bánát egyik legsokszínűbb nemzetiségű települése. Első lakói németek voltak, majd szlovákok, magyarok, bolgárok és szerbek követték őket. A népi örökséget két helyszínen őrzik: a tájházban és a nőszervezet épületében. Az együttélés nyomai a tárgyak együttesében is tükröződnek.
– Egy általános tájházról van itt szó, amely nem egyetlen magyar vagy szlovák család tulajdonát képezte. Ez pedig nagyon jó, hiszen ezek a tárgyak csak azért maradhattak meg, mert az idősebb generációk egybegyűjtötték és megőrizték őket – mondja Silling Léda néprajzkutató.
Munkában a szakemberek (Fotó: Kecskés István)
Talán leginkább a bútorokat érdemes kiemelni, hiszen Erzsébetlakon helyben is dolgoztak asztalosmesterek, így igazi bútorremekek találhatók abban a két helyiségben, ahol a gyűjteményt őrzik. Emellett különleges értéket képviselnek a szőttesek is: nem a megszokott rongypokrócokra kell gondolni, hanem a finom, fehér, fodros vászonból készült, női alsónemű előkészítéséhez használt darabokra.
Az erzsébetlaki asztalosok munkája (Fotó: Kecskés István)
A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet tavaly egy szerb–magyar IPA-pályázat keretében kezdte meg a délvidéki tájházak leltározását. Azóta egyértelművé vált, hogy sürgős a tájházak és a bennük őrzött tárgyak megmentése a pusztulástól. Jelenleg a resicabányai múzeummal partnerségben, egy román–szerb pályázatnak köszönhetően folytatják a munkát.
– Kisoroszon már végeztünk terepmunkát, jelenleg pedig a projekt keretében Erzsébetlakon mérjük fel a gyűjteményeket, mivel több helyszínről van szó. A projekt célja egy bánáti adatbázis létrehozása, amelyet a szerbiai és a romániai oldal közösen valósít meg. Ebbe az adatbázisba kerülnek be azok az adatok, amelyeket a terepmunka során gyűjtünk a néprajzi gyűjteményekből – mondta Resócki Vázsonyi Csilla, a VMMI munkatársa.
A nyár végén, augusztus második felében a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet csapata a dél-bánáti Hertelendyfalván folytatja a terepi munkát.
Nyitókép: Az erzsébetlaki tájház (Fotó: Kecskés István)
