A szerb–magyar határszakaszon uralkodó állapotokról, a határátlépési nehézségek kezelésével kapcsolatos kezdeményezésekről, reményekről és elvárásokról, továbbá a mezőgazdaságban jellemző kihívásokról, valamint oktatási témákról is beszélt tegnap a Szabadkai Magyar Rádió Mozaik című műsorában dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. A középiskolai beiratkozás tekintetében kifejtette, az elmúlt 8 hónapban jellemző körülmények és folyamatok ellenére nem csökkennek jelentős mértékben a beiratkozási mutatók.
A Pannon RTV archívuma
Rámutatott arra, hogy ezt komoly küzdelem révén sikerült elérni, minden gyermekért harcolni kellett, a családokkal folytatott párbeszéd révén. Amiatt, hogy volt is tanítás meg nem is, megtörténhetett volna, hogy a szülők tömegesen a magyarországi középiskolai tanulmányok mellett döntenek – emelte ki Pásztor. Szavai szerint a Magyar Nemzeti Tanács és a VMSZ egyaránt településről településre, családtól családig járva beszélgetett az emberekkel az elmúlt hetekben és hónapokban.
Ugyanez mondható el a felsőoktatásról is, a magánegyetemeken már befejeződött a felvételi vizsgáztatás és a beiratkozás, az állami alapítású karokon a napokban kezdődik meg ez a folyamat, ám a jelentkezési mutatók bizakodásra adnak okot, hangsúlyozta Pásztor: „A vajdasági magyar közösség döntő hányada minden körülmény ellenére az itthon maradásban és a szülőföldön boldogulásban látja a megoldást.”
NAPIRENDEN TARTJÁK AZ ORSZÁGHATÁR ÁTJÁRHATÓSÁGÁT
A magyar–szerb határszakasz átkelőin uralkodó állapotok, azaz a határhelyzet tekintetében Pásztor elégedetten nyugtázta, hogy folyamatosan bővülnek az átkelők kapacitásai, ugyanakkor rámutatott arra, hogy nem egyszer elmondták már: elsősorban nem a kapacitásokban keresendő a probléma gyökere.
– Az elsődleges probléma az, hogy hányan és hogyan dolgoznak a határátkelőkön. Az elmúlt héten katasztrófaközeli állapotok uralkodtak, főleg a hétvégén. Nem áll szándékomban bárkit is mentegetni, azt viszont figyelembe kell venni, hogy a szerb–magyar határszakasz a legforgalmasabb Európában. Egyrészt azért, mert egész Európából ezen haladnak keresztül a nyaralóhelyek irányába utazók, másrészt pedig a nyári szabadság ideje alatt a származási országukba hazalátogató vendégmunkások miatt. Annak köszönhetően, hogy a helyzet az elmúlt hónapokban is rendre téma volt, amikor a VMSZ politikusai a szerbiai és a magyarországi kormányzat képviselőivel tárgyaltak, a legforgalmasabb nyári hétvégéket leszámítva a közúti határátkelők többsége egészen jól átjárható. A helyzet természetesen nem ideális. Mi továbbra is azt tehetjük, hogy elsősorban a magyarországi és a szerbiai kormányzati tisztségviselőkkel tárgyalva minden alkalmat megragadunk arra, hogy követeljük a határátkelés gyorsított lebonyolítását. Elsősorban az ingázók kapcsán szokott felmerülni annak az igénye, hogy valamilyen korszerűbb szoftverrel, arcfelismerés révén gyorsabb legyen ez a folyamat. Ebbe az irányba megyünk majd, első lépésben az ingázók esetében, majd reményeim szerint ez a módszer mindenki más tekintetében is alkalmazható lenne – fejtette ki Pásztor.
A VMSZ elnöke arra is emlékeztetett, hogy lesz Horgos–Röszke 3, valamint Kelebia–Tompa 2. Rámutatott, a szerb és a magyar kormány között a VMSZ hozzájárulása révén kialakított kapcsolatok eredményeképpen az elmúlt tíz évben sikerült megduplázni a közúti határátkelők számát.
KÖZÖS ERŐVEL A KÖZÖS KIHÍVÁSOKKAL SZEMBEN
A mezőgazdasági termelők helyzetét megnehezítő szerbiai és globális kihívások, illetve az élelmiszer drágulásának vonatkozásában elhangzó kérdésre válaszolva Pásztor közölte, az említett problémák orvoslása kormányzati feladat. „Örülök annak, hogy például a sertéspestis tekintetében a kormány azonnal reagált. Bejelentették, hogy megtérítik a gazdák kárát” – jegyezte meg.
A folytatásban Pásztor kiemelte, a globális időjárási és éghajlati tendenciák Vajdaságban sem kedveznek a mezőgazdaságnak. Csak azoknak sikerül fennmaradniuk ezen a téren, akik képesek alkalmazkodni. Példaként Királyhalmot említette, itt korábban elsősorban almát termesztettek, ám az időjárási körülmények változásának következtében kénytelenek voltak átállni a burgonyatermesztésre, mivel az említett növény ellenállóbb.
– Az elmúlt hetekben már beszélgettem magyarországi kormányzati szereplőkkel arról, hogy teljes vízügyi projektrendszert kellene közösen felvállalnia a két ország kormányának. Ami probléma Magyarország déli térségében, az probléma Vajdaság északi részében is. Mindent megteszek azért, hogy a két kormányzat szintjén ez a projektum kiemelt jelentőséget kapjon és megvalósuljon – nyilatkozta Pásztor.
A SZAKMA DÖNT A FORGALOM MEGINDÍTÁSÁRÓL
A Budapest–Belgrád vasútvonal Újvidék–Szabadka szakaszának vonatkozásában Pásztor nem kívánt találgatásokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy mikor indul el a teher-, majd a személyforgalom: „Amikor a szakma – nem pedig a politikusok – azt mondja, hogy teljes egészében biztonságos a Belgrád–Budapest vasútvonal Belgrád–Újvidék, Újvidék–Szabadka, illetve az országhatárig terjedő szakasza, akkor elindul a forgalom.”
Arról is szó volt, hogy július elején nyílt meg a pályázás lehetősége a Pásztor István Alapítvány támogatásaira négy kategóriában. Tegnap Pásztor Bálint arra kérte az érintetteket, hogy éljenek a lehetőséggel. A Pásztor István Alapítvány igazgatóbizottsága július 4-ei ülésén döntött arról, hogy támogatási felhívást intéz a nehéz egészségügyi és egzisztenciális helyzetben lévők felé, azok megsegítésére, nehéz helyzetük enyhítésére. Az alapítvány ebből a célból elfogadott négy szabályzatot, amelyek a rászoruló, egészségi gondokkal küszködő gyermekek segítésére, a vis maior káresetet elszenvedők megsegítésére, a tehetséges fiatalok támogatására és az egzisztenciálisan vagy egészségileg rászorulók megsegítésére vonatkoznak. A július 4-én elmondottak értelmében bárki benyújthatja kérelmét a Pásztor István Alapítvány honlapján. A pályázás lehetősége folyamatos. A támogatások egyszeri juttatások, tehát nem havi rendszerességgel járó segélyről van szó.
Nyitókép: A Pannon RTV archívuma
