Az egykori Bács-Bodrog Vármegye területén három város, Újvidék, Zombor és Szabadka abban a szerencsés helyzetben volt, hogy a 300 éve született Mária Terézia osztrák császárné és magyar királynéval közvetlen kapcsolatban lehettek.
Mária Terézia osztrák uralkodónő volt az, aki a három települést városi rangra emelte. Újvidék esetében, mint ahogy köztudott, ő döntötte el, hogy a mezővárosi rangban lévő Péterváradi sáncot szabad királyi városként Neoplantának, Újvidéknek, Neusatznak, szerbül pedig Novi Sadnak hívják majd. Ahogyan Érdujhelyi Menyhért fogalmazott, a városnak „a török háborúk utáni neve tulajdonképpen mindaddig nem volt, míg szabad királyi várossá nem lett”. Egészen addig Péterváradi sáncnak, vagy Péterváradi Kamarai mezővárosnak nevezték. Ez a város nevével kapcsolatos bizonytalanság a szabad királyi városi rang megszerzéséig fönnállt. A Péterváradi sánc lakói 1747 decemberében külön küldöttséget menesztettek a királyi kancelláriához, azzal a két névváltozattal, amely legközelebb állt lakói szívéhez. A Péterváradi sánc elnevezés helyett a lakosok vagy a Bács várat, vagy a Dunavár elnevezést javasolták, és arra kérték az uralkodót, hogy a 80 000 rajnai forintot érő szabadalomlevélben a településnek már az új neve szerepeljen. Emellett még három pontba foglaltak más, talán az elnevezéstől is fontosabb kérést: az országos vásárok számának kettővel való megemelését, a bíráskodásoknál a fellebbezési szerv megnevezését, valamint a hídfőnél fizetendő „kövezetvám” fizetése alóli felmentést kérték a város elöljárói. A képviselők kéréseiről Mária Teréziát a királyi kancellária 1748. január 26-án értesítette abban a kérdésben, hogy a szabad királyi városi rangra emelt település elnevezésének olyannak kell lennie, hogy az ne tükrözze a már nem létező katonai függő viszonyt, és a polgári joghatósággal rendelkező városnak valamilyen más nevet kell adni. A királyi hivatalnokok inkább a Dunavár, a Vízköz vagy Ujvidek elnevezést javasolták. Az iratból az is kitűnik, hogy a jelentést tévőkhöz inkább a Vízköz állt közelebb, mert „a város a mocsaras rétektől, körülvett vizenyős talajon a Duna partján épült”. A királynének azonban úgy látszik az Újvidék tetszhetett, mert a felterjesztésre saját kezűleg írta rá „nominetur Neoplanta”. Szabadkát, amelyik néhány év múlva szintén szabad királyi város lett, egy időszakban Maria-Theresiopolisnak nevezték, de csak Újvidék mondhatja el magáról, hogy nevét a 300 éve született és négy évtizeden át uralkodó császárné és királynő adta. Őt magát Újvidék város 1748. március 23-án meghozott Alapszabályzatában Fölséges császár és Királnénak titulálták az újonnan fölállított Szabad Királyi Új-Vidék városában „dolgainak elintézését” rendeletét végrehajtók, ami a városi vezetőség beiktatását jelentette. Magának az uralkodónőnek életében nem sok dolga akadt ezzel a határ menti várossal. Országos szintű rendeletek mint amilyen a katonai szökevényekről szóló, a személyes dolognak számító, a magas rangú ortodox egyházi elöljárók közötti vitás kérdések megoldására vonatkozóak, vagy a török kereskedők panaszát orvosló magas vámok rendezését megparancsoló leiratokon kívül, az uralkodói tekintélyével a katolikus és ortodox egyházi elöljárók egymásközti vitáiba való beleszólás volt minden, amiről ma az okiratok tanúskodnak. Mária Terézia uralkodásának kezdetén azok, akik messze földről utaztak és látták Újvidéket, azt írták, hogy a házaik többsége földbe vájt, keleties kinézésű. Uralkodásának mintegy negyven éve alatt Vályi K. András leírása szerint a város nagy fejlődésen esett át „díszítik e várost ó hitű Püspöknek rezidenciája, és az örmény papoknak díszes lakóhelyeik, a Harmintzad, a Sóház, a Gymnázium, a Városháza, s némely kereskedőknek lakhelyei, útszáji a városnak kővel kirakattattak s révje is van. Jeles Szent Háromságnak Képe van a római katolikusoknak Szentegyháza előtt, az Óhitűeké előtt pedig, egy szép márványból készült kereszt….”– írta ő. Az, ami miatt születésének háromszázadik évfordulóján megemlékezünk róla, a szabad királyi városi rangból eredő jelentős érzékelhető városfejlődés, és nem utolsósorban a város elnevezésére vonatkozó sokat és büszkén emlegetett döntése. A kor és történelmi körülmények ismeretében nem is kevés. 300 éve, hogy Mária Terézia megszületett.
