2024. május 19., vasárnap

Az emlékezés által megbékélésre juthatunk

Szabadka Város kegyeleti bizottsága szerdán nyílt történelemórát tartott középiskolások számára a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar épületében. Az óra megtartásának a célja az volt, hogy a szabadkai diákok megismerjék az 1944/45-ös magyarellenes jugoszláv megtorlások áldozatainak emlékét. A kegyeleti bizottság tagjai közül dr. Bogner István nyugalmazott egyetemi tanár, dr. Mészáros Zoltán főlevéltáros, Baráth Gábor Gergely középiskolai tanár és főtisztelendő, dr. Horváth Endre atya tartott rövid előadást, illetve vett részt a megemlékező beszélgetésben. A jelenlévő diákokat, tanárokat és érdeklődőket Kudlik Zoltán, Szabadka Város kegyeleti bizottságának elnöke köszöntötte, bevezetésképp felolvasott egy érzékletes részletet Matuska Márton A megtorlás napjai című, az emlékezés témájához kapcsolódó publicisztikai kötetéből. A panelbeszélgetés résztvevői a diákokból álló hallgatóságnak rávilágítottak a megtorlások előzményeire, hátterére és hangsúlyozták a nemzeti múlt ismeretének, a történteket feldolgozni segítő emlékezésnek a fontosságát. Megtudtuk, 2023 márciusával bezárólag mindössze 1168 bizonyított áldozatot tartanak számon.

Kudlik Zoltán..., fotó: L. Móger Tímea

Kudlik Zoltán..., fotó: L. Móger Tímea

... és a hallgatóság, fotó: L. Móger Tímea

... és a hallgatóság, fotó: L. Móger Tímea

Mészáros Zoltán felvázolta a kivégzések körülményeit, különös tekintettel a Csúrogon és környékén történt eseményekre, továbbá hangsúlyozta:

– Az emlékezés egy csomópont a valósággal, ez összeköt bennünket az őseinkkel és a leszármazottainkkal is, ez nevezzük horizontális emlékezésnek, de mindez működhet vertikális síkon szintén. Ez pedig azt jelenti, hogy mi, akik a jelenben élünk, végig együtt vagyunk, közösséget alkotunk egymással. Ha megismerjük a múltat, minden szomorú és felemelő történéseivel, dátumával együtt, akkor a megismerés által nyugvópontra, megbékélésre juthatunk. A megemlékezés elsődleges célja lehet, hogy ezekből a tragédiákból erőt merítsünk, ha megértjük a történtek „miértjeit” és „hogyanjait”, akkor lehetőség van letisztázásra, amely egy teljesebb életet eredményezhet számunkra.

Dr. Horváth Endre atya a megtorlásban különösen érintett papság és az értelmiség körében, a falvakban történt esetekre világított rá, míg dr. Bogner István nyugalmazott egyetemi tanár, a Kegyeleti bizottság tiszteletbeli elnöke személyes érintettségével, édesapja, Bogner József tragikus történetével, továbbá a szabadkai mementók felállításának folyamatával, az emlékhelyek megismertetésével próbálta rávezetni a középiskolásokat a kegyeletadás jelentőségére.

Nyitókép: A panelbeszélgetés résztvevői, fotó: L. Móger Tímea