A banki hitelek törlesztőrészleteinek ütemezésére külön oda kell figyelni a kölcsönszerződés megkötésekor – hívta fel a lakosok figyelmét Vladimir Vasić, a Szerbiai Bankok Egyesületének főtitkára. A Szerbiai RTV vendégeként kiemelte, hogy büntetőkamat felszámolásával járhat az, ha a törlesztőrészletek megfizettetésének dátuma jelentősen eltér a fizetés beérkezésének időpontjától.
A koronavírus-járvány megjelenésével ugyanis sok vállalat döntött úgy, hogy a fertőzés terjedésének csökkentése érdekében a korábbi két fizetésrészlet helyett a munkások jövedelmét egy összegben számolja el. A kifizetés módosításával azonban sok esetben időbeli eltérés keletkezett a fizetések beérkezése és a törlesztőrészlet megfizettetése között, s emiatt növekedett a késedelmi kamatok érvényesítése is.
KÉRELMEZNI KELL AZ ÁTÜTEMEZÉST
A késedelmi kamatok nagysága bankonként változik. A felszámolt büntetés összege függhet a kölcsön nagyságától, annak fennmaradt alapösszegétől és a szerződésben meghatározott feltételektől is – hangsúlyozta Vasić. A főtitkár példaként egy 30 ezer eurós lakáskölcsönt és egy 500 ezer dinár értékű készpénzhitelt említett.
– Amennyiben még 10 évig fizetni kell egy 2,85 százalékos kamatlábas lakáshitelt, és ennek törlesztőrészletével 25 napot késik a hitelezett, akkor általában 0,57 euróval többet számolnak fel a bankok a megkésett törlesztőrészletre. Ugyanezen feltételek alapján 15 napos késésért 0,34 euróval növekszik a kötelezettség. Az ötéves futemidejű, 9,75 százalékos kamatlábbal leszerződött 500 ezer dináros készpénzhitel esetében viszont a törlesztőrészlet 15 napos késéséért 42 dinárral növekedhet a havi kötelezettség összege – vázolta a lehetséges büntetőkamatok nagyságát a főtitkár.
Vasić ugyanakkor kiemelte, hogy a késedelmi kamatok elkerülése érdekében a lakosok kezdeményezhetik a megfizettetés dátumának módosítását. Hangsúlyozta, hogy a hitelek átütemezését az ügyfeleknek kell indítványozniuk.
A HÍRHEDT MÍNUSZ
A járványhelyzet kihatott a megengedett negatív számlaegyenleg elbírálására is. Egyes bankok ugyanis jelentősen csökkentették, vagy teljesen megszűntették az egyhavi jövedelem nagyságáig terjedő túllépés lehetőségét bizonyos ügyfeleik számára.
A főtitkár szerint az, hogy a pénzintézetek biztosítják-e, illetve milyen feltételekkel hagyják jóvá a számlaegyenleg túllépését, kizárólag az adott bank üzleti politikájától függ. Ha megszűnik, vagy jelentősen csökken az ügyfél jövedelme, akkor a pénzintézetnek joga van módosítani vagy megvonni a havi juttatások alapján odaítélt összegeket – magyarázta.
Jelenleg több mint 940 ezer szerbiai lakos használja a megengedett negatív számlaegyenleg lehetőségét, ami 45 milliárd dináros keretösszeget feltételez – ismertette az országos adatokat Vasić. Kiemelte azonban, hogy a lehető legdrágább banki termékről van szó. A lakosok sokkal jobban járnak, ha ehelyett inkább másféle kölcsönöket választanak – ajánlotta a szakember.
Vasić ugyanakkor beszélt a hitelezés másik közkedvelt formájáról is, a bankcsekkekről. Országunkban ugyanis még mindig jelentős mennyiségben használják a lakosok az immár történelminek minősíthető fizetőeszközt. Az uniós és más fejlett országok pénzügyi rendszerei viszont már nem ismerik el a halasztott fizetés ezen formáját, hisz a papíralapú biztosítékot digitális termékekre cserélték fel – mondta a főtitkár.
Szerbiában jelenleg 6 millió bankcsekk van forgalomban évente. Az országban működő pénzintézetek arra törekszenek, hogy jól irányzott reklámokkal folyamatosan csökkentsék a bankcsekkek használatát, és különböző hitelformákat biztosító fizetőkártyákkal cseréljék fel őket – tette hozzá Vasić.
A VÁRANDÓS NŐK HITELKÉPTELENEK?
A hitelezés alapelve az, hogy valakinek legyen állandó jövedelme, minden más feltétel az adott bank üzleti politikájától függ – válaszolta a főtitkár arra a kérdésre, amely a várandós nők problémájára vonatkozott. Ők ugyanis a mai napig nem tudnak hitelt felvenni országunkban. A gondot az okozza, hogy a munkaadójuk nem köteles garanciát vállalni a jövedelmük kifizetéséért, hisz nem az adott cég folyósítja a járandóságukat. A társadalombiztosítási intézményrendszer viszont azért nem vállal felelősséget a várandósakért, mert jogilag nem számít munkaadónak.
Az „ördögi kör” megoldása a bankok hatáskörén kívül esik – állította Vasić. Kiemelte ugyanakkor, hogy a munkaügyi minisztérium ígéretet tett a helyzet rendezésére.
