Az országban évente mintegy 247 000 tonna élelem válik eggyé a szeméttel, ami napi szinten 676 tonnát jelent. Az adatokra a Környezetvédelmi Központ az első hivatalos szerbiai háztartási élelmiszer-hulladékot elemző felmérése alapján derült fény.
Szerbia átlagpolgára – életkortól függetlenül – évente mintegy 35 kilogramm ételt dob el, ami körülbelül 10 000 dinár értékű. Legtöbbször a kenyértől szabadulunk meg (10,18 kilogramm), majd húsból is jelentős mennyiség kerül a kukába (7,18 kilogramm), és a tejet is gyakran kiöntjük (6,74 liter). A zöldségekből valamennyivel kevesebbet dobunk ki (5,33 kilogramm) – valószínűleg kevesebbet is fogyasztunk, mint a fentiekből –, de a gyümölcs jelentős mennyisége is hulladékká válik (5,7 kilogramm) – derül ki a sajtóközleményből.
Ha az összes élelmet, amelyet Szerbiában eldobnak, egy év alatt teherautókba csomagolnák, a gépjárművek kígyózó sora Szabadkától egészen Kragujevacig húzódna. A jelentés szerint több oka is van annak, hogy az étel a szemétbe kerül. Legtöbbször azért dobjuk el, mert megromlott (67 százalék), vagy mert a családtagok nem szeretnének állott ételt enni (17 százalék), vagy azért, mert a polgárok szerint az adott étel nem biztonságos az egészségre nézve (11 százalék).
Az élelmiszer-pazarlásról szóló felmérés nem teljes körű, mivel csupán a háztartási hulladék témakörében készült vizsgálatot foglalja magában.
Ahhoz, hogy eredmények szülessenek a szélesebb körű élelmiszer-pazarlásról, fel kellene mérni azt a hulladékmennyiséget, amely az élelmiszerek termesztésekor és vásárlásakor keletkezik, valamint a gyári feldolgozás alkalmával, és a viszonteladási előkészületek során válik hulladékká az üzletekben. Ezenkívül az éttermekben keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségének felmérése is fontos adatként szolgálna.
A környezetfejlesztő központ arra figyelmeztet, hogy az élelmiszer-pazarlás immár globális járvánnyá
fajult, aminek következtében az előállított élelmiszereknek több mint a 30 százaléka kerül hulladéktárolókba, ahol a rothadás és bomlás miatt az egyik legveszélyesebb üvegházhatású gáz, metán szabadul fel.
Emlékeztetnek arra is, hogy a fel nem használt élelmiszerek eldobásával mérhetetlenül sok energia és víz vész kárba, amit a termelés, a csomagolás és a szállítás során használnak fel.
