Vajdaság-szerte a szántóföldeken nagyon tarka kép tárul elénk. Míg a korábbi években sok esetben a Tisza-parti régiókban volt ígéretesebb a helyzet, most az ottani földeket művelők panaszkodnak a csapadékhiányra. A közép-bácskai régióban az őszi vetések állapota a legtöbb helyen ígéretes. A szakemberek és a termelők azonban arra figyelmeztetnek, hogy aratásig, betakarításig még sok idő van hátra, amennyiben a továbbiakban szélsőségesen alakul az időjárás, az sokat ronthat a helyzeten. A tavaszi munkálatokat jórészt még április végén sikerült elvégezni. Az áprilisban hullott csapadéknak és a meleg időnek köszönhetően egyenletesen keltek ki a tavaszi kultúrák. Az őszi árpa szépen fejlődik Topolya és Kishegyes község területén is. Idén több jel is arra utal, hogy az árpa lehet a nyerő kultúra, hiszen viszonylag jól átteleltek a növények, szolid hozamokra, jó minőségre lehet számítani. Ez önmagában még nem lenne elég, ugyanakkor a kereslet is megvan a takarmányárpa és a sörárpa iránt is.
Az egyes parcellák állapota nagymértékben függ attól is, hogy a termelő mikor vetett, milyen agrotechnikát alkalmazott, mennyi műtrágyát szórt ki, illetve hogy mennyi csapadékot kapott az adott terület. Az elmúlt hetekben gyakran volt eső a közép-bácskai régióban, de az egyes parcellák között a lehullott csapadék tekintetében akár 10–40 literes eltérések is lehetnek. Az elmúlt évekhez képest talán pár nappal később virágzott ki a káposztarepce, a március végi, április eleji hideg idő miatt. Szakemberek szerint ez nem okoz terméskiesést, legfeljebb a betakarítás időpontját tolhatja ki néhány nappal.
Nemes Róbertet, az Újvidéki Növénynemesítő Intézet szakemberét gyakran hívják meg Vajdaság-szerte előadásokat tartani, hogy annak keretében szakmai tanácsokkal lássa el a termelőket, akik mindig érdeklődéssel hallgatják ajánlatait. Lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy az ősszel elvetett kalászosok és a repce is a legtöbb helyen viszonylag jó állapotban van. Az utóbbi időben hullott csapadéknak köszönhetően most van elég nedvesség a talaj felső rétegében. A korábbi évek időjárása azonban oda hatott, hogy a talaj vízkészletei kimerültek, a talajvíz szintje most jóval alacsonyabb. A klímaváltozás mellett több oka is van a vízkészletek fokozatos kimerülésének.
A szakember elmondta, hogy az utóbbi évek tapasztalatai alapján valóban az árpa számít most a „nyerő” szántóföldi kultúrának. Viszonylag kis befektetéssel ugyanis általában stabil hozamokat, szolid pénzügyi eredményeket lehet elérni vele. Sok helyen az árpa a vetésforgóban a kukorica helyét is kiváltja, annak ellenére, hogy egyik őszi, másik tavaszi kultúra. A kukorica esetében ugyanis komoly gondokat okoz a klímaváltozás miatt a nyári időszakban kialakult mikroklíma. A különféle gombamérgek, az aflatoxinok terjedését segíti elő az utóbbi időben a nyaraink időjárása. Ugyanakkor a takarmányárpa, ha teljes egészében nem is, de részben a takarmányokban kiválthatja a kukoricát.
Az aflatoxin megjelenése a silózásban is változásokat generál. Míg korábban elsősorban a kukoricát volt szokás silózni, az utóbbi időben már silózásra is a különféle gabonaféléket használják az állattenyésztők. Nemes Róbert elmondta, hogy az intézetben a silózásra alkalmas cirokfajták kinemesítésén dolgoznak már egy ideje. Hozzátette, hogy nagyon jó úton haladnak a tekintetben, hogy jó minőségű, a szárazságnak és a betegségeknek ellenálló fajtákat és hibrideket tudjanak létrehozni. Az eddigi eredmények nagyon biztatóak, és várhatóan egy-két éven belül ezek az új fajták és hibridek majd meg is jelennek a kínálatukban. A takarmánycirok néhány fajtája már most is szerepel az intézet vetőmaglistáján.
Nemes Róbert (Fotó: Tóth Péter)
Mákvirágzás a topolyai határrészben (Fotó: Tóth Péter)
Évek óta hangoztatják a szakemberek, hogy a kukoricát kiválthatja a cirok. Szakmai körökben sokan a jövő gabonájaként tekintenek a cirokra, amely fenntarthatóbban termelhető a kukoricánál, és a szárazságot is jobban bírja. A cirok (Sorghum) eredetileg Afrikából származik, ahol már több ezer éve termesztik. Onnan terjedt el Ázsiában, Amerikában és Európában. Valójában tehát az egyik legősibb gabonaféle, amelyet eredetileg az afrikai szavannákon termesztettek. Vidékünkön a seprűcirkot termesztették kisebb területeken. Most azonban a klímaváltozás és a szárazság miatt újra terítékre kerülhet. A cirok egyik jellemzője, hogy rendkívül ellenálló a szárazsággal és a meleggel szemben. Magas rost- és fehérjetartalommal bír, gluténmentes, gazdag antioxidánsokban és vitaminokban. Termesztéséhez kevesebb víz és műtrágya kell, így kisebb az ökológiai lábnyoma is. A klímaváltozás a mi tájékunkra jellemző, de az olyan afrikai növények, mint a cirok vagy a Közel-Keletről származó köles, megoldásként szolgálhatnak. A cirok a vegetáció során feleannyi vizet igényel, mint a kukorica. Később is elvethető, egészen az aratásig zöld marad, silózásra is alkalmas. A kölesnek is jóformán csak annyi vízre van szüksége, hogy kikeljen, majd mindössze 90 napos a tenyészideje, ezért akár a búza után is elvethető öntözés nélkül. Az afrikai növényeknek azért van szükségük kevesebb vízre, mert kevesebbet is párologtatnak, gyökereik viaszbevonatának segítségével pedig a kapilláris vizet is fel tudják venni talajból. Erre pedig a tájunkon hagyományos szántóföldi kultúrának tekintett növények nem képesek.
Ami az őszi vetések állapotát illeti, Nemes Róbert elmondta, hogy Vajdaságban nagyon eltérő a helyzet. A közép-bácskai régióban például jelentős mennyiségű csapadék hullott április második felében, míg például Észak-Bánátban és a Tisza mentén csapadékban szegény időszakról beszélhetünk. Sajnos voltak olyan helyek is, ahol a viharok, a jégverés tett kárt a vetésben. Az áprilisi fagyok pedig esetenként az olajrepcét is károsították, így aztán most, noha szemre jól mutatnak ezek a parcellák is, a terméshozamon esetleg megmutatkozhat a fagykár. Véleménye szerint ahol a repce első virágai fagykárt szenvedtek, 10–20 százalékos terméskiesésre lehet számítani.
Április végén már kikelt a kukorica, mellette a virágzó repce (Fotó: Tóth Péter)
Az áprilisi fagyok komoly károkat okoztak a gyümölcstermesztőknek is. Az április végi kedvező időjárás viszont hozzájárult ahhoz, hogy májusig jórészt sikerült elvetni a tavaszi kultúrákat is. A kukorica és a napraforgó a legtöbb helyen már ki is kelt április végére. A különféle kártevőkre, a barkókra, a drótférgekre és a gyomokra is ajánlott odafigyelni a továbbiakban.
Az őszi mák is lehet alternatíva
Kalmár Róbert topolyai mezőgazdasági termelő már több mint tíz éve próbálkozik őszi mák termesztésével. Az első sikereken felbuzdulva pedig mostanra már 10 hektáros területen termeszti ezt a kultúrát. Természetesen a mák termesztésének is megvannak a fortélyai, megvan ennek is az agrotechnikája, mint minden más termesztett növényfajtának. Évek kellenek hozzá, míg ki lehet tapasztalni, hogy mikor kell, illetve mikor érdemes elvetni, hogyan kell róla gondoskodni, hogyan kell megvédeni a kártevőktől és a gombabetegségektől. Ki kell tapasztalni azt is, hogy a gépi betakarítás során hogyan kell eljárni, hogy az ne járjon minőségromlással.
Elmondása szerint egy szabadkai cég számára termeszti a mákot, amelyet exportálnak, a megkötött szerződés pedig biztos piacot is jelent. Ami az árat illeti, akárcsak más terményeké, változhat. Tavaly 220 és 250 dinár közötti árat fizettek a máknak kilójáért, a minőségtől, illetve a tisztaságtól függően. Azt is elmondta, hogy az eddigi tapasztalatai szerint a mák holdanként képes 400–500 kilogrammot teremni egy átlagos évben, de a termelési potenciál akár a holdankénti egy tonnáig is terjedhet. A vetőmagot a felvásárló biztosítja. Olyan fajtával foglalkoznak, amelynek a termesztése legális, tehát a morfintartalma a megszabott határérték alatt van.
A mák az egyik legrégebben ismert kultúrnövény, amelynek őshazája Közép-Ázsiában van. Görögországban i. e. 800-ban már termesztették, sőt az ópium hatása is ismert volt, de az ópium alkaloidjai nem. Vannak országok, ahol a mákot a kábítószerrel hozzák összefüggésbe, holott a megfelelően tisztított mag nem tartalmaz alkaloidot. A mák alkaloidjai (például a morfin, kodein, tebain, narkotin, papaverin és az oripavin) a tokban halmozódnak fel, és termesztési hibák, illetve tisztítási hiányosságok miatt lehet kimutatni a mákmagmintákban.
A termelő érdekességként elmondta, hogy az e-Agrar applikációban a mák nem szerepel mint választható mezőgazdasági kultúra a vetésforgóban, így a területalapú támogatást úgy lehet igényelni, hogy az „egyéb” opciót kell kiválasztani.
Keresett a takarmányárpa
Tomik Nimród, a topolyai önkormányzat községi tanácsának mezőgazdasági reszortfelelőse elmondta, hogy egyelőre bizakodóak lehetnek a község területén tevékenykedő termelők. Figyelmeztetett azonban arra, hogy sok idő van még a betakarításig, a piaci viszonyok is változhatnak. Nem tudni, hogy mennyire lesz majd nyereséges a termelés, hiszen nemcsak a hozamoktól, hanem a felvásárlási áraktól is függ majd az eredmény.
Jelenleg a felvásárlók a tavalyi takarmányárpáért 30 dinár körüli árat fizetnek, ami valójában nem is olyan kedvezőtlen árfekvés. A búza most ennél olcsóbb, 25 dinár körüli árat kínálnak csupán a kenyérgabonáért. A repce ára közelít a 60 dinárhoz, de nem tudni, hogy betakarításig lefelé vagy felfelé módosul-e. A kukoricáért a felvásárlók 22–24 dinárt kínálnak. A takarmányárpa viszonylag magas ára valószínűleg annak tulajdonítható, hogy a takarmányokban a gyenge minőségű tavalyi kukoricát lehetőség szerint árpával helyettesítik. Április második felében gyakran eredt el az eső, ezért a tavaszi kultúrák vetését szakaszosan lehetett csak elvégezni.
Oda kell figyelni a gombabetegségekre
Branko Dudić mezőgazdasági mérnök, a topolyai Bácska Földműves-szövetkezet igazgatója elmondta, hogy az április utolsó napjaiban kialakult nyárias, napsütéses időjárás jó néhány kórokozó esetében nagymértékben elősegítette azok terjedését. Szántóföldi kultúrák esetében a kalászosokban alakulhatnak ki helyenként a gombaölős védekezést igénylő problémák. A csapadék ugyan kedvez a kultúráknak, de a gyomok növekedését is serkenti, ezért a gyomirtásra is oda kell figyelni. A gombaölő szerekkel történő védekezés mindenképpen időszerű és javasolható, ha a környezeti feltételek alkalmasak a kalászok fertőzésére. A gombabetegségeket ajánlott megelőzni, amikor ugyanis a kalászok már fertőzöttek, nem igazán hatásos a vegyszeres védekezés.
Branko Dudić (Fotó: Tóth Péter)
Branko Dudić hozzátette, hogy egyelőre nem tudni, mennyit fizetnek betakarításkor a különféle terményekért. Vannak olyan felvásárlók, akik most, úgymond „zölden” 20 és 21 dináros kilónkénti árat kínálnak a búzáért. Az árpa, illetve az olajrepce ára egyelőre talány.
Nyitókép: Kalászát bontotta az árpa már a hónap elején (Fotó: Tóth Péter)
