A vajdasági és közép-szerbiai gazdák tíz egyesületének képviselői úgy döntöttek, hogy az idei fagy- és aszálykárok miatt hektáronkénti 300 eurós egyszeri állami támogatást követelnek a tavaszi vetésű növénykultúrákra és a gyümölcsösökre, amelyek szerepelnek az e-agrar rendszerében. Ha ezt a támogatást nem ítélik meg számukra, augusztusra tiltakozó megmozdulásokat helyeztek kilátásba.
Dejan Ivanišević, a szerbiai gazdák megmaradásért küzdő csoportosulás alelnöke a Beta hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy ez az egyik döntése annak az ülésnek, amit az elmúlt éjszaka folyamán tartottak meg a bánáti Óécskán (Stajićevo).
A gazdák elvárják, hogy az állam legkésőbb augusztus 1-jéig elfogadja a támogatás kifizetéséről szóló rendeletet, és meghirdesse a pályázatot, amelyben jelentkezni lehet a tavaszi kultúrákkal, vagyis kukoricával, szójával, napraforgóval, cukorrépával beültetett termőföldekkel.
Követelik továbbá, hogy az állam augusztus 1-jéig fizesse ki az idei évre esedékes, még elmaradt támogatásokat és prémiumokat.
A megállapodás egyik pontja az is, hogy 2026. január 1-jétől a mezőgazdasági termelők mentesüljenek a dízel üzemanyag teljes jövedéki adója alól, és az így kedvezményes áron legyen elérhető számukra a töltőállomásokon. Jelenleg ugyanis a teljes jövedéki adót fizetik, amelyből 50 dinárt literenként a mezőgazdasági minisztériummal kötött megállapodás alapján két héten belül vissza kellene kapniuk, de a visszatérítésre – saját bevallásuk szerint – három-négyszer ennyi időt kell várniuk.
A gazdák alacsony, 1 százalékos kamatozású államilag támogatott hiteleket is követelnek, hogy visszafizethessék a korábban felvett banki kölcsöneiket, amelyeket a súlyos terméskiesések miatt képtelenek törleszteni.
Goran Filipović, a szerbiai gazdák megmaradásért küzdő csoportosulásának elnöke szerint az általuk követelt állami támogatás csupán minimális mértékben kompenzálná a veszteségeket.
– A fagy elpusztította a gyümölcsöt, a katasztrofális aszály pedig nemcsak a kukorica és más szántóföldi növények termését nullázta le, hanem takarmány sem lesz az állatoknak – se siló, se széna a marhák és juhok számára – hangsúlyozta Filipović.
Mint mondta, az élelmiszerhiány miatt a gazdák kénytelenek lesznek eladni állataikat, mezőgazdasági gépeiket, vagy akár a földjeiket is.
– Szerbia azon kevés országok egyike, amely bár rendelkezik agrárstratégiával, azt mégsem alkalmazza. Egy ilyen helyzetre az államnak külön válságalapot kellene fenntartania a gazdák túlélésének biztosítására – tette hozzá Filipović.
Nyitókép: A támogatás elutasítása esetén tiltakozást helyeztek kilátásba (Fotó: pixabay.com)
