A NATO júniusban ismét csúcstalálkozót tart. A hadiipar alig várja, hiszen várhatóan a katonai kiadások további (jelentős) emeléséről is dönthet a 32 tagállam képviselője. A szervezet főhatalmaként az Egyesült Államok legalábbis ezt szorgalmazza.
A fegyvergyárak már meg is kezdték a kampányt azért, hogy a NATO-országok, mindenekelőtt az európaiak, minél több pénzt költsenek a jövőben új hadfelszerelésre. Ám az ellentábor értelmetlennek tartja a túlzott hadikiadásokat. Arra hivatkozva, hogy fegyverekből már van éppen elég a kontinensen, Európának sokkal inkább a közös védelmi képességek fejlesztésére és a szorosabb katonai együttműködésre kellene nagyobb figyelmet fordítania. A béke megőrzésére, és nem újabb háborúk megvívására.
Az európai lakosság zöme nem lelkesedik a fegyverkezésért, sem a katonai erőfitogtatásért. A katonai kiadások emelését csak abban az esetben tartja indokoltnak, ha az a védelmet szolgálja. A többségnek azonban ezúttal is a hadiipari lobbi és a fegyverüzletüzleti érdekek diktálta feltételekhez kell alkalmazkodnia.
Az EU egy ideje már a saját védelmi képességek megerősítésére készül. Több programot is indított, hogy csökkentse a hiányosságait ezen a területen. Arra törekszik, hogy akár 800 milliárd eurót fordítson védelmi (hadiipari) beruházásokra és a katonai képességek növelésére a következő négy évben. A cél érdekében még az eddigi szigorú, minden tagállamra vonatkozó költségvetési szabályokon is lazítanak, sőt a nemrég meghirdetett „Fegyverezzük fel újra Európát!” (ReArm Europe) terv részeként (az uniós költségvetés terhére történő, 150 milliárd euró) közös hitelfelvétel lehetőségét is biztosítják a nagyobb programok megvalósításához.
Figyelemre méltó, hogy a Friedrich Merz kancellár vezette új német kormány is nagy összegű hitelfelvételre készül a gazdaságélénkítés és a védelmi felkészülés érdekében. A tervek szerint a következő tíz évben a bruttó hazai össztermék (GDP) 3,5 százalékát, azaz 600 milliárd eurót költene csak a hadsereg fejlesztésére.
A fegyvergyárak máris készülnek, hiszen újabb megrendelésekre számítanak. Pedig az eddigi üzletmenetre sem panaszkodhatnak. Tavaly a hidegháború befejezése óta nem tapasztalt ütemben fegyverkezett a világ. A legerőteljesebben éppen Európában (és a Közel-Keleten) nőttek a katonai kiadások.
A legális fegyverkereskedelem legrangosabb szakmai elemzője, a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) legfrissebb átfogó elemzéséből az is kiderült, hogy a globális katonai kiadások majdnem 9,5 százalékkal nőttek 2024-ben az előző évhez képest, és elérték a 2,72 billió (2720 ezermilliárd) dollárt.
Hasonló, de valamivel kisebb összeget állapított meg az év elején a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete (IISS) is. Jelentésében az szerepel, hogy tavaly világszerte 2,46 billió dollárra emelkedett a teljes katonai kiadások összege, ami éves összehasonlításban 7,4 százalékos növekedést jelent.
A SIPRI szerint 2024-ben több mint száz ország növelte a védelmi kiadásait. „A kormányok egyre inkább a katonai biztonságot helyezik előtérbe, gyakran más költségvetési területek rovására, ami jelentős hatással lehet a társadalmakra a következő években” – olvasható a jelentésben.
Tavaly Európában (Oroszországot is beleértve) csaknem 17 százalékkal költöttek többet a hadseregekre, ami meghaladja a hidegháború végén mért szintet. Az ókontinens esetében ez elsősorban az ukrajnai háború rejtette veszélyekkel hozható összefüggésbe.
Becslések szerint Oroszország katonai költségvetése a múlt évben megközelítette a 150 milliárd dollárt, s ezzel 38 százalékkal túlszárnyalta a 2023-as összeget. A 150 milliárd dollár tekintélyes summa, hiszen az ország GDP-jének 7,1 százalékával egyenértékű, a kormány kiadásainak pedig 19 százalékát tette ki. A SIPRI-vel ellentétben az IISS úgy számolta, hogy 2024-ben Moszkva sokkal többet, csaknem 461,6 milliárd dollárt költött katonai célokra, ami meghaladta az EU mindegyik tagállamának védelmi költségvetését együttvéve.
Óriási hadikiadásra kényszerült a támadó orosz hadsereg ellen védekező Ukrajna is: az összeg megközelítette a 65 milliárd dollárt, vagyis a GDP csaknem 34 (!) százalékát. Ennyit alighanem a világ egyetlen országa sem költött 2024-ben a hadseregére és a saját védelmére.
Ha az Egyesült Államok csökkenti katonai jelenlétét Európában, miként azt már többször is jelezte, az itteni kormányok kénytelenek lesznek felgyorsítani haderejük modernizációját, vagyis jócskán megemelni a katonai költségvetéseiket. Donald Trump amerikai elnök arra akarja rákényszeríteni a NATO európai tagállamait, hogy a GDP öt százalékát költsék védelemre, illetve a hadseregeikre, amit a többség elutasít, hiszen egy ilyen vállalás óriási kiadásokat jelentene számukra. Az Egyesült Államok katonai kiadásai nem mellesleg 5,7 százalékkal nőttek tavaly és – a SIPRI összegzése alapján – már elérték a 997 milliárd dollárt, ami a teljes NATO-kiadások 66 és a világ katonai kiadásainak 37 százalékának felelt meg.
Nyitókép: Pixabay
