A 88 éves korában áprilisban elhunyt Ferenc pápa szolgálatát az alázat és a szerénység vezényelte, küzdött az egyházi visszaélések, fényűzések ellen. Közvetlensége, egyszerűsége és szociális érzékenysége nemcsak a hívők, hanem sok világi körében is kedveltté tette.
Sokan azonban nem fogadták el. Közéjük tartoztak azok is, akiknek a körmére nézett a vatikáni bankban (IOR), amelyet 1942-es megalapítása óta több gyanús pénzügyi tevékenységgel, botránnyal is összefüggésbe hoztak. Hivatali ideje alatt ketten is bíróság elé kerültek sikkasztás és pénzmosás gyanúja miatt. Korábban még nem fordult elő, hogy a pápai állam kulcsfontosságú pénzintézetének emberei közül bárki is a vádlottak padján találja magát.
Az IOR (hivatalos nevén Vallási Műveletek Intézete) nem tipikus pénzintézet. Inkább vagyonkezelő, de bizonyos banki feladatokat is ellát.
Sokáig nem felelt meg a nemzetközi működési feltételeknek és szabályoknak, a pénzmosás gyanúja pedig régóta beárnyékolja. A sajtó már azzal is megvádolta, hogy vezető (olasz) maffiafőnökök pénzét sem veti meg, illetve mossa tisztára. A Vatikán visszautasította ezt. Sőt Ferenc pápa 2014-ben a maffiózókat az egyházból is kiátkozta. És a 2013-ban hivatalát elhagyó XVI. Benedek pápa példáját követve igyekezett átláthatóbbá tenni az IOR működését. Reformokat kezdeményezett és pénzmosás-ellenes intézkedéseket vezetett be.
Már az induláskor jelezte: az IOR teljes átláthatóságának megteremtésére törekszik. Ezzel összefüggésben az intézmény élén 2014-ben személycsere történt, s megkezdődött a Vatikán pénzügyi-gazdasági szerkezetének teljes átalakítása is.
Az intézkedések eredménnyel jártak. A vatikáni pénzügyi rendszer átláthatóságának javulását nemzetközi szervezetek is elismerték. Az Európa Tanács illetékes felügyeleti szerve (Moneyval) már 2021-ben pozitívan értékelte a Vatikán előrehaladását a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni fellépésben.
A Vatikán 2010 óta működő pénzügyi hatósága (ASIF) tavaly már csak 79 gyanús tranzakciót regisztrált, 36 százalékkal kevesebbet 2023-hoz képest. Az 5,7 milliárd euró értékű vagyont kezelő IOR azzal is eldicsekedhet, hogy 2024-ben 32,8 millió euróra növelte nyereségét.
A jelentős előrelépések ellenére az idén májusban megválasztott XIV. Leó pápára vár a feladat, hogy folytassa a reformokat, tovább konszolidálja a pénzügyeket, a hiánnyal küszködő költségvetést és nyugdíjalapot, egyszersmind erősítse a Vatikán gazdaságát.
Már támogatásáról biztosította azt az energetikai beruházást, amelyet hivatali elődje kezdeményezett. A létesítmény felépítésére vonatkozó szerződést július 31-én írták alá. A tervek szerint a napelempark (merthogy arról van szó) a Rómához közeli Santa Maria di Galeria településen kap helyet.
A környezetbarát erőmű várhatóan már az évtized vége előtt megkezdi működését. Úgy, hogy megmarad a terület mezőgazdasági jellege és biztosítva lesz a Vatikán teljes áramellátása is. A megoldással a Vatikán így a világ első karbonsemleges államává válhat.
Ferenc pápa már tavaly sürgette a munkálatok megkezdését. Indítványozta azt is, hogy a Vatikántól távolabb található Castel Gandolfo-i pápai (nyári) rezidenciához tartozó birtokon olyan mezőgazdasági tevékenység induljon, amely tiszteletben tartja a természetet és az emberi méltóságot. Kívánsága teljesül: a teremtett világ védelméről szóló enciklikájáról (Laudato si’ – Áldott légy!) elnevezett bő húsz hektárnyi területen szőlőt és olívabogyót termesztenek. Az enciklikát (körlevelet) 2015-ben bocsátotta ki és a segítségével igyekezett az egyházához tartozó csaknem 1,4 milliárd ember életmódjának részévé tenni az általános törődést és nagyobb felelősségvállalást a teremtett világgal, így a természeti környezettel is.
A Laudato si’ arra szólít fel, hogy alázattal, törődéssel forduljunk a környezetünk felé. Ferenc pápa szerint a természet isteni ajándék, amit az ember megőrzésre, gondozásra kapott, s nem azért, hogy elsősorban erőforrásként használja.
Az 55 hektáros Castel Gandolfo-i rezidencia komplexumhoz tartozó mintagazdaságot szeptemberben nyitotta meg a 69 éves XIV. Leó pápa. Előzőleg Fabio Baggio bíborostól azt is megtudhatta, hogy az általa irányított gazdaságban „újfajta, fenntartható, a klímaváltozásnak ellenálló szőlő- és olívabogyó termesztés zajlik”, sőt mézet is pergetnek. A területen zöldenergiát és takarékos öntözési rendszereket használnak, a hulladék mennyiségét közben igyekeznek a minimumra csökkenteni.
Eddig negyven személynek biztosítottak munkát, köztük olyanoknak is, akik börtönből, vagy a kábítószer rabságából szabadultak. Baggio bíboros szerint az első olívabogyó- és szőlőszüretre 2027-ben kerülhet sor, az előállított vörösbort és olajat tartalmazó palackokra pedig a Laudato si’ feliratú címke kerül.
Az eladásokból befolyó összeg a Vatikán kasszáját gyarapítja majd. A Rómától alig 30 kilométerre található, XVI. századi Castel Gandolfo-i rezidenciaközpont természetesen már jelenleg is rendelkezik bevételi forrással.
Nyitókép: Ferenc pápa szerint a természet isteni ajándék, amit az ember megőrzésre, gondozásra kapott (Illusztráció – Pixabay.com)
