Új kormány alakul

Százhúsz évvel ezelőtt új kormány alakult Magyarországon. 1906. április 8-án Wekerle Sándor immár másodszor (először 1892 és 1895 között a Szabadelvű Párt színeiben volt miniszterelnök) vette át a miniszterelnöki tisztséget. 

„Az uj törvényes és alkotmányos minisztérium megalakult. Olyan minisztérium, mely 1848 óta még nem ült a bársonyszékben.

Az igazság sok küzdelem és hányattatás után végre-valahára diadalt ült minden ármánykodás és furfangoskodás ellenére.

A politikusok nagy rajokban utaztak föl Bécsbe, hogy befolyásukat, tekintélyüket latba vessék Wekerle mellett és ellen.

Az intrikáknak azonban kevés foganatja lett. Most már Wekerlét végleg Magyarország uj miniszterelnökének tekinthetjük” – írták az aznapi Bácskai Hírlap című szabadkai napilapban a kormányalakításról. 

A lap egy rövidhírében azt is megtudhatjuk, hogy a Bácskai Hírlapnak a Vojnich-palotában (a mai Korzo 1-es szám alatt lévő vörös színű épületben) lévő szerkesztőségében mozgalmas nap volt április 8-a. 
„Ma egész délután rendkívül sokan keresték fel szerkesztőségünket úgy Szabadkáról, mint Titelről, Adáról, Óbecséről. A telefon csengő állandóan berregett. Négy órakor – mikor az első híreket kaptuk – Andrássy miniszter elnöksége volt előtérbe. Este fél 7-kor kaptuk a híradást, hogy a személyi ellentétek is kiegyenlítődtek és hogy fél 6-kor Wekerle milyen listát vitt a király elé. – Minden érdeklődőnek legnagyobb készséggel adtunk hirt az uj minisztérium megalakitásáról és mondhatjuk, hogy kitörő örömmel és lelkesedéssel vették tudomásul az uj minisztériumot, minden név hallatára éljen volt a válasz!” – állt a rövidhírben. 

Wekerle nem mellesleg a közutálatnak örvendő Fejérváry Gézát és úgynevezett „darabontkormányát” váltotta le, egyszersmind véget vetett egy hosszú ideje tartó belpolitikai válságnak. A válság az 1905-ös választással kezdődött, amit az akkor éppen 30 éve, 1875 óta folyamatosan kormányzó és addig minden választást megnyerő Szabadelvű Párt elvesztett. A választást a koalícióba tömörülő ellenzéki pártok nyerték meg. E pártok nyíltan szemben álltak a dualista rendszerrel és államberendezkedéssel. Éppen ezért Ferenc József, félve attól, hogy a Monarchia szétesik, figyelmen kívül hagyta a választás eredményét és parlamenten kívüli tagokból álló átmeneti kormányt állított fel. Ez volt Fejérváry „darabontkormánya”. Az ellenzéki koalíció nemzeti ellenállást hirdetett a kormánnyal szemben. Az ország irányítása így ellehetetlenült. A válság megoldására végül az ellenzék kénytelen volt kompromisszumot kötni a bécsi udvarral. A kormányalakításért cserébe feladták programjukat, valamint elfogadták, hogy az egykori Szabadelvű Párt tagjaiból álló Országos Alkotmánypárt adta a miniszterelnököt, Wekerle Sándort. Wekerle a kormányalakítás után, hogy megerősítse pozícióját választásokat írt ki, amelyet április 29-e és május 8-a között tartottak meg. 

A választásokat Szabadkán április 30-án tartották meg. A városban két mandátum sorsa dőlt el és mindkettőt az ellenzéki koalíció legnagyobb pártjának, a Függetlenségi és 48-as Pártnak a színeiben induló politikus szerezte meg. A Bácskai Hírlap május 6-ai száma így adott hírt erről:

„Vártuk, tudtuk, hogy igy lesz és mégis örömmel jelentjük: Szabadka polgárai ma Varga Károlyt és Mukits Simont képviselőjükké választották.

Az egyik kerület egyhangúlag, a másik óriási szótöbbséggel nyilvánította akaratát, hogy azok, kiknek mandátumot ad, a parlamentben a függetlenségi 48-as eszméket szolgálják.

Örömmel és megnyugvással gondolunk az eredményre. Szabadka városa úgy választott, ahogy az ország harmadik városának kellett választania, és valamint a múltban nem csüggedtünk, úgy bizalommal tekintünk a jövőbe, és hisszük, hogy ma megválasztott képviselőink a haza és a város érdekein fognak munkálkodni.

Az II. kerületben egyhangú választás folytán semmi különös emóció nem volt. Rövid egy óra alatt átvehette Mukits Simon mandátumát, melyet megköszönve a népjogok harcosának vallotta magát és az uj korszakban hazafias tevékenységet ígért.

Az I. kerületben oly nagy volt Varga pártja, hogy számával, tekintélyével valósággal elnyomta az ellenpártot, úgy itt sem esett valami különös zajjal a választás.”

A választást országos szinten is a Függetlenségi és 48-as Párt nyerte, méghozzá nagy fölénnyel. A 413 parlamenti helyből 253-at szerzett meg, ami önmagában is abszolút többséget jelentett. A bécsi udvarral kötött paktum miatt azonban erejüket nem tudták érvényesíteni. Továbbá a kormányban sem volt többségük, ugyanis Wekerle mellett a kormánytagok többségét is az Alkotmánypárt adta. Így az 1910-ben megtartott választásokon a Függetlenségi és 48-as Párt már alulmaradt a Szabadelvű Párt egykori tagjaiból alakult Nemzeti Munkapárttal szemben.