A kínai befektetők 2011 első negyedévében 93,5 tonna sárga nemesfémet vásároltak rudak és érmék formájában. Ezzel a kínaiak megelőzték a világ legnagyobb aranyfogyasztóit, az indiaiakat. A egyre növekvő kínai és indiai vásárlások hatására a második negyedévben is erősnek ígérkezik az arany iránti kereslet – mondta el Marcus Grubb, a nemzetközi aranytanács (WGC) vezérigazgatója.
A WGC vezetője beszámolt arról, hogy a tavalyi első negyedévhez képest a kereslet a sárga fém iránt 11 százalékkal növekedett, a vásárlók főként befektetési céllal vettek aranyat, az ékszeriparban pedig csupán 7 százalékkal nőtt az igény az arany iránt a tavalyihoz képest. Továbbra is Kína és India az a két ország, amely nagy hatással van a fogyasztás magasan tartására, mindkét kultúrában mély gyökerei vannak a sárga fém felhasználásának, nagy hagyománya övezi az aranyból készült ajándéktárgyakat. Habár Indiában következő monszunidőszak hatására az ilyenkor szokásos keresletcsökkenésre számíthatunk. Itt a szezonális keresletemelkedés nyár végétől várható, mivel akkor kezdik az ékszerészek feltölteni a készleteket, felkészülve az őszi ünnepi és esküvői szezonra.
Az Arany Világtanács első negyedéves felmérései alapján világviszonylatban is változatlanul erős kereslet jelentkezik az arany iránt, de hasonló nagy az érdeklődés a sárga fémből készült ékszerek, rudak és érmék iránt is.
De nem csak a kínai és indiai vásárlók a befolyásoló tényezők, melyek mozgatják az arany árát. Az aranypiac.hu elemzése szerint a közeljövőben a következő események befolyásolják a leginkább az arany árfolyamának az alakulását.
A sárga fém világpiaci árfolyamára pozitív hatást gyakorolhat a már említett ázsiai országok, Kína és India növekvő étvágya, mely két ország a 2011-es év első negyedévében a világon fogyasztott aranynak több, mint a feléért felelős.
Az Európában egyre elhúzódó euró-válságból kifolyólag az euróra számított aranyár rekordszintre emelkedett, és ezt a szintet jelenleg is tartja.
Nagy a valószínűsége, hogy Amerikában a jelenlegi súlyos gazdasági helyzet is emeli az arany árát. Standard and Poor's hitelminősítő még áprilisban előrejelezte, hogy az Egyesült Államok államadóssága eléri a 14 294 milliárd dollárt.
A globálisan emelkedő élelmiszer-, nyersanyag- és energiahordozók árai inflációt idéznek elő a költségoldalon, a főként a növekvő gazdaságok (Kína, India, Brazília) bővülő igényei, amik előidézik az árnövekedést. De világszerte megfigyelhető a fogyasztási cikkek, nyersanyagok, energiahordozók irányában az emelkedő szükséglet, ami nem utal arra, hogy a jövőben ez az inflációs nyomás csökkenne.
Gazdasági növekedés jelenlegi megtorpanása is növelheti az arany árát. Gátló tényező a gazdaságok ütemes növekedésében a munkanélküliség, az infláció kockázata, a nemzeti adósságproblémák.
Pozitív hatással van az aranyárra az a tény is, hogy ez az egyik legkevésbé korreláló befektetési alternatíva, így sokan az aranyat választják a kockázatok mérséklése érdekében.
Hasonló következménnyel jár az is, hogy csaknem húsz év után a jegybankok a 2010-es évben több aranyat vásároltak fel, mint amennyit eladtak a tartalékaikból.
Az ékszeriparban az aranyfelhasználás az elmúlt tíz évben csökkenő tendenciát mutatott, mélypontot jelentett a 2009-es évi gazdasági válság. De azóta növekszik folyamatosan az arany ékszerek utáni kereslet, az egyik jelentős vásárlóréteg Kínában és Indiában található, ahol a vagyonosodó rétegek gyarapodásával nő a vásárlási potenciál.
Az egyik legnagyobb befolyásoló tényező mégis az aranyárfolyamra maga a sárga fém kitermelése, ma már messze nem olyan számottevő a lelőhelyek száma, mint ötven évvel ezelőtt. A bányák többletráfordítással tudják csak a kitermelést növelni, erre pedig csak a jelenlegi magas aranyár mellett van lehetőség. A csökkenő aranyár bányabezárásokhoz vezetne, ami pedig maga után vonná a kínálat esését is.
