A tárgyalóasztalhoz a kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók képviselői ülnek le, hogy megállapodjanak az új minimális órabér összegéről. A tárgyalások előtt Đuro Macut miniszterelnök és Siniša Mali pénzügyminiszter is hangsúlyozta: olyan fenntartható megoldást kell találni, amely egyszerre biztosítja a bérek további növekedését, a gazdaság versenyképességének megőrzését és a makrogazdasági stabilitást – írja a Politika napilap.
Az elhangzottakkal a szakszervezetek is egyetértenek, ugyanakkor egyelőre nem kívánják nyilvánosságra hozni konkrét követeléseiket. Dragan Todorović, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének alelnöke és a tárgyalódelegáció tagja szerint az idei egyeztetések egyik legfontosabb témája nemcsak a minimálbér, hanem a közszféra bérrendszere is lesz. Mint rámutatott, a szakszervezetek szerint nem lehet kizárólag a minimálbér emeléséről tárgyalni, mivel a közszférában jelentős bértorlódás alakult ki. Álláspontjuk szerint a minimálbér növekedése nem haladhatja meg a többi kereset emelkedésének ütemét, mert ez tovább mélyíti a bérfeszültségeket és újabb problémákat okoz a munkaerőpiacon.
Todorović emlékeztetett arra is, hogy korábban a bérbesorolási rendszer célja az volt, hogy azonos munkáért azonos bér járjon, ugyanakkor az egyes ágazatokban alkalmazott eltérő béremelések ezt az elvet felborították. Ez elégedetlenséget szül, és hozzájárul a dolgozók elvándorlásához mind a köz-, mind a versenyszférából.
A tavalyi minimálbér-tárgyalások eredményeként 2026. január 1-jétől 10,1 százalékkal emelkedett a minimális órabér, miután 2025. október 1-jétől már egy rendkívüli, 9,4 százalékos emelés is életbe lépett. Ennek nyomán a minimális órabér 371 dinárra nőtt. A pénzügyminisztérium adatai szerint a minimálbér 2025 és 2026 között összesen 37 százalékkal emelkedett, ami reálértéken 27,1 százalékos növekedést jelentett.
Nyitókép: Pixabay.com
