A hazai beruházási légkör javítása és a vállalkozókedv élénkítése egyaránt folyamatos kihívást jelent a gazdasági szféra szereplői és a döntéshozók számára. Horvát Király Andrea mezőgazdasági gépészmérnök, vállalkozó, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági képviselőjelöltje az ügyvezető kormány gazdasági minisztériumának államtitkáraként az elmúlt időszakban testközelből alakíthatta és követhette ezeket a folyamatokat. Lapunknak adott interjújában a mandátuma alatt fókuszba került támogatási programokról, a vajdasági magyar közösség pályázati aktivitásáról, valamint a gazdasági környezet további fejlesztéséhez szükséges lépésekről kérdeztük.
Kiemelne bizonyos vállalkozástámogatási programokat, amelyek aktuálisak vagy már megvalósultak a mandátuma idején?
– Az elmúlt időszakban a Gazdasági Minisztériumban különösen fontos szempontnak tartottuk a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatását és fejlesztését. A gazdasági szféra meghatározó részét ezek a vállalkozások teszik ki, ezek a gazdasági stabilitás fontos elemei. Elsődlegesen a jelenleg is nyitva lévő pályázatra hívnám fel a vállalkozók figyelmét. A Gazdasági Minisztérium a Szerbiai Fejlesztési Ügynökséggel (RAS) és a Postai Takarékbankkal (Poštanska Štedionica) együttműködve támogatott hitelkonstrukciót kínál mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint szövetkezetek számára. A támogatást új berendezések és tartós forgóeszközök finanszírozására irányozták elő.
Az igényelhető hitelösszeg 700 000,00–15 000 000,00 dinár, és a pályázónak rendelkeznie kell a 30% önrésszel. A jelenleg rögzített 6,7%-os kamatláb helyett a támogatottnak 2%-os kamatot kell fizetnie. A pályázat benyújtási határideje a rendelkezésre álló források (220 millió dinár) kimerüléséig, de legkésőbb október 9-ig tart. Bővebb információ található a Gazdasági Minisztérium honlapján a közfelhívás (Javni pozivi) menüpont alatt, bővebb, operatív segítségért pedig az Akreditált Regionális Fejlesztési Irodákhoz fordulhatnak az érdeklődők. A megvalósult pályázatok listája széles körű, miként a vállalkozások nagysága, lokációja és fejlettségi szintje is különböző. A kiírásokat is ehhez igazítottuk. Támogatott szektorok voltak a falvakban működő női vállalkozók, régi mesterségek és kézművesek, demográfiailag fejletlen területen működő vállalkozások, családi vállalkozások, exportorientáltak, egyesületek, melyeknek tevékenységi köre kapcsolódik a vállalkozásfejlesztéshez, fiatal és kezdő vállalkozók, valamint a feldolgozóipar számos területe.
A támogatások nagysága változó a fejlesztési szükségesség függvényében, 100% és 30% vissza nem térítendő érték között mozog. Minisztériumunk elsődlegesen a gazdaság azon szereplőit támogatja, melyek a feldolgozás, a gyártás területén tevékenykednek, viszont ez nem zárja ki azt a tényt, hogy olyan pályázati kiírásaink is meg szoktak jelenni, melyek a vállalkozások teljes területét érintik.
Milyen tapasztalatai vannak: a vajdasági magyarok kellőképpen értesülnek-e ezekről, pályáznak-e?
– Minden adott állapot fejlesztést igényel, ezt vallom, és így dolgozom. Az elmúlt időszak gazdasági fejlődéséhez jelentősen hozzájárult a Prosperitati Alapítvány pályázati rendszere, a vállalkozók ehhez szoktak, ezekkel a lehetőségekkel éltek. Viszont azt is szeretném hinni, hogy a Gazdasági Minisztérium programjai, rendszere, működési módja is közelebb került a vajdasági magyar vállalkozókhoz. A kimutatások szerint az e területről átadott pályázatok és sikeres pályázók száma folyamatosan növekszik, ugyanakkor nem mondanám, hogy mindenkihez megfelelően eljut a szükséges információ. Arra bátorítom a vállalkozókat, hogy látogassák rendszeresen a minisztérium weboldalát, mert azon minden aktuális pályázati kiírás megtalálható a szükséges információkkal. Elérhetőségeim nyilvánosak, megkereshetnek elképzeléseikkel telefonon, illetve szívesen fogadok minden vállalkozót a minisztériumban is. Vallom, hogy gondolat gondolatot ébreszt, mely elősegíti a közös fejlődést. A Vajdasági Magyar Szövetség államtitkáraként feladatomnak érzem, hogy a belgrádi távolságot közelebb hozzam a vajdasági magyarsághoz. Fontosnak tartom, hogy amikor egy pályázat megjelenik, a pacséri, kishegyesi, zentai, adai, szabadkai, topolyai, tornyosi, és sorolhatnám azon települések neveit, ahol bejegyzett székhelyű vállalkozóink vannak, érezzék, hogy megkereshetnek, hiszen együtt gondolkodva jutunk előrébb. A fontossága és jelentősége nem elhanyagolható annak a ténynek, hogy a vállalkozó anyanyelvén kérdezhet a kiírt pályázati lehetőségekről. A fejlesztési elképzeléseit, nehézségeit megoszthatja, megbeszélhetjük közösen a lehetőségeket, és konklúzióval, új ismeretek birtokában teheti meg a következő lépést. A személyes kapcsolatot kiemelkedő fontosságú kommunikációs csatornának tartom, éppen ezért bátorítom a vállalkozókat az ilyen szintű megkeresésre.
Mivel foglalkozott a legtöbbet államtitkárként a most lejáró mandátum alatt?
– Az elvégzett feladatok csoportosíthatóak hazai és külföldi kapcsolódásúakra. Mindazok a feladatok, amelyekben részt vettem és fűződnek Magyarországhoz, Oroszországhoz, Azerbajdzsánhoz, Kínához, hosszú távú elvégzendő projektek, hiszen azon túl, hogy egy beruházó megjelenjen Szerbiában, az is fontos szempont, hogy a hazai vállalkozókkal ipari beszállítói kapcsolatot hozzon létre. Nemzetközi megbeszélések alkalmával ezt mindig fontosnak tartottam hangsúlyozni. Egy nagyberuházásnak önmagában is van jelentősége, de mindig szem előtt kell tartani azt a releváns kérdést, hogy mit tud abból profitálni a környékbeli kisvállalkozó. Hiszen, ahogyan fent is említettem, a kis- és középvállalkozások a gazdaság mozgatórugói. Feladatomnak tartottam, hogy meghallgassam ezeket a vállalkozókat, mind a sikerüket, mind a nehézségeiket, majd ennek alapján megismertessem velük a Gazdasági Minisztérium, a Gazdasági Fejlesztési Alap, a RAS, illetve az Iparkamara által kínált lehetőségeket. Számomra az egyik legfontosabb feladat megmutatni, hogy a vajdasági magyar vállalkozó nem egy külön gazdasági világ, hanem a szerbiai gazdaság része.
Milyen lépésekre lenne még szükség ahhoz, hogy tovább javuljon az országban a beruházási légkör, a vállalkozókedv?
– A nagy ipari beruházások megjelenése miatt elengedhetetlen felkészíteni a vállalkozókat arra, hogy a megfelelő infrastruktúra, gépsor, tudás és minőségbiztosítási előírások mellett gyakorlattal is rendelkezzenek. Ezek támogatások nélkül lassú folyamatok; egy beruházó azt is szem előtt tartja, hogy egy országban, ahová beruházni kíván, van-e ilyen gazdasági rendszer. Ugyanakkor azt is szem előtt kell tartani, hogy Szerbiában igazán jelentős azon cégek száma, melyek saját termékkel rendelkeznek és kellően jó minőségű terméket gyártanak. Ezért fontos a támogatási rendszert a vállalkozások életciklusához igazítani, megadni a lehetőséget a kezdéshez, a fejlesztéshez, a gyártási gépsor, illetve a gyártóüzem bővítéséhez, az exportpiacra jutáshoz. A végső cél egy önállóan működő vállalkozás kialakítása kell hogy legyen, melynek támasza az intézményi háttérrendszer, ahová a vállalkozó fordulhat a következő lépésének megtétele esetén.
