Másfél évszázad tudás, érték és hagyomány

Térségünkben már jó ideje meghatározó szereppel bír az az igen sokrétű és szerteágazó oktatási rendszer, amely nemcsak a fiatalok tudását és versenyképességét alapozza meg, hanem közösségünk mindennapjait is jelentős mértékben befolyásolja, hiszen iskoláink nem csupán oktatási intézmények, hanem a helyi közösségek kiemelt jelentőségű szellemi és kulturális központjai is. A magyar tannyelvű oktatás megőrzése és fejlesztése napjainkban is kulcskérdésnek számít, hiszen az anyanyelven megszerzett tudás az identitás, a közösséghez tartozás és a kulturális örökség továbbadásának az alapja, éppen ezért oktatási intézményeinknek folyamatosan alkalmazkodniuk kell a változó munkaerő-piaci igényekhez, olyan korszerű tudást biztosítva a felnövekvő generáció tagjai számára, amely nem csupán az érettségijükre vagy a választott szakmájukra készíti fel, hanem önálló gondolkodásra, együttműködésre és felelős döntéshozatalra is serkenti őket. Sorozatunkban azokat a vajdasági középiskolákat mutatjuk be, amelyekben magyar nyelvű oktatás (is) folyik, így sokunk életében voltak meghatározó helyszínei a gyermekkor és a felnőtté válás közötti átmenet időszakának, teret adva azoknak az élményeknek, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az álmaink célokká, a terveink döntésekké, a vágyaink pedig valósággá váljanak.

A Zentai Gimnázium története az elmúlt 150 évben szorosan összeforrt a Tisza-parti város múltjával és fejlődésével. Az impozáns épület Zenta városképének meghatározó része, az intézmény pedig generációk számára jelentette a tudás megszerzésének, a továbbtanulásra való felkészülésnek a helyszínét. Az iskola falai között diákok ezrei tanultak és érettségiztek az elmúlt másfél évszázad során, közülük sokan később a felsőoktatásban folytatták tanulmányaikat, majd különböző értelmiségi pályákon helyezkedtek el. A gimnázium története nem csupán az oktatás múltjáról mesél, hanem a várost és a helyi magyar közösséget érintő történelmi változásokról is, mivel az intézmény működését az államhatárok, az oktatási rendszerek változásai és folyamatos átalakulása befolyásolta. A Zentai Gimnázium idén ünnepli fennállásának 150. évfordulóját, története azonban jóval régebbre nyúlik vissza, mint az intézmény hivatalos megalapításának dátuma.

A történelmi beszámolók szerint a település fejlődésével párhuzamosan már a 19. század első felében igény mutatkozott arra, hogy a városban a népiskolai oktatáson túl magasabb szintű képzés is elérhető legyen a környékbeliek számára. Az első gimnáziumalapítás ötlete először 1842-ben látott napvilágot, ám a kezdeményezést a korabeli hatóságok nem támogatták. Ennek ellenére a gondolat és az ötlet nem tűnt el, sőt a következő évtizedekben egyre erősebbé vált az a felismerés, hogy egy fejlődő, fontos mezővárosnak saját középiskolára van szüksége. 1870-ben a zentai képviselő-testület határozatot hozott egy hatosztályos polgári iskola létrehozásáról. Az első osztály 1870. október 1-jén nyílt meg, és az intézmény a kezdetekben egy magánházban működött, majd a város egy megfelelő épületet biztosított a tanulóknak. Sajnálatos módon a polgári iskola nem hozta meg a várt reményeket, mivel egyre többen tartották fontosnak, hogy a zentai fiatalok olyan intézményben tanulhassanak, amely közvetlenül felkészíti őket a további tanulmányokra, illetve az értelmiségi pályákra. A községbeli tehetősebb családok kénytelenek voltak Szegedre, Szabadkára vagy Zomborba küldeni a gyermekeiket továbbtanulni, ami a város számára is hátrányt jelentett.

A témáról megjelent történeti összefoglalók szerint a gimnázium ügyét végül 1874-ben Spitzer Ignác városi képviselő karolta fel, aki azt indítványozta, hogy a már működő polgári iskolát alakítsák át gimnáziummá. 1875-ben a városi képviselő-testület jóváhagyta az intézmény létrehozásának tervét és végül 1876-ban a minisztérium engedélyezte, hogy a polgári iskola gimnáziummá alakuljon át.

A tanítás 1876. október 5-én kezdődött meg, és kezdetben négyosztályos algimnáziumként működött.

A történelmi leírások szerint a gimnázium első évei azonban nem voltak könnyűek és az intézmény pénzügyi helyzete is igen rossz volt. A város végül jelentős anyagi részt vállalt az iskola fenntartásában, aminek köszönhetőn tovább működhetett. A tanulói létszám növekedésével hamarosan szükségessé vált egy önálló gimnáziumi épület létrehozása. Az új épület terveit Kuthy József készítette, az építkezés pedig 1883-ban kezdődött meg. Az első saját gimnáziumi épület 1885-re készült el, és ettől kezdve már egy kifejezetten a középiskolai oktatás céljára kialakított intézmény szolgálta a zentai diákokat.

A rendelkezésre álló források alapján a város vezetése azonban nem elégedett meg a négyosztályos algimnáziummal. Már az 1880-as években igény mutatkozott a teljes, nyolcosztályos főgimnázium létrehozására. A minisztérium ezt eleinte nem engedélyezte, de a törekvések végül eredményre vezettek. 1897-ben megnyílt az ötödik osztály, majd fokozatosan növekedett a tagozatok száma. 1900 őszén már az első nyolcadikos osztály indult el, 1901 júniusában pedig az első zentai gimnazisták tették le az érettségi vizsgát. Valójában ekkor vált főgimnáziummá az intézmény, tehát nyolcosztályossá. Ezzel Zenta teljes főgimnáziummal rendelkezett, amely immár a továbbtanulásra és az értelmiségi pályákra is közvetlenül felkészíthette a fiatalokat.

A történeti források tanúsága szerint a gimnázium fejlődésével az épület is bővítésre szorult. Az 1884-ben készült épület nem tudta befogadni a diákokat, mivel egyre nőtt a tanulók létszáma. Az 1900-as évek elején felmerült egy új gimnáziumi épület építése, de mivel nagyon költséges lett volna, így csak átalakították, és hozzáépítettek két új épületszárnyat a régi épülethez. Az átalakított korábbi algimnáziumi épület – kisebb megszakítások után 1906 késő őszére lett kész, átadására november 1-jén került sor, de teljesen csak 1910-ben fejezték be. Ekkor vált a főtér legszebb épületévé a magyaros díszítésével és függőleges beosztású homlokzatával. A beltere is jelentősen megnőtt, 25-ről 63-ra bővült a helyiségek száma. A terveket Berzenczey Domokos városi főmérnök és Szabó Mihály építőmester készítette. Az intézmény új otthona pedig nemcsak korszerűbb körülményeket biztosított, hanem jól kifejezte azt is, hogy a századfordulóra a gimnázium Zenta egyik legfontosabb intézményévé vált.

A rendelkezésre álló források alapján a 20. század elején a gimnázium már nem csupán oktatási intézmény volt, hanem a város szellemi és kulturális életének egyik központja is. A tanárok aktívan részt vettek Zenta kulturális és társadalmi életében, az iskolában önképzőkörök, sporttevékenységek, különböző gyűjtemények és könyvtár is működött, azonban ezt a fejlődést az első világháború kettétörte. 1914-ben az épületet katonai kórházzá alakították át. A háború nemcsak az épületet érintette, hanem a tanári kart és a diákokat is, hiszen a történelmi dokumentumok szerint többen bevonultak. Az első világháború végére az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlott, Zenta pedig egy új állam, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság részévé vállt. A változás jelentősen befolyásolta a gimnázium működését is. Új oktatási rendszer jött létre, más feltételek mentén működött az intézmény és a szerb nyelv oktatása, illetve használata jóval nagyobb szerepet kapott. A két világháború közötti időszakban a gimnázium fokozatosan leépült, majd 1929-ben négyosztályos algimnáziummá fokozták le. Az 1941-ben bekövetkező újabb államváltozás ismét átalakította az iskola helyzetét. A magyar közigazgatás visszatérésével a gimnázium ismét főgimnáziumként működhetett. A második világháború azonban újból megszakította az oktatás folyamatosságát, és az épületet ismét kórházi célokra használták. A háború befejezését követően új korszak kezdődött és 1945-től szerb, illetve magyar nyelven is megindult az oktatás, és rövid idő alatt jelentősen megnőtt a tanulók száma. Az 1940-es évek második felében már külön magyar és szerb tannyelvű gimnázium is működött Zentán. A magyar gimnázium később Bolyai Farkas nevét vette fel. A két intézmény önállóan működött, de továbbra is ugyanazt az épületet használta.

A történeti munkák beszámolói alapján az ötvenes években ismételten átszervezték az oktatási rendszert. A kötelező nyolcosztályos általános iskola bevezetése, a középfokú oktatás szerkezetének változása, valamint az új szakirányú képzések megjelenése a gimnáziumokra is hatással volt. 1956-ban a magyar és a szerb gimnáziumot egyesítették, és létrejött az egységes zentai gimnázium, amely később Moša Pijade nevét viselte. Az intézményben továbbra is jelen volt a magyar és a szerb nyelvű oktatás, ugyanakkor a középfokú oktatás egésze változóban volt. A hatvanas évek elejétől egyre nagyobb fókuszba kerültek a szakmai képzéssel foglalkozó középiskolák. A gimnázium mellett különböző egészségügyi, vegyészeti, gazdasági és más képzéseket is végeztek és ezek ugyanabban az épületben kaptak helyet.

1969-re újabb átalakításon ment keresztül az épület, felépítették a második emeletet, amely több tantermet, laboratóriumot és könyvtárat is biztosított. A hetvenes évekre az akkori oktatáspolitikai átalakítások következtében 1975/76-ban már nem indíthattak új első osztályt a gimnáziumban, és megkezdődött az intézmény felszámolása. Az iskola ugyan még működött, és a korábban megkezdett évfolyamok befejezhették tanulmányaikat, de a gimnázium fokozatosan egy hivatásirányú oktatási rendszerbe olvadt be. A régi intézmény jogilag 1978-ban szűnt meg, az utolsó gimnazisták pedig 1979-ben fejezték be tanulmányaikat. Természetesen az épület továbbra is iskola maradt, de már nem klasszikus gimnázium működött benne. A hetvenes és nyolcvanas években különböző iskolaközpontok és középiskolai intézmények vették igénybe az impozáns épületet, viszont az 1980-as évek vége újabb fordulatot hozott a gimnázium életében. A jugoszláv oktatási rendszer átalakulásával felcsillant a remény az önálló gimnáziumi oktatás visszaállítására. 1990. augusztus 28-án ismét létrejött a Zentai Gimnázium, amely a korábbi intézmény hagyományait tovább folytatta. Az iskola pedig azóta ismét a gimnáziumi képzés egyik meghatározó központja a zentai és környékbeli fiatalok számára.

A Zentai Gimnázium épülete később, 2018-ban átfogó, teljes körű külső és belső renováláson esett át és a munkálatok idejére az ott található tanintézményeket átmenetileg kiürítették. Az épületet végül 2019-ben vették újra birtokba a tanulók, azóta pedig Zenta és a környék egyik legszebb iskolájának számít.

A felújításokról és a gimnázium terveiről, illetve az iskola jelenlegi helyzetéről Kálmán Róbert, a Zentai Gimnázium igazgatója lapunknak elmondta, hogy a legutóbbi felújítás során az épület nyugati szárnyát bővítették ki. Mint mondta, új tantermeket hoztak létre, valamint egy ebédlővel is gazdagodott az épület.

– Jelenleg megközelítőleg hatezer négyzetméter hasznos alapterületen dolgozunk. Ebbe beletartoznak a tantermek, a különböző kabinetek, a testnevelésre alkalmas helyiségek és sok minden más. A mai diáklétszámot figyelembe véve, bőven elférünk ezen a helyen, mivel tudjuk, hogy ennél sokkal több diák is tanult a gimnázium épületében, mint amennyien most végzik a tanulmányaikat. A régi időkben még nem voltak ennyire szerteágazóak az igények a különböző szaktermek iránt, mára azonban ez megváltozott. A Zentai Gimnáziumban régóta szerb és magyar nyelvű oktatás folyik. Minden évfolyamban egy szerb és két magyar tagozatunk van és jelenleg 140 diák tanul nálunk. A diáklétszám folyamatosan csökken minden iskolában, és nagy a verseny a tanulók iránt. Folyamatosan azon gondolkodunk, hogy milyen más szakokat indíthatnánk, de ehhez nagyon sok feltételnek kell eleget tennünk. A szaktantermeink és a szaktanáraink létszáma is befolyásolja ezt, valamint országos és tartományi szintű engedélyekre is szükségünk van egy új szak elindításához. Ettől függetlenül az iskola fejlődéséért mindent megteszünk, folyamatosan pályázunk és fejlesztjük, amit csak lehet. A gimnázium nevéhez több tudományos és idegen nyelvű verseny is fűződik, amelyekre nagyon büszkék vagyunk. A fejlesztések területén el kell mondani, hogy az épület állapota nagyon jó, viszont az udvaron még lenne tennivaló. A sportpályák nincsenek a legjobb állapotban, ezeket szeretnénk mielőbb felújítani, hogy minden területen rendben legyünk – mondta az igazgató.