Kedden elfogadta az Országgyűlés a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvényt, amelynek értelmében az ügyfeleknek május 6-a és június 5-e között kell kérelmezniük a kártalanítást. A Fidesz múlt pénteken beterjesztett indítványára – amelyet házszabálytól eltéréssel tárgyalt a Ház – 185 képviselő szavazott igennel, 5-en nemmel. Utóbbiak független képviselők voltak, Fodor Gábor, Kész Zoltán, Kónya Péter, Szabó Szabolcs és Szelényi Zsuzsanna.
A törvény hatálya a Quaestor Financial Hrurira által kibocsátott, a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. vagy annak kapcsolt vállalkozása által értékesített kötvények ügyleteire terjed ki. A jogszabály kimondja a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjának létrejöttét, amely – a Befektetővédelmi Alap (Beva) kártalanításával együtt – 30 millió forintig kárpótolja az ügyfeleket. Az indoklás szerint ez feltételezhetően lényegesen nagyobb arány, mint amihez az ügyfelek egyedi perben, illetve a felszámolási eljárásban reálisan juthatnának.
Az egyik előterjesztő, Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője korábban azt mondta, hogy mindössze 73 olyan ügyfél van, aki 30 millió forint feletti összegben fektetett be a Quaestorba, ők mérlegelhetnek: maradnak a polgári úton történő igényérvényesítésnél, vagy pedig elfogadják a 30 millió forintot, és lemondanak a követelésük többi részéről.
A törvény rendelkezése szerint a 30 millió forintot meg nem haladó összegű követeléseket tőkeértéken, a kötvényeket pedig névértéken kell figyelembe venni. Az alap forrásait kötvénykibocsátással és hitelfelvétellel biztosítja. Kötvényt legfeljebb 10 éves futamidőre bocsáthat ki, kölcsönt pedig hitelintézettől vehet fel legfeljebb 10 éves vagy a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) maximum 3 hónapos futamidőre. A kötvénykibocsátásra és az MNB-hitelre állami kezességvállalás vonatkozik.
Az alap a likviditásának biztosítása érdekében – hiteltörlesztésre, saját forrásainak kiegészítéséhez – a Beva tagjaitól visszafizetési kötelezettséggel előleget igényelhet. Ezen előleg megfizetésére a Beva-tagok a tavaly a Beva felé fennálló éves díjfizetési kötelezettségük arányában lesznek kötelesek.
Rogán a javaslat beterjesztésekor arról beszélt, hogy a Beva kártalanítását kiegészítő befektetési vállalkozások ezért cserébe megkapnák a Quaestor felszámolásából keletkező vagyont. A törvény arról is rendelkezik, hogy a kártalanítási alap záró beszámolója után az alapba előleget befizetők által megelőlegezett, de az éves visszafizetésekből meg nem térült követeléseinek adóból történő levonásáról külön törvény szól majd.
A kártalanítási alap irányítását a Beva igazgatósága végzi, pénzeszközeit pedig az MNB-nél vezetett számlán kezeli. A károsultaknak május 6-a és június 5-e között egy űrlapon kell kérelmezniük a kárrendezést, igazolva a követelésük összegét. A kérelmek a kijelölt kormányablakoknál és postán – tértivevényes levélben – is benyújthatók lesznek. Az alap a kérelmet a kézhezvételtől számított 30 napon belül megvizsgálja, e határidő azonban meghosszabbítható. Ha a kérelem megfelel a kárrendezés követelményeinek, az alap tájékoztatást ad erről a jogosultnak, és e tájékoztatást követő 30 napon belül fizet.
A törvény ma,szerdán lép hatályba.
MNB: Harminckétezer kötvényes van
A Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt.-nél tevékenykedő felügyeleti biztos adatai szerint 32 ezren vannak a Quaestor-kötvényesek, akár fiktív, akár valós kötvény van követelésük mögött – nyilatkozta Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője, hozzátéve: légből kapottak, a közvélemény megtévesztésére alkalmasak azok az egyes sajtóorgánumokban megjelent találgatások, amelyek szerint a Quaestor brókercégének ennél jóval több, akár 120 ezer ügyfele volna. Ez utóbbi szám a brókercég nyilvántartása szerinti a valaha volt összes ügyfelét tartalmazza. A Quaestor Értékpapír Zrt.-nél a kötvényesekkel együtt ma összességében mintegy 36 ezer ügyfélnek van értékpapírszámláján egyenleg, ebből mintegy 32 ezren vásároltak Quaestor-kötvényt.
Binder beszélt arról is, hogy a Quaestor-károsultak kárrendezési alapjának létrehozásáról szóló törvényjavaslathoz hétfőn benyújtott módosítás lehetővé teszi, hogy azok a Quaestor-kötvényes vagy fiktív kötvényes ügyfelek is részesülhessenek az alap kártalanításából, akik nem a Quaestor brókercégével, hanem a vállalatcsoport „csúcsintézményének” számító Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-vel kötöttek kötvényvásárlásra szerződést. Így valamennyi kötvényes ügyfélre vonatkozik az alap maximum 30 millió forintos kártalanítása, függetlenül attól, hogy melyik Quaestor-céggel szerződtek annak idején. Az Országgyűlés kedden megszavazta a törvényt.
Hozzáfűzte, hogy a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-nek nem volt kötvény vagy bármilyen egyéb értékpapír forgalmazására vonatkozó felügyeleti engedélye vagy regisztrációja. Az MNB emiatt jogosulatlan szolgáltatás gyanújával piacfelügyeleti vizsgálatot indított el e társasággal szemben, ez azonban nem érinti az ügyfelek kártalanítását.
A szóvivő határozottan cáfolta azokat a sajtótalálgatásokat is, amelyek szerint a Quaestor brókercégénél nem kötvényekkel, hanem egyéb értékpapírokkal rendelkezők rosszabbul járnának a kártalanítás során. Jelezte, hogy az MNB és a felügyeleti biztos adatai szerint a befektetési vállalkozásnál lévő egyéb értékpapírok – például részvények, állampapírok – nem hiányoznak, rendelkezésre állnak, tehát ezeket felszámolás esetén a felszámolónak ki kell adnia jogos tulajdonosaiknak.
Ezek az értékpapírok az egyes ügyfelek nevén nyilvántartott, azok saját tulajdonát képező papírok, tehát ha az MNB visszavonja a Quaestor Értékpapír tevékenységi engedélyét és a bíróság elrendeli annak felszámolását, nem is számítanak a felszámolási vagyon részének, vagyis az értékpapírok kiadásával nem kell megvárni a felszámolási eljárás lefolytatását sem.
A Tebész szerint alkotmányellenes
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (Tebész) szerint alkotmányellenes a Quaestor-kötvény károsultjainak egyedi kártalanításáról szóló törvény, amelyet tegnap fogadott el a parlament. Dióslaki Gábor, a szervezet elnöke kifejtette: véleménye szerint hiányzik a közérdek a rendelkezésből, amely egy konkrétan nevesített, magánkibocsátású tőkepiaci termékre vonatkozóan ír elő egyedi megkülönböztetést a kárrendezési folyamatban.
A kárrendezést egy erre általános felhatalmazással rendelkező szervezetnek (Beva) az általános szabályok szerinti eljárásban kell intéznie, miközben a kártérítési összegben jelentős különbség van a többi hasonló értékpapírhoz és károsulthoz viszonyítva. Dióslaki szerint a kárrendezés egyedi módja indokolatlanul hátrányos megkülönböztetést eredményez a mind időben, mind jogalapban azonos problémával küzdő más károsultakhoz képest, így ellentétes a jogállami jogbiztonság és egyenlőség elvével. A Tebész elnöke hozzáfűzte: nem a 30 millió forintos kártalanítási összeget kifogásolja, az érdekvédelmi szervezet üdvözölné, ha minden megkárosított befektetőre ez vonatkozna. Megjegyezte azt is: nem lenne meglepve, ha a most elfogadott törvény miatt egy Buda-Cash károsult az Alkotmánybírósághoz fordulna.
MSZP: Az adófizetők állják majd a „számlát”
Az MSZP szerint a Fidesz a Quaestor-ügy valódi felelőse, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) helyett végső soron az adófizetőkkel fizettetné meg a pénzügyi vállalkozás ügyfeleinek kártalanítását.
Tóth Bertalan, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese keddi budapesti sajtótájékoztatóján közölte, megszavazzák a fideszes képviselők által benyújtott, a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, mert „minden szalmaszál fontos a károsultaknak”, de az előterjesztéssel több problémájuk is van. Értékelése szerint „a fideszes brókerkormány” a javaslattal mentesíteni kívánja a felelősség alól az MNB-t. Hozzátette: a jegybank mulasztott felügyeleti hatáskörében, amivel kárt okozott.
Az MSZP-s képviselő elmondta, azért fizetnének az adófizetők, mert a bankok csak megelőlegezik a kártalanítás összegét, majd a megelőlegezett pénzt leírhatják az adójukból, ha nem lesz elegendő a Quaestor vagyona, illetve az elkövetők magánvagyona a kártalanításra. Tóth szerint arra lehet számítani, hogy a költségvetésben így kieső bevétel pótlására Quaestor-adót vezet be a kormány.
Problémaként említette, hogy csak a Quaestor-ügyfeleknek biztosítanak 30 millió forintig kártalanítást, ezzel szemben az MSZP javaslata alapján a Buda-Cash és a Hungária Zrt. károsultjai is hozzájuthatnának befektetett pénzükhöz. Megjegyezte, utóbbi két pénzügyi vállalkozás ügyfelei csak hatmillió forintig kaptak kártalanítást. Mint mondta, az MSZP javaslata alapján a felelősség kérdése sem lenne megkerülhető. Az MNB-nél megvan az az összeg, amely elég lenne a kártalanításra, hiszen a jegybank több mint 200 milliárd forintot „bújtatott el” különböző alapítványoknál, illetve fektetett ingatlanokba.
Tóth beszélt arról is, hogy nem minden károsultra vonatkozik a javaslat, az leszűkíti a kártalanítást a kötvényre. Ezzel szemben az MSZP azt javasolta, hogy minden pénzügyi eszközre terjedjen ki a kártalanítás.
