Elsősorban a brókerbotrány uralta a keddi parlamenti plenáris ülést a kormánypártok és az ellenzék kölcsönös vádaskodása közepette. Az alábbiakban az ülésen elhangzott felszólalásokból szemezgettünk.
Az MSZP szerint azzal, hogy Kövér László házelnök nem hívta össze a házbizottságot, megakadályozta, hogy törvényt fogadjanak el a károsultak azonnali, hatmillió forint értékben történő kártalanításáról. A szocialisták szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter is alkalmatlanná vált a feladatára.
A kormány részéről Répássy Róbert erre úgy reagált: nyelvbotlás lehetett az oka, hogy a Buda Cashért nem aggódnak a szocialisták, pedig ott nem 31 000, hanem 96 000 ügyfél került bajba. Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy hatmillió forintig a kisbefektetők megkapják a pénzüket, a nagyobb befektetőknek azonban meg kell várniuk a büntetőeljárás végét. Répássy szerint a szocialisták nem tudják, hogy mit akarnak, és „csak hecckampányt folytatnak”.
A kétpólusú politikai rendszert a Jobbik törte meg 2010-ben, a Fidesz és az MSZP pedig gazdasági nagykoalíciót működtet a viták hátterében – mondta Volner János, a Jobbik frakcióvezető-helyettese. A politikus felszólalásában kiemelte: a tapolcai választás tétje, hogy tovább folynak-e el a pénzek, és lesz-e elszámoltatás.
L. Simon László szerint azonban nem lehet összemosni a mostani kormányzást a Gyurcsány–Bajnai kormányokkal. Szerinte a Fidesz a kétpólusú politikai rendszer helyett centrális erőtérről beszél inkább, a kormánykoalíció a két szélsőségtől óvná meg az országot.
Ugyancsak a tapolcai választás fontosságáról beszélt Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető helyettese, hangsúlyozván, hogy a régió képviseletére „messze Fenyvesi Zoltán a legalkalmasabb”. A Jobbik jelöltje szerinte szélsőséges, és a szocialisták sem dicsekedhetnek jelöltjükkel, mert a MAL Zrt. felügyelő bizottságának tagjaként a katasztrófa után úgy nyilatkozott, hogy a vörösiszap nem mérgező.
A szocialisták részéről Burányi Sándor azt kérdezte, hogyan kerülhetett tízmilliárdos nagyságrendű közpénz a Quaestorhoz. Erre Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy reagált, hogy szerinte az első kérdés az: a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül a szocialisták 2005–2008 között miért adtak 18 milliárd forintot a Quaestornak.
Tóth Csaba szocialista politikus szerint „kormányzati stratégia kezd kibontakozni” a Quaestor-ügyben, és egy hónap után még nem tudják megmondani, hogy hány minisztérium érintett, ahogyan azt sem, hogy miért érte ez meg Magyarországnak. Kérdése arra vonatkozott, hogy részesültek-e a miniszterek jutalékban. Lázár erre megint csak a 2002 és 2010 közötti időszakkal példálózott, azzal érvelve, hogy míg a kormány 4,8 milliárd forintot helyezett letétbe a Quaestornál, addig a szocialisták 2002 és 2010 között 300 milliárd forintnyi készpénzt tartott ugyanott.
Kiss László MSZP-s képviselő afelől érdeklődött, hogy Tarsoly Csaba Quaestor-vezér hogyan kaphatott parlamenti belépőt, azzal vádolva a kormányt, hogy az VIP-szolgáltatásként kezeli az országgyűlési belépőket. Lázár János erre indulatos hangnemben úgy reflektált: „Kedvem lenne egy másik választ elmondani, de ezt a parlament falain belül nem tehetem meg”.
