Orbán: A nemzetnek nincsenek határai

HELYSZÍNI TUDÓSÍTÁS

Szombaton tartotta meg beszédét Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) fővendégeként. A rendezvény zárónapján közölte: előadása a jelenlegi kormányzati ciklus lezárásaként értelmezendő. Ám hozzáfűzte: az a terve, hogy jövőre egy új, ciklusnyitó előadást tart ugyanitt, Tusnádfürdőn.

A legfontosabb magyarországi politikai kérdésként a 2026-os országgyűlési választást nevezte meg. Ismertette a kormányoldal belső méréseit, amelyek szerinte biztatóak.

– Ha most vasárnap lenne a választás, a 106 egyéni választókerületből 80-at mi nyernénk. Ez fölényes győzelem és elsöprő többség, de ezzel nem vagyok elégedett. Legutóbb, 2022-ben 87 választókerületben nyertünk. Nem adjuk alább 2026-ban sem – üzente Orbán.

Kiemelte: minden választás különösen nagy tétet jelent a határon túli magyarok számára. Felidézte azokat a mondatokat, amelyeket szerinte az ellenzék némely politikusai a külhoni magyarokkal szemben használtak. Ezekkel szembeállította a nemzeti kormány álláspontját.

– Minden magyar választás a külhoni magyarok számára jelenti a legnagyobb kockázatot. Mi azt mondjuk, hogy az államnak vannak határai, a nemzetnek nincsenek – szögezte le.

Bejelentette a digitális polgári körök megalakítását. Ismertette az új kezdeményezés célját is, amely nemcsak a közelgő választásokra reagál, hanem hosszú távon is válasz akar lenni a konzervatív közösségek kiszorulására az online térből.

Beszédének egyik hangsúlyos témája az Egyesült Államok politikájához fűződő viszony volt. A kormányfő elmondta: Donald Trump elnöksége alatt Magyarország több stratégiai előnyhöz is jutott. Hangsúlyozta: nemcsak a világháborús veszély csökkent, hanem gazdasági eredmények is születtek. – Az ő győzelmével egyelőre sikerült elkerülnünk a világháborút. Megszüntették a Magyarországgal szembeni politikai diszkriminációt és a paksi atomerőmű elleni gazdasági szankciókat, így azt be tudjuk fejezni. Megindultak az amerikai beruházások is Magyarországra – jelezte a miniszterelnök.

MÉRSÉKLŐDÖTT A VILÁGHÁBORÚS VESZÉLY

A globális biztonságpolitika kérdéseket taglalva kiemelte: a közvetlen világháborús veszély mérséklődött, ám a helyzet továbbra is bizonytalan. Ismertetett egy európai kutatást, amely szerint több ország lakossága is komolyan tart egy globális fegyveres konfliktus kitörésétől. Hangsúlyozta: a háborúkat ritkán előzi meg hirtelen robbanás, sokkal inkább előjelek hosszú sora vezet a fegyveres konfliktusig. A jeleket most is érzékeli. Elemzései azt mutatják, hogy több folyamat is hasonlít a korábbi világháborúk előzményeire.

– A világháborúk előtt mindig erősödik a rivalizálás a nagyhatalmak között. Ha háborúról van szó, akkor nem kettő, hanem három Nap van az égen: az orosz, a kínai és az amerikai. Minden nagy háborút megelőz a felgyorsuló fegyverkezési verseny – állapította meg.

A miniszterelnök aláhúzta: a hadászati kiadások és a fegyvergyártás volumene drámaian nőtt az utóbbi évtizedekben. Hangsúlyozta, hogy a világégéseket megelőzte a nemzetközi gazdaság blokkosodása és a migráció erősödése. A kereskedelmi korlátozások száma is sokszorosára nőtt.

Nyomatékosította: Magyarországnak törekednie kell arra, hogy a háborúból kimaradjon, és regionális békeszövetségeket kell építenie. Példaként említette a szerb, szlovák, lengyel és az osztrák kapcsolatok erősítését.

ÖT STRATÉGIAI PILLÉR

Ismertette azt az öt stratégiai pillért, amelyeket szükségesnek tart ahhoz, hogy Magyarország kimaradjon egy esetleges háborúból. Az első feltétel a nemzetközi kapcsolatok kiegyensúlyozottsága, illetve a jó kapcsolat a világ minden hatalmi központjával. A második feltételként a honvédelmi képességek megerősítését nevezte meg. A harmadik pillérként a válságálló, önellátó gazdasági rendszer kiépítését jelölte meg. Elmondta: a hadiipar, az

energia, az élelmiszer és a digitális szektor mind nemzeti szuverenitási kérdéssé vált. Negyedik elemként a humán erőforrás, a kultúrfölény szerepét emelte ki. Ismertette az oktatási kiadások mértékét és a felsőoktatás nemzetközi eredményeit. Emlékeztetett: ma Európában Magyarország költi a legtöbbet GDP-arányosan az oktatásra. Három egyeteme a világ első 2 százalékában, kilenc az első 5 százalékában van. Ötödik feltételnek a hosszú távú, nemzetstratégiai egyensúlyra épülő tervet nevezte meg. Kiemelte: Magyarország nem zárkózhat be egy geopolitikai blokkba sem.

AZ EU LETÉRT A JÓ ÚTRÓL

Beszédben kitért az orosz–ukrán háborúra, amelyet európai háborúként jellemzett. Ismertette annak geopolitikai hátterét, és bírálta a Nyugat Ukrajnához való közeledésének módját. – A Nyugat elindított egy háborús spirált. Ukrajna NATO-tagsága az erőegyensúly felbomlását jelentené, ami mindig egzisztenciális válságot vált ki – fogalmazott.

Orbán szerint az EU letért eredeti, béketeremtő küldetéséről. Hozzátette: miközben Brüsszel a háború útját választotta, Magyarország továbbra is a béke oldalán áll.

– Az EU eldöntötte, hogy háborúba megy. Eldöntötte, hogy ha az USA kiszáll, akkor is folytatja Ukrajna támogatását, ami nekem csalódás, hiszen ezzel az Unió, amely békeprojektumként jött létre, egy háborús projektummá vált – mondta a miniszterelnök, majd kiemelte: Magyarország nem megy háborúba, és Brüsszel ezt nem akarja elfogadni. Aláhúzta, hogy a háborús logika a magyar belpolitikai küzdelmekben is megjelent.

A PÉNZ NEMZETI ALAPON JÁR

Az EU új, hétéves költségvetési tervezetéről megjegyezte: az nem a fejlődésről, hanem a háborúról szól. Elmondta: Ukrajna támogatása aránytalanul nagy szerepet kapott a dokumentumban, és a gazdákat, fejlesztéseket háttérbe szorították.

A miniszterelnök szerint az Unió célja, hogy Oroszországot Ukrajna területén győzzék le, és ezzel hatalomváltást idézzenek elő Moszkvában.

Az uniós támogatásokról kifejtette: a Magyarországnak járó pénz felét már hazahozták, a másik fele még Brüsszelben van. Figyelmeztetett ara, hogy megvétózza a hétéves uniós költségvetést, ha Brüsszel visszatartja a Magyarországot megillető támogatásokat.

Szerinte a magyar ellenzék abban állapodott meg Brüsszellel, hogy pénzért cserébe lemondanak nemzeti érdekekről. Orbán elutasította ezt az utat, s hangsúlyozta: a pénzt nemzeti alapon kell hazahozni.

MAGYARORSZÁG NAGY LESZ

A magyar nagystratégiáról is beszélt. „Magyarország nagy lesz és gazdag, ez a magyar nemzetstratégia magja” – fogalmazott. Ahhoz, hogy Magyarországot visszavezessék a történelmi nagyság útjára – a miniszterelnök szerint – hat kérdésre kell válaszolni. Ezek: az ember, a nyersanyag, a tőke, a tudás, az önvédelem és a nemzetközi súly.

Kiemelte, hogy emberimportra nem készülnek. – Nekünk egy családbarát nemzetre van szükségünk. Olyanra, ahol a család és a nemzet összetartozik, és ahol a gyerekvállalás valódi, élethosszig tartó elismerést jelent – üzente.

Hozzáfűzte: Magyarország egyedülálló intézkedéseket hozott a családok és a fiatalok támogatására. A világon sehol nem létezik az a kedvezmény, amelyet a legalább kétgyermekes magyar nők élvezhetnek. – Magyarországon azok a nők, akik legalább két gyermeket szülnek, életük végéig nem fizetnek személyi jövedelemadót – hívta fel a figyelmet.

KIJELÖLTE A FELADATOKAT

Elemezte a kedvezményes lakáshitel-programot is, amely szerinte lehetőséget teremt arra, hogy a fiatalok kulturálisan és gazdaságilag is részesei legyenek a nemzetnek. – Ha egy fiatal eléri a 18 éves kort, s úgy dönt, hogy a nemzethez tartozik, akkor kap egy lehetőséget, hogy saját otthona legyen. A törlesztőrészlet akkora, vagy kisebb lesz, mintha albérletet fizetne. Ez óriási lehetőség, amely a családot, a fiatalokat és a nemzetet is erősíti – mondta.

Beszéde folytatásában hangsúlyozta: a magyarok feladata megőrizni, amijük van, megszerezni, ami még nincs, de kell, és nemet mondani arra, amire nincs is szükségük.

VÉDELMÉBE VETTE A SZUVERENITÁST

A magyar nemzeti közösséghez tartozásról és Magyarország szuverenitásáról is szót ejtett. – Nem szabad elszaladni, hanem bele kell állni a sorsunkba, és helytállni ott, ahová kerültünk. Hiába hagyják el a fiatalok a szülőföldjüket, a végén úgyis visszatérnek. Mi, akik itthon maradtunk, azért dolgozunk, hogy amikor néhány év vándorút után meggondolják magukat, legyen hova hazajönniük. Esélyt kell adnunk a fiataloknak – fogalmazott, majd a szuverenitásról a következőket húzta alá: – A szuverén Magyarország azt jelenti, hogy úgy élünk, ahogy akarunk. Magyar módra. Mi mondjuk meg, hogyan neveljük a gyerekeinket, és nem engedjük be a migránsokat. Mi mondjuk meg, hogyan, és kikkel élünk együtt, és nem megyünk háborúba, mert nem akarunk. Magyarország ma még szuverén ország, de ezért minden nap meg kell harcolni – szögezte le a miniszterelnök, aki a határon túli magyarságot említve az óvodák létrehozását nevezte a legnagyobb eredménynek. Emlékeztetett: minél több olyan intézmény működik, ahol a gyerekek magyarul nevelkedhetnek, annál erősebb a közösség.